Új tetőt kap a Rákóczi úti Luther-udvarban megbújó evangélikus templom

A szakértők életveszélyesnek minősítették jelenlegi állapotában, így a teljes felújítás keretében elbontják a tetőszerkezetet. A toldalék épületrészeket szintén lebontják, illetve átalakítják, az előkészítő munkák során és a további állagromlás megelőzése miatt pedig utólagos vízszigetelést végeznek. Az átfogó állapotfelmérés már megvan, és készült egy egy komplex felújítási-átalakítási-hasznosítási javaslat is, ám a tervek még váratnak magukra.

2020 nyarán számoltunk be arról, hogy köztulajdonba kerül és közösségi funkciót kap Pest "elveszett" evangélikus temploma, a járókelők számára láthatatlan Rákóczi út 57 alatti imahely, ami hosszú évtizedek óta nem szolgálta már eredeti céljait. Ekkor, több mint két éve derült ki egy kormányhatározatból, hogy a romantikus stílusban, eredetileg a szlovák közösség számára épült, Diescher József tervezte templomot a magyar állam támogatásával megvásárolta az Országos Szlovák Önkormányzat, hogy a jövőben, az épület felújítása, átalakítása után ökumenikus kápolna, színház, múzeum, könyvtár, valamint művészeti és civil csoportok otthonává váljon. Minderre, valamint az átalakítás tervezésére és a felújítási költségekre mintegy 765 millió forintot biztosítottak a költségvetésből^[1].

Az egykori pesti evangélikus templom a 19. század végi Budapesten a legfontosabb szlovák központok közé tartozott. Mivel a szlovák kisebbség jelentős része a Józsefvárosban élt, így az 1850-es években itt épült fel az evangélikus iskola, a paplak, majd 1867-ben a két épület közé az ezer fő befogadására alkalmas templom, melynek oltárképét Than Mór festette. A beruházás azonban eladósította az egyházközséget, így előbb bazársor, majd 1893-1894 között a paplak és az iskola bontásával hatalmas bérházegyüttest emeltek a telken. A "Luther-udvar" ezzel teljesen elrejtette az udvaron álló templom homlokzatát.



Bár a háború után még templomként állították helyre, később államosították, majd eladták az épületet, amely ezután a legkülönfélébb funkciókat töltötte be: kiállításokat, vásárokat tartottak benne, de működött kaszinóként, sportközpontként és turkálóként is. A főhomlokzat elé, illetve a templom belsejébe többszintes beépítés került, és közlekedőmagot kapcsoltak az épület oldalához is. Legutóbb irodaházként hasznosították.

A templom épületét másfél évtizeddel ezelőtt védetté nyilvánították. Habár a visszaszerzésére akkor tett lépések nem jártak sikerrel, 2017-ben, amikor ismét eladóvá vált, az Országos Szlovák Önkormányzat országos jelentőségű szlovák műemlékké nyilvánította, továbbá a magyar és a szlovák kormányt is megkereste terveivel a jövőbeni hasznosítást illetően.



A két évvel ezelőtti hírek után sokáig nem lehetett hallani fejleményekről, októberben azonban a fővárosi kormányhivatal egy hirdetményében arról tájékoztatott, hogy roncsolásos faldiagnosztikai kutatási munkák indulnak az épületben az időközben kiemeltté is tett beruházás keretében. Ennek apropóján kerestük meg az OSZÖ-t, amelynek elnöke, Hollerné Racskó Erzsébet válaszolt kérdéseinkre; mint megtudtuk, a Magyarországi Szlovákok Kulturális Intézete, a Vertigo Szlovák Színház, a Magyarországi Szlovákok Könyvtára és Dokumentációs Központja és a Ľudové noviny szerkesztősége mellett a tervezett Magyarországi Szlovákok Múzeumát is itt helyeznék el.

Az épület állapotát említve kitért arra, hogy belső terei, szakipari szerkezetei elhasználtak, elektromos- és épületgépészeti rendszerei elavultak. "A koronavírus-járvány miatti korlátozások feloldása után a társasház a 2021 szeptemberében tartott közgyűlésen megállapodást kötött az OSZÖ-vel, melynek tárgya az ingatlan homlokzata és tetőszerkezete életveszély-elhárítási munkáinak elvégzése volt, és a társasházi alapító okirat olyan értelmű módosítása, amely lehetővé teszi, hogy a templomépület és a lakóház elváljon egymástól a jövőbeni önálló gazdálkodás érdekében", foglalta össze az előzményeket Hollerné Racskó Erzsébet.



"Az OSZÖ a közbeszerzési eljárás lebonyolítását követően a szükséges előkészítő munkafázisok - szakértői tanulmányok, engedélyezési dokumentáció beszerzése stb. - után, 2022. április 25-én kezdte meg a volt templomépület és az azt körülvevő udvar veszélytelenítését. Sor került az udvar rendezésére, a szakértő által veszélyesnek nyilvánított fák kivágására, a zöldhulladék ill. egyéb hulladék elszállítására. Ezután kezdődhetett meg a volt templomépület homlokzatának veszélymentesítése (kőelemek, sarokkövek, díszítőelemek rögzítése, leemelése, eltávolítása, a párkányok és a homlokzat veszélytelenítése, toronysüveg megerősítése, hálózása stb.), mely folyamatos kőrestaurátori és tartószerkezeti felügyelet mellett 2022. július 15-én ért véget." Ezzel együtt elkészült az épület átfogó állapotfelmérése, illetve egy komplex felújítási, átalakítási, hasznosítási javaslat is.

A továbbiakat illetően azt is megtudtuk, hogy jelenleg további közbeszerzési eljárások előkészítése zajlik, ezek lebonyolítása után a toldalék épületrészek lebontására/átalakítására, a szakértők által életveszélyesnek minősített tetőszerkezet elbontására, új tető tervezésére és kivitelezésére, építési segédszerkezetek kiépítésére, valamint az engedélyezési és kiviteli tervek elkészítésére kerül sor. Időközben elkészült az a falnedvesedési szakértői vélemény is, amely után az előkészítő munkák részeként és a további állagromlás megelőzése érdekében még az idei évben megkezdődik az utólagos vízszigetelés.

^[1]Az egykori szlovák ajkú evangélikus gyülekezet templomának megvásárlásával kapcsolatos intézkedésekről szóló 1542/2020. (VII. 17.) kormányhatározat értelmében az Országos Szlovák Önkormányzat 765.429.000 Ft összegű vissza nem térítendő támogatást kapott az épület megvásárlására. Az ingatlan felújítására kormányközi döntés alapján a magyar és a szlovák állam biztosít fedezetet az egykori szlovák ajkú evangélikus gyülekezet templomának felújításával kapcsolatos intézkedésekről szóló 1049/2021. (II. 12.) kormányhatározatban (1,4 milliárd Ft), és a Határon Túli Szlovákok Hivatala és az OSZÖ között aláírt támogatási szerződésben (700 millió Ft) foglaltak alapján - tájékoztatta lapunkat az OSZÖ. A projektet a kormány az 566/2021. (X. 4.) rendelettel nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé, ill. kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánította.