Új irodaház-együttes a Terézvárosban
Magyarországon ritkán mernek az építészek bátor, a régi értékeket megőrizve átlényegítő megoldásokat alkalmazni a műemléképületek átépítése kapcsán. Basa Péter és Fernezely Gergely építészek olyan tervet mutattak be a Központi Építészeti – Műszaki Tervtanács és a Fővárosi Tervtanács előtt július 24-én, amely e kivételes szakmai vállalkozások közé tartozik.
Magyarországon ritkán mernek az építészek bátor, a régi értékeket megőrizve átlényegítő megoldásokat alkalmazni a műemléképületek átépítése kapcsán. Basa Péter és Fernezely Gergely építészek olyan tervet mutattak be a Központi Építészeti–Műszaki Tervtanács és a Fővárosi Tervtanács előtt július 24-én, amely e kivételes szakmai vállalkozások közé tartozik. A Bajcsy-Zsilinszky út 57. számú 19. századi ház átalakítása azonban csak kisebbik – bár kétségtelenül egyik legizgalmasabb – részét képezi annak a nagyszabású irodaház-együttesnek, mely a ház mögötti területen induló, s egészen a Jókai utca 34. számig húzódó átmenőtelken valósul meg.
Basa Péter a terv bemutatása során elmondta, hogy bár a beruházó igényeinek megfelelően a terv szintterületi mutatója kis híján a lehetséges maximumon van, munkatársaival együtt mindent elkövetett, hogy az épületegyüttes térarányai kellemesek legyenek. A határai mentén húzódó irodatömbökhöz keresztszárnyak csatlakoznak három – egy középső nagyobb és két szélső kisebb – udvart képezve. A Bajcsy-Zsilinszky úton álló, 19. század végi, eklektikus stílusú bérház műemléki védelmet élvez, bár a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az épület belső szárnyainak és lépcsőházának bontásához, illetve a megmaradó utcai traktus belső térstruktúrájának megváltoztatásához hozzájárult.
A házak a tömbbelső felé egyre magasodnak, követve a tűzfalak emelkedését: a Jókai utcára néző szárny nyolcszintes (a legfelső emelet homlokzati síkja visszalép), a Bajcsy-Zsilinszky úti régi épületre egy visszahúzott tetőemelet kerül (így hatszintes lesz), a belső szárnyak nyolc, illetve kilenc szintesek. Három parkolószint helyezkedik el a komplexum alatt; az irodaszintek a tűzfalakhoz csatlakozó szárnyakban oldal-, a többi épületrészben középfolyosósak. Az épületegyüttesen fedett passzázs húzódik végig, a belső szárnyak homlokzatait sávablakok nyitják meg.
Basa Péter rámutatott, hogy nevetséges lenne, ha ilyen volumenű ingatlanberuházás a Bajcsy-Zsilinszky úti épület mögé bújna – úgy gondolja, hogy valamilyen kortárs építészeti gesztussal jelezni kell a tömbbelsőben lévő létesítményeket. Az eklektikus homlokzat elé rozsdamentes acélhálóból készülő, panelekből konstruált kompozíció kerülne, az épületszárny fölé szintén fémhálóval bevont, előtető-szerű elem magasodna (alatta az új, visszahúzott tetőemelettel).
Fernezely Gergely hozzátette, hogy a homlokzatok esztétikai értelemben felnagyított kapuként funkcionálnak: az előrenyúló előtetők az épületegyüttes méretéhez képest igen kis méretű homlokzatokat nagyvonalúvá, hangsúlyossá teszik. A Jókai utcai homlokzat üvegfalai előtt is megjelenik a fémháló-panelek „vonalkód” kompozíciója. Az alsó részen a kőburkolatos kerettel övezett magas kapuzat és a garázslejáró tűnik fel.
A műemlék épülettel kapcsolatban megtudtuk, hogy bár a földszint térstruktúrája a kapualjjal együtt megmaradna, az emeleti alaprajzok gyökeresen átalakulnának (olyannyira, hogy az eredetileg három szint helyébe négy+1 kerül).
Kőnig Tamás opponenciájában elmondta, hogy „az egyes tömegelemek a környéken is jellemző, jó arányú nyitott tereket hoznak létre (...) A ház belső elrendezése jól szervezett.” A Bajcsy-Zsilinszky úti homlokzattal kapcsolatban megemlítette, hogy „jól egészíti ki a bővítés korát megjelölő áttört fémtextúra. A Bajcsy-Zsilinszky út ezen részének a pesti átlagnál is erősebben tagozott architekturája megmarad, és részletezettségét az alkalmazott fémháló – akár a kissé túlfogalmazott tető nélkül is – tovább finomítja. (…) A Jókai utcai homlokzat eltérő, kőburkolatos-üvegfalas megfogalmazásának színvonala megfelel az utca hangulatának, a kapuzat a mellette lévő felület finom törésével megjelöli a passzázst a Nyugati tér felől.” Szerinte az utcai homlokzatokat felülről lezáró előtetők szükségtelenül hangsúlyosak, a Bajcsy-Zsilinszky úton megjelölt felirat túlzó. „A ház környezetét a meglévőnél jobban nem terheli, az erre járóknak a térszínen új belvárosi területeket és üzleteket hoz létre.”
A vita során szinte minden megszólaló csak a két homlokzatot vitatta. Reimholz Péter szerint az előtetők eltúlzottak. A maga részéről nagyobb hangsúlyt adna a régi ház értékeinek: nem tud egyetérteni azzal a szemlélettel, mely egy ház karakterét a „styling” által átformálhatónak tartja. Bár a fémháló-applikációk a rajz szintjén érdekesek, a valóságban erőtlen dekorációknak tűnhetnek, melyek „lehámlanak” a homlokzatról. A klasszikus homlokzatosztás és a vonalkód-rendszer között nem jön létre interferencia, csak zavarosság. Hozzátette, hogy nagyon iskolás megoldás a két utcai homlokzat azonossága: erre egyfelől nincsenek a városban analógiák, másfelől a két homlokzat nagyon távol van egymástól. Inkább a különbséget kellene hangsúlyozni.
Baliga Kornél e kérdésben kevésbé volt elutasító: szerinte a fémháló-ötlet nem rossz, de léptékeiben durva, kidolgozatlan. Ugyanezt gondolja az előtetők kapcsán is: tagoltabb, változatosabb formákra van szükség. Kiemelte, hogy először lát olyan garázslejhajtót, melynek megformálása igényes és méltóságot ad funkciójának.
Elutasította a fémháló-koncepciót Roth János is, aki szerint az előtető elég a kortárs belső részek jelzésére. A Jókai utcai homlokzaton a magas kapuzat és az alacsony, fekvő formátumú garázslejáró durva kontrasztot képez. Ugyanakkor az együttes térrendszerét igen jónak tartja.
Okrutay Miklós szerint is jó a beépítési struktúra és a funkcionális rendszer, s izgalmas a Jókai utcai homlokzat, mert több egyszerű divatkövetésnél. A régi épület kapcsán felvetette, hogy talán jó lenne ha a belső térszerkezet is megmaradna, s valamilyen reprezentatív funkciót látna le. Érdekes megoldás a nagy előtető és régi magastető elhagyása, mert különleges, olaszos hangulatot teremt. Többet szeretne látni a házból Tahi Tóth Nándorné, a kerület műemléki felügyelője is: megemlíti, hogy szerinte a régi magastető is része a háznak.
Dicsérte az alaprajzi diszpozíciót Schwarzuk Ágnes is: a tervezők nem csak arra fordítottak gondot, hogy az udvarok jó arányúak legyenek, de a környező szűk zárványtereket is megnyitották, vagy kibővítették.
Balázs Mihály szerint a két előtető nem lehet egyforma, mert a két homlokzat markánsan eltérő (az egyik történeti, a másik kortárs). Véleménye szerint ma már kezd „ciki” lenni a vonalkódos homlokzat – míg a Jókai utcai homlokzaton még éppen elmegy ez a megoldás, az eklektikus homlokzaton rátétként már elviselhetetlen. Azonban a tervet összességében igen jónak találta.
A tervtanács az elhangzott kifogások átgondolása után a tervet engedélyezésre javasolta.
Haba Péter
Részletek a tervtanácsi Állásfoglalásból
A tervtanács az alábbi állásfoglalást alakította ki:
1. Az opponens véleményével egyetértve a terv nagy értéke a tömbbelső hagyományos beépítési strukturájának jó követése, a tűzfalak takarásával és a jó arányú nyitott terek létrehozásával történő beépítés. Az épületegyüttes megfogalmazása alapvetően megfelelő. A ház belső elrendezése jól szervezett. Az irodaszintek elrendezése a flexibilis használatot segíti.
2. A Jókai utcai homlokzat kőburkolatos-üvegfalas megfogalmazásának színvonala megfelel az utca hangulatának, a kapuzat a mellette lévő felület finom törésével megjelöli a passzázst a Nyugati tér felől. A garázs- és a magas passzázsbejárat is méltó megfogalmazást nyert. A passzázs közcélú használata a későbbi hasznosítástól függ, ezért a tervtanács felhívja az önkormányzat figyelmét a tömb átjárhatóságának segítésére.
3. A Bajcsy Zsilinszky úti homlokzatot lezáró hangsúlyos előtető szükségtelen. A közterületbe nyúló homlokzati kiállást a szabályzat sem engedi. A homlokzaton alkalmazott vonalkódos fémhálós elemek és a hagyományos architektúra viszonya ellentmondásos. Az egész homlokzat előtt megjelenő háló esetében, az absztrahálást természetesebbnek lehetne venni. A tervtanács javasolja a Bajcsy-Zsilinszky úti homlokzatnál a meglévő értékek jobb hangsúlyozását. Szükségtelen a két utcai homlokzat közti analógia megteremtése, ezt az utcák közötti alapvető rangbéli különbség sem indokolja.
4. Az udvari homlokzatok sávablakos kialakítása jó megoldás. Megfontolandó a tömbbelsőben a hagyományos magastető megjelenítése.
5. Javasolt a Bajcsy-Zsilinszky úti traktus teljes megtartása. Az utcai szárny részleges bontása ütközhet a KÖH műemléki védelemre való javaslatával is, a szakhatósági hozzájárulás csak a tömbbelső bontásával számol.
Összefoglalva
A tervtanács az épületegyüttes beépítésével alapvetően egyetért. A terv nagy értéke a városszövethez alkalmazkodó beépítési struktúra. A tervezők jó érzékkel formálták a belső tereket és jól működő, kellemes arányú irodaépületet hoztak létre. A tömb fontos eleme az átjárhatósága. A tervtanács a Bajcsy-Zsilinszky úti homlokzat meglévő értékeinek jobb érvényre juttatásával ért egyet, az előtetőt és a homlokzati rátét elemek tervét ezen a homlokzaton nem támogatja.
A tervtanács az opponens és a tervtanács javaslatainak figyelembevételével a bemutatott tervet engedélyezésre ajánlja.
Budapest, 2008. július 30.
