Új városi tér - Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont

2018 tavaszán lezárult a Hódmezővásárhelyre kiírt “Könyvtár és Tudásközpont Építészeti Megfogalmazása” című tervpályázat. A tervpályázati dokumentációban meghatározott szerteágazó funkciórendszert Csomay Zsófia, Ránki Soma és Weiszkopf András a város léptékéhez kapcsolódó kompakt tömegbe illesztve képzelte el.

Az épület megformálása

A telken lévő lakóépület szerkezeti és funkcionális megőrzése csak jelentős mértékű megalkuvás mellett volna lehetséges, ezért a pályázók a társasház elbontása mellett döntöttek. A terület így kelet felé is megnyílik, a tervezett építmény pedig szabadon állóvá válhat.

A szoliter tömeg alakítása során a városszövethez való - téri és funkcionális - kapcsolódás mellett a Kossuth tér irányából érvényesülő sarokhelyzet érzékeltetése is kiindulási alap volt. A főbejárat és a Szántó Kovács-szobor is ebből a megfontolásból került a dél-keleti sarokra. A négyzet alaprajzú épületet körülveszi egy mélyföldszinti tér, amely átmenetet képez a város és az épület között olyan módon, hogy mindkettőhöz tartozik. Eképpen a süllyesztett szint intim és befogadó, az utcaszint pedig direkt, funkcionális viszonyt alakít ki környezetével. Ezt a döntést a közeljövőben itt kanyarodó villamosközlekedés által okozott várható környezeti terhelés is indokolta. A tervezők meglátása szerint a karakteres pozicionálásnak időtállóbb hozadéka van, mint a tünékeny formálásnak.

Tervezési szempont volt, hogy a tömbszerű kialakítás ellenére érzékelhető legyen a házba zárt funkciórendszer heterogenitása azzal együtt, hogy az épület közvetlen környezete és a kinyíló funkciók (földszinti aula és előadó, mélyföldszinti kávézó, előadó, kiállító tér) a város részévé váljanak. A funkcionálisan különváló belső téregységek vizuálisan és térben is összefüggésbe kerülnek, ezáltal fellazul és gazdagodik a klasszikus könyvtár funkció. A homogén térstruktúra, a mezőközi átlátások, átjárási lehetőségek nem terhelik a középmag direkt forgalmát és használatát.

Funkciók

A vertikálisan folytonos középmagra felfűzött funkcionális egységek függőleges irányban a szomszédos rendeltetéssel (vagy önmagukkal) is téri és közlekedési kapcsolatba kerülnek. Ez a térstruktúra belsőépítészeti eszközökkel modulálható, finomítható.

A -1. és -2. szintre kerültek a levéltári és könyvtári raktárak, valamint az épületgépészet egy része. A személy-, gazdasági és személyzeti forgalom a mélyföldszinten kapcsolódik az utcaszint alatti, 80 db. személygépjárművet fogadni képes parkolóhoz, melynek megközelítése egy rámpán keresztül, az Oldalkosár utca irányából lehetséges. A könyvtár és tudásközpont a parkolóból szintben megközelíthető, az utcaszinttel pedig egy közlekedő mag teremt kapcsolatot, így a parkoló az épületen való áthaladás nélkül is használható. A süllyesztett köztér forgalomtól, zajtól izolált városi tér, ahova a kávézó, előadó és a levéltári kiállító tér nyílik. A teljes levéltári funkció a mélyföldszinten kap helyet.

A földszint közösségi tér (nagyelőadó, Németh László emlékszoba, recepció és információs pult, ajándékbolt) lefelé a kávézóval, felfelé pedig a gyermekkönyvtárral jön létre téri kapcsolat. Az aula két irányban nyit a város felé. Efelett a gyermekkönyvtár és az oktatórészleg kap helyet, amely szintén kapcsolódik függőleges irányban a fölé helyezett könyvtárhoz és olvasótérhez. A legfelső használatos szintre a könyvtár igazgatási funkciói kerültek, helyenként vizuális kontaktusban az alatta lévő szinttel. A vertikális rendszert egy gépészeti tetőszint zárja.

Homlokzat

Az épület a kültéri udvarral együtt natúr, világos tónusú téglaburkolatot kap. A tégla befordul a külső kávákba, a szükséges árnyékolók itt helyezkednek el. A kétszintes terek megnyitásainak felső mezői síkban tartott téglaráccsal egészülnek ki, konzekvens képet festve a bent rejlő térstruktúráról. Az alumínium nyílászárók kívül natúr eloxált felületkezelést, belül a belső térhez kapcsolódó színű porszórást kapnak. Mivel a tervezett épület a Kossuth tér irányából messziről látható, perspektív indokokból kifolyólag a gépészeti tetőszintet zöldtető futja körül. A növénysor mögött átsejlő sátortető előpatinázott, korcolt fémlemez fedést kap.

Belső kiképzés

A nyílászárók belső felülete, a parapetek, a nyílásfülkék a bútorzat részét képezik, ezért a radiátoros fűtés helyett padló-, padlócsatorna, vagy fancoilos fűtés helyezhető kilátásba. Az ablakfülkék, parapetek bevonása a bútorzatba hasznos és egységes, otthonos belső képet eredményez. Ugyanez vonatkozik a belső, szintközi átlátások parapetjeire is. Itt és a középmag teljes szabad felületén ülésekkel tarkított polcrendszert lehet kialakítani. A szintközi kis lépcsők bútorszerűen jelennek meg.

A karakteres telepítés jelentőségét kihangsúlyozandó a tervezők semleges, szigorú, a környező modern és történeti architektúrájával kapcsolatot kereső homlokzati világot képzeltek el, amelyet a mozgalmas, változékonyságot sugárzó belső térrendszer ellensúlyoz.

Csomay Zsófia, Ránki Soma, Weiszkopf András

Részlet a zárójelentésből

„Középső magra szerkesztett logikus alaprajzú épületet ajánl a terv. Szigorú alaprajzi és homlokzati rendszere első pillantásra egy várárokkal körülvett téglaerődítményt idéz. A városhoz való viszonya kissé sematikus – minden irányba egyféle arcot mutató homlokzattal – és zárkózott. A templom alaprajzi tengelyéhez simuló, a főút és a tér raszteréből kibillentett tengely érdekes és finom kiemelést eredményez. A lesüllyesztett saját köztér inkább elválasztja a főtértől és a kapcsolódó utcáktól az épületet, mindsem összeköti azokat. Ez az elhatárolódó építészeti gesztus ellentétes a könyvtár tervezett nyitottságával, közfunkcióinak akadálymentes megközelíthetőségével, azon kívül fenntartási, szigetelési problémákat jelent (felúszás). A főbejáratát áthelyezése a főtérrel átellenes sarokra szintén az elzárkózást erősíti.

A meglévő lakóépületet elbontani tervezi, ezáltal a parkolóval való kapcsolata, a beszállítási útvonalak és a gazdasági bejárat jól meg van oldva.

A helyiségek elrendezése az épülethasábban takarékos és a különböző belmagasságú terek változatos kiosztásából adódóan izgalmas átlátásokat hoz létre. A szabályos alaprajz miatt még bizonyos funkcióváltások esetén átrendezések lehetségesek. A közlekedőmag az épület mértani középpontjában van, a körülötte lévő takarékos alapterületű közlekedőt néhány helyen közösségi terek bővítik és világítják be természetes fénnyel.

A homlokzatok nyílásrendszere igazodik a mögöttük lévő helyiségek igényeihez. A választott semleges téglaarchitektúra ezt nehézségek nélkül tudja követni. A hiányérzetet talán éppen ez a semlegesség és egyformaság okozza, nincsenek érzékelhető hangsúlyok vagy a városiak számára vonzó gesztusok, kötődések.”