Getto Tamás, Sztranyák Gergely és az s73 tervében az új pécsi vásárcsarnok üvegezett homlokzata funkcionális és térbeli kölcsönhatást biztosít a csarnok és a piactér között. A kiemelt csarnok a bazilikális vásárcsarnokok hagyományát idézi föl. A pályamű megosztott II. díjat nyert.
Részletek az építészeti műleírásból
Telepítési koncepció
A tervezési program szerint a vásárcsarnok beruházás 1. ütemében az „öreg" vásárcsarnok és buszpályaudvar megmarad és folyamatosan üzemel. Ebből következik, hogy az új vásárcsarnok elhelyezésére a Zólyom utcától délre fekvő terület áll rendelkezésre. Adottság, hogy meg kell tartani a területen álló saroképületet.
Az új vásárcsarnok elhelyezésének szempontjai
A fenti három szempontban megfogalmazott cél az alábbiakban részletezett módon valósul meg:
Az új piactér
Az új piactér felülete 5000 m2 (szabványos focipálya méret), amely elég nagy ahhoz, hogy összetett rendeltetését betöltse: hangsúlyos városi köztérnek és szabadtéri piacnak egyaránt megfeleljen. A piactér egyik hosszoldalával a „vásári csarnokhoz", másik hosszoldalával a távlati fejlesztési területhez csatlakozik.
A piactérbe fut be a távlati fejlesztések területén vizionált, szövetes beépítés utcarendszere. A piactér fogadja a dél felől (a tervben újragondolt) intermodális csomópont felől érkező gyalogos forgalmat. Ez a gyalogos forgalom az új vásárcsarnokon áteresztve jut az új piactérre, mely fogadja a nyugat felől érkező, a kiírás felmérési adatai szerinti legjelentősebb gyalogos forgalmat.
A piactér szervezi meg a meglévő lakóház működését, amely a tervezett kiegészítéssel torzóból lakótömbbé alakul, földszinti üzletei interakcióba lépnek a piactérrel, emeleti ablakos tömege a piactér urbánus térfalává válik.
Az új vásárcsarnok
A vásárcsarnok kompakt tömege a területet három részre, rétegre bontja: piactérre, csarnokra és üzemi udvarra. Az új vásárcsarnok hierarhikus tér-együttes. "A zöldségek, gyümölcsök templomaként" megünnepelt csarnokrész kiemelése, a kereskedelmi funkción túlmutató, szimbolikus küldetés kifejezését szolgálja. Az új vásárcsarnok üvegezett homlokzata funkcionális és térbeli kölcsönhatást biztosít a csarnok és a piactér között. A kiemelt csarnok, a bazilikális vásárcsarnokok hagyományát, az ehhez két szinten csatlakozó terek, a keleti bazár szövedékes szerkezetét és hangulatát idézi föl. A galéria a csarnoktér, sőt a csarnokon túli piactér, sőt a piactéren túli város, sőt a városon túli Mecsek látványát kínáló karzat. A csarnok Bajcsy Zs. kilépő tömege a Dómusz áruház tömegével együtt, a város észak-déli tengelyének kapu-motívumát alkotja.
A vásárcsarnok működése, forgalmi rendszere
A működés emblémája az ujjait összefonó két kéz: az egyik kéz és ujjai a vásárlókat, a másik kéz és ujjai az árut képviseli. Az összefonott ujjak az ember és áru legnagyobb felületen történő érintkezését, ugyanakkor a két kéz ujjainak szétválaszthatóságát is szimbolizálják. Az emberek az egyik kéz tenyerébe, azaz a kiemelt csarnokba érkeznek, az áru a másik kéz tenyerébe, azaz az üzemi udvarba ékezik. Az üzemi udvarba az új körforgalmú csomópontból közvetlenül jutnak az áruszállító járművek. Az udvar az áru forgalmát földszinti és terepszint-alatti forgalomra osztja szét, a földszinten az áru a csarnok teljes, 100 méteres hosszoldala mentén elosztva jut a házba.
A rakodórámpához 15 m-ként 7 db árufolyosó csatlakozik, melyeken az áruk az egész csarnok területén elosztható. A rakodórámpához csatlakozik a vásárcsarnok raktári zónája. A pavilonos üzletek, meanderszerű vonalon, a lehető legnagyobb hosszon csatlakoznak a vásárlók tereihez. Az alagsorból és a rakodórámpáról érkező áru teherlifteken érkezik a galéria-szintre.
Az áruforgalomtól elkülönítve szerveződik meg a vásárlók forgalma.
A város felől érkező vásárló a piactéren keresztül, több bejáraton át juthat a csarnokba, míg az intermodális csomópont felől érkező gyalogosok a déli bejáraton keresztül, szelíd kényszerrel beterelődnek a csarnokba.
A kiemelt csarnok a kistermelői standok helye. A piaccsarnokhoz merőlegesen csatlakozó öblök, mint oldalhajók, bazárszerű pavilonsort rejtenek, a pavilonok bútorszerű megjelenése elkülönül az elsődleges épületszerkezetektől.
A galéria a földszint dinamizmusához képest nyugodtabb karakterű, az árkádok mentén asztalokkal, ülőhelyekkel. Sajátos hangulatát sejteti, hogy idetelepültek a vendéglátás funkciói, az éttermek, cukrászdák, Laci-konyhák.
Az építészeti formálás
Az épület formája a korábban ismertetett téri dramaturgiát követi, változatosságát a külső burkolófelület egységessége foglalja össze, homogenizálja. Az alapformák additív tagoltsága (kiemelt csarnok, bazár, stb.) az épülethez közelítve tovább finomodik, helyet adva az építészeti részleteknek. A csarnok ívtartós tere egyértelmű utalás a bazilikális csarnokok archetípusára, ugyanakkor az őskép a tervezők szándéka és ízlése szerint erősen átíródik, absztrahálódik, az építészeti értelmezés, formálás, a materiális elidegenítés által. Az íves csarnok előregyártásának technológiai hézagrajza, a professzionális felületek és sarkok, a klasszikus íveket a kortárs arhitektúra eszköztárába emelik.
A belső térben a primer szerkezet, oszlopok, gerendák, födémek különválnak a tér második rétegétől, bútorszerű pavilonoktól, egyéb térelhatárolásoktól.
Ez a kettősség egyben a belsőépítészeti koncepció alapja is.
Getto Tamás DLA, Sztranyák Gergely DLA, s73