A pályázati kiírásban megfogalmazott három léptéket átfogó feladatrendszer megoldása során magától értetődően felmerültek olyan kérdések és összefüggések is, amelyek megválaszolását szükségesnek éreztük – a pályázat keretein túlmenően.
A vasút által kettévágott városi szövet újraegyesítésére és ezzel a déli városrészek közvetlen bekapcsolásának lehetőségére a 2014-ben készült Pécsi Intermodális Csomópont Megvalósíthatósági Tanulmánya kínál egyfajta megoldást – a helyi és távolsági tömegközlekedés koncentrációja mellett. Középtávon azonban a városszerkezeti szempontból meghatározó léptékű beavatkozás részleges megvalósulásával lehet csak számolni, amely érdemben az Indóház téri városi busz-végállomás áthelyezését jelenti a Domus áruház alatti területre. A Nagy Lajos Király út alatti terület közlekedési centrumai – a távolsági autóbusz-pályaudvar és a vasútállomás – mellett a harmadik legnagyobb forgalmat a vásárcsarnok vonzza. Elsősorban e három célpont nem motorizált eszközzel való elérésének fejlesztésére kínál lehetőséget az új, komplex funkciókkal gazdagított vásárcsarnok építési szándékának apropója.
A Széchenyi tértől déli irányban induló – az Irgalmasok utcáján keresztül a Kossuth tér mentén a Rákóczi útig tartó – mai belvárosi gyalogostengely kiterjesztése a Bajcsy-Zsilinszky út teljes hosszára direkt kapcsolatot teremthet a vasúton túli (a Pécsi-víz mentén hosszú távon fejleszteni kívánt új gazdasági zónán át a kertvárosi lakóövezetekig tartó) területekkel is.
A Bajcsy-Zsilinszky utca forgalomcsökkentésének szándéka szorosan összefügg a Rákóczi út tervezett tehermentesítésével. Ennek megvalósulása esetén képzelhető el a preferált gyalogos-kerékpáros forgalom előnyben részesítése, amelyhez – a közösségi közlekedés déli irányú átengedése mellett - nélkülözhetetlen a városi környezet feljavítása.
A jelenlegi helyzet oldására a Centrum és a Kereskedők Háza közötti hézag szélességében olyan tágas gyalogos promenád építését javasoljuk, amely egyértelmű és vonzó útirányt mutat az arra járónak, amely a szintkülönbséget zöldfelületekkel szegélyezett lejtővel és/vagy kényelmes olasz lépcsővel hidalja át, amely elszakítja a járókelőket az alsó szint nemkívánatos látványától
és amely diagonális irányban vezet át a Centrum-parkoló helyén kialakított parkosított-fásított téren keresztül a Nagy Lajos Király úti Árkád bejárathoz és – nem utolsó sorban – a Zólyom-tömb irányába.
A Centrum alatti, jelenleg felszíni parkolóként használt terület pozíciója sokkal értékesebb funkciót érdemel. A lejtést kihasználva itt szint alatti parkoló építését javasoljuk, ezzel egyúttal közel vízszintesre emelt tér alakítható ki, amely intenzív növénytelepítéssel kicsit elszakadhat a Nagy Lajos Király út autófolyamától. Az észak-déli gyalogos tengely tervezett kiterjesztéséhez kapcsolódva pihenésre és játékra alkalmas teret alakítottunk ki. A Bajcsy-Zsilinszky út déli szakaszának elérésére – reálisan – továbbra is csak a jelzőlámpával szabályozott átjutást lehet figyelembe venni. Ezen a területen várhatóan középtávon megvalósulhat a döntően közösségi közlekedésre szorítkozó forgalmi rendszer, így elegendő útfelület szabadítható fel a nem motorizált egyéni forgalom számára. A buszpályaudvar és a vásárcsarnok járműforgalmának döntő hányadát pedig egy, a felüljáró nyugati oldala mentén létrehozható útszakasz képes kiszolgálni, amellyel a forgalom súlyvonala a tömb keleti oldalára helyeződik, tehermentesítve ezzel a Bajcsy-Zsilinszky utcát.
Az IMCS MVT 1. ütem teremtette szituációt figyelembe véve, az észak-déli tengely az Ipar/Kálvin utca vonalában be is fejeződne. Azonban elengedhetetlennek tartjuk (legalább) a gyalogos és kerékpáros közlekedés vasúton történő, sorompóval szabályozott átvezetését – figyelemmel az
aktuális menetrend szerint naponta itt közlekedő mindössze 20 vonatra. Az Indóház térről ide áthelyezett helyi autóbusz-végállomás javaslatunk szerinti átszervezésével a járművek nem érintik a gyalogos zónát, ezzel együtt a Vasút utca keleti szakasza a Jókai utca vonalától a végállomás belső útvonalává válik.
Az átközlekedés jelenleginél komfortosabb feltételeinek megteremtéséhez hozzá tartozik a vasút menti szlömös, kietlen környezet rendbetétele, amely már önmagában is felértékeli a mai körülmények között is élő, működő útvonalat. A közlekedési tengelyt erősítik a vasúton-túli oldalon tervezett, városi léptékű térfalat alkotó új épületek.
A lebontásra ítélt vásárcsarnok áttelepítése rövidtávon ugyan lehetővé teszi a tömb mai, több ponton is kényszerűen egymást keresztező, kaotikus közlekedési rendszerének ráncfelvarrását, a valódi megoldást az autóbusz-pályaudvar – hosszútávon tervezett – innen elkerülése jelenti.
Javaslatunk szerint a tömb komplex átépítése-funkcióváltása első lépésében kialakítható a közösségi és egyéni közlekedési módok útvonalainak szétválasztása. A pályaudvarra érkező és onnan induló távolsági buszok számára „egérutat” jelent a felüljáró melletti kapcsolat létrehozása az Ipar utcánál kialakítandó körforgalom irányában. Ezzel egyúttal a távolsági buszok tárolása is
könnyen és biztonságosan elérhető közelségbe kerülhet.
A régi csarnok helyén felszabaduló területen olyan tágas, több ponton megközelíthető tér kialakítására nyílik lehetőség, amely a buszpályaudvar és a vásárcsarnok forgalmát képes nemcsak zavaró keresztezések nélkül befogadni, átereszteni és irányítani, de alkalmas az időszakosan kitelepülő piac számára és közösségi funkció betöltésére is. Azonban ennek teljes megvalósulásával, financiális okból csak a következő stációban lehet számolni.
A következő szakasz feladatának a buszpályaudvar forgalmi rendszerének korszerűsítését, a piactér befejezését, az Ipar utca nyomvonalának (az IMCS MVT szerinti) átépítését, ezzel együtt az új felhajtóág megvalósítását és a felüljáróhoz kapcsolódó parkoló-lemez építését a csarnok keleti oldalán, valamint az Indóház téri buszvégállomás áttelepítését javasoljuk.
A harmadik lépcsőben az északnyugati sarok lakó- ill. üzletépületeinek szanálása, a buszmegálló és gyalogosátkelő áthelyezése a Nagy Lajos Király út déli oldalán, a Bajcsy-Zsilinszky út forgalomcsökkentése, a gyalogos- és kerékpáros utak, valamint a zöldfelületek kialakítása készülhet.
A négy ütemre tagolt megújítás utolsó fázisában, a buszpályaudvar áttelepítésével egyrészt lehetőség nyílik a Nagy Lajos Király út hiányzó városi térfalainak folytatására-kiegészítésére, valamint – nem mellékesen – a vasút mentén az Ipar/Kálvin János utcák vonaláig létrehozható helyi és távolsági buszterminállal kiteljesedhet a Bajcsy-Zsilinszky úttól a vasútállomásig tartó intermodális csomópont.
Az új vásárcsarnok számára kijelölt terület sajátos adottsága a megtartandó sarokház, amelyhez értelemszerűen szorosan kapcsolódik az épületünk. A javasolt beépítéssel létrejövő városi léptékű tömb ezt az épületet nem zárványként kezeli, hanem annak mintegy foglalatát alkotja.
Az épületet két, kívülről kapuzatot alkotó zárt tömeg csak a belső oldalán, a közöttük kialakuló „utca” felé nyílik meg a légies, áttetsző térlefedés alatt.
A pinceszinti meghatározó kiszolgáló területeken helyeztük el a tervezési program szerint a csarnokhoz tartozó raktárakat és a REL számára meghatározott helyiségcsoportokat. Az áru be-, ill. elszállítás a közvetlenül itt kialakított rakodóudvaron történik, innen indul az a két teherlift is, amelyek egyenesen a csarnokszintekre vezetnek. A REL számára a tervezett három vertikális kapcsolatból kettővel közvetlen összeköttetést biztosítottunk.
A földszinti padlósík enyhe lejtéssel követi a helyszín terepadottságait. Az üzlethelyiségeket úgy csoportosítottuk, hogy az elkülönített árufeltöltési útvonalat igénylő funkciók belső közlekedő terei direkt kapcsolódnak az áruszállító lift- és lépcsőmagokhoz. A sarokházat körülölelő épülettömegek közötti passzázs két részre tagolódik: az északi szárnyban a klasszikus asztalos szabadpiac, a beforduló déli terület inkább a kereskedők zónája. Az árusítóasztalos terület berendezése mobilizálható, így – a szokásos nyitvatartási időn kívül – egyéb rendezvények megtartására is alkalmas. A galériás kialakítású felső szintre a két térrész határán álló lépcső-lift együttesen keresztül vezet az út, amely jellemzően a készáruk, ínyencségek, vendéglátás és az „egyéb” kategóriába tartozóüzletek területe.
A csarnok egyszerű formavilága és anyaghasználata kellő teret enged az üzletek egyedi igények szerinti változatos kialakításának.
Az épület alapozása lemezalapozással készül. Az épület alapozása az alagsori részen vasbeton lemezalappal történik. A vízzáró beton alaplemez alatt 20 cm vastagságú tömörített kavicságy készül. A lehajtó rámpák, alagsori nyitott parkolók lemezalapozása, valamint a felmenő falak egyaránt vízzáró betonból készülnek.
Az alagsor körítőfalai monolit vízzáró betonból, a közbenső helyeken pedig monolit vasbeton pillérek és vb. falak készülnek.
A teljes műleírás letölthető a file-ok közül.
A tervezett épület a Zólyom utcai meglévő, megmaradó lakóépület mellé kerül, „L” alakú telepítéssel. A pályázók az épület főbejáratait három irányból, északról, nyugatról és délről biztosítják. Így az épület megközelítése, környezeti kapcsolatai kedvezőek. Az árufeltöltés és a REL helyiségeit a pincébe helyezik, ami kissé nehézkes működést eredményez. Az alaprajzok funkcionálisan jól működnek, átlátható, tiszta szerkesztésűek. Az épület építészeti megjelenése egyszerű, világos, és nagyvonalú elképzelést mutat. A főbejáratok méretei kissé eltúlzottak, a tömör és üvegfelületek arányai átgondolatlanok. A csarnokrész feletti üvegtető kedvezőtlen a csarnok működtetése szempontjából, túlzott felmelegedést okoz, és nem biztosít kellő szellőzést.
A hosszú távú városépítészeti koncepciót arra alapozza, hogy a Bajcsy várostengelyét a tengelyre merőlegesen szerveződő térsorok egészítik ki. S ezáltal ezek hoznak városias elevenséget a tengely életébe. E gondolat jegyében marad üresen a Centrum parkoló területe, amely azonban így inkább egy felszakadó teresedést hoz létre. A Zólyom tömb kialakítása már az első ütemben is fegyelmezett rendet mutat, amely elsősorban a vásárcsarnok elhelyezése és térszervezése révén alakul ki. Jól kezeli a megtartandó épülethez való csatlakozást, elsősorban Bajcsy tengely felőli zárt sorú térfal kialakítása és a tűzfal takarások szempontjából. A csarnok belső tereinek felnyílásai lehetővé teszik mind a személygépkocsival érkezők, mind a tömegközlekedéssel érkezők fogadását, három fő irányból is. A mai vásárcsarnok helyén kialakuló vegyes használatú tér arányai kedvezőek, berendezése viszont merev.
Az üzemeltetés szempontjából vannak megoldatlan részletek, melyek értéktelenebb árusítóhelyet eredményeznek. A nyitvatartás alatti árumozgatás a csarnok egyes részein megoldatlan. Az üvegtető alkalmazása jelentős pluszköltséget eredményez mind nyáron, mind pedig télen. A bérlők/árusok vizesblokkja nem megoldott.
A teljes földalatti elhelyezés problémás, előírt felületek hiányoznak.
Közlekedési kapcsolatrendszere, tengelyképzése, csatlakozásai átgondoltak, logikusak, a tervezési terület megközelítési vizsgálata részletes. Az árufeltöltés helye, megoldásai, forgalomtechnikai kialakítása egyes esetekben nem megfelelő.
Zöldfelületi rendszerét a meglévő elemekhez kapcsolja, világos a tér és a gyalogos kapcsolata. Az új csarnok építésében egy ütemben alakítja ki a régi csarnok helyén a közösségi tereit. A javasolt kialakítás kedvező, de a zöldfelületi arányán javítani kell. A Centrum Áruház előtti tér értékes zöldfelületet jelent, de a forgalom felé nyitott.