A tervpályázat által határolt terület átalakításakor, annak újragondolásakor nem szabad figyelmen kívül hagyni Debrecen szokásait, léptékét és épített környezetének az elmúlt években bekövetkezett jelentős változásait. A létrejött, újrafogalmazott közterek atmoszférája az európai nagyvárosok élhetően nyüzsgő, emberléptékű tereit tükrözik, egyértelműen jelezve a város ezirányú igényét és nyitottságát.
A pályázat által meghatározott területek alap építészeti és tájépítészeti koncepciója olyan, egyszerűségükben elegáns ugyanakkor aktívan használható, megélhető elemek sorolása, amelyek nem zárják ki a gépkocsik szükségszerű, éltető áthaladását a tereken.
A tervezési folyamat alapvető kérdése volt, hogy időszerű-e a belváros gyalogos sétálóövezetének kiterjesztése és az autós közlekedés visszaszorítása. Ez az elképzelés a jelenlegi kereskedelmi funkciók jelentős gyengülését okozná, ugyanakkor a vendéglátás által kedvelt, de annak növekedéséhez képest túlméretezett gyalogos övezet kialakítása nem ésszerű. Az autós megközelítés megtartása kulcsfontosságú és az átalakulásban ösztönző lehet, így annak redukálását a szolgáltatások strukturális változását követően kell majd megoldani. A gyalogos zóna növekszik és új irányokkal egészül ki. Ezért a parkolók a Sas utcában és a Dósa Nádor téren a keleti oldalra kerültek, a nyugati oldal meghatározó zöld felületeket és gyalogos útvonalakat kapott.
A jelenlegi közlekedés kis mértékben változik, a Sas utca és Csapó utca egyirányúvá válik a Liszt Ferenc utca felé, az utca jobb oldalán 60 fokos parkolási lehetőséggel. A Liszt Ferenc utca és a Blaháné utca közlekedése nem változik, a Liszt Ferenc utca parkolóhelyeinek száma kis mértékben csökken, hogy az Ady tér irányába megfelelő szélességű gyalogos sétány tudjon kialakulni.
Az új közterületek sikeressége nagyban függ a már lendületben, használatban lévő más városrészek kapcsolatától. A tervezési terület szabadságfokát nagyban növelné, ha új közlekedési irányokkal egészülhetne ki. A Hal köz megnövekedett gyalogos forgalma a Rózsa utcán keresztül, a Csokonai Színház mögötti épületek bontásával, átépítésével egy új köz, a belváros keleti részét közvetlenül kapcsolná be a már jól működő városszövetbe.
A tervezett tér és zöldfelületek koncepcionális alapgondolata az egyszerűség és a használhatóság. A Sas utcán, egymást követően felfűzött zöldfelületek és térelemek birtokba vehetősége, lezser használhatósága elengedhetetlen.
A Dósa Nádor tér jelenleg túlburkolt felülete megszűnik, több szinten bezöldül. A városháza körül, a Sas és a Rózsa utca intenzív fásítással, lombkoronával fedett köztérré változik, amely nyáron árnyékos, hűs klímájával kedvez a kiülős vendéglátó egységeknek. Talajszinten is jelentősen növekszik a zöldfelület, a teret középen egy nagy gyepfelület határozza meg, a tér végében, a Napló előtt egy hatalmas virágágyás ad színfoltot.
A városháza felé vezető irányok fókuszában reprezentatív vízfelület kerül kialakításra, amely ideális terület olyan köztéri kialakításra, melynek rejtett tartalma szimbólum, ugyanakkor nem tolakodó, így a hétköznapi használatot nem akadályozza, nem válik távolságtartóvá. A vízjáték rejtett üzenete lehet a reformáció 500. évfordulója, melyet a 95 kőlapból álló kompozíció rejtetten hordoz magában, szimbolizálva Luther 1517-ben kifüggesztett 95 tételét.
A Csapó utca Sas utca felőli területét utcabútor sor határozza meg. Az utcabútor láncolat célja, hogy segítse a Csapó utca kettős életének kialakulását, egyszerre töltse be az árusító pult szerepét és nyújtson alkalmas helyet üldögélésnek, beszélgetésnek. A tömbszerűen kialakított elemek felett ritmusosan ismétlődő indirekt világítású tetőfelületek védelmet nyújtanak az eső ellen, valamint betöltik a közvilágítás szerepét is.
A tervezendő hangversenyterem előtti tér az épület kiszolgálását biztosító parkoló bejáratot rejti magában. A lejárat intenzíven fásított tengelye és annak folytatásaként létrejövő vízlépcső aktív téri eleme lesz a Csapó utcának. A vízlépcső esetén annak több célú kihasználtsága szintén koncepcionális elem. Egyszerre integrálja magába a művész kávézó teraszát, játékos bejárható köztéri vízjátékot, valamint egyedi növényvilágával méltó előtere a tervezett kulturális intézménynek.
A Városháza bővítés új épületrésszel való kiegészítése, Debrecen történelmi városrészének védelme a Városháza körüli épületállomány és csatlakozó közterek térfalainak vizsgálata nélkül nem kezelhető. Építészeti szemszögből egy tradicionális épületekkel zsúfolt városrészben elhelyezett kortárs épület izgalmas kontrasztot teremt.
Jelen esetben a Sas utca térfalát keleti irányból alkotó épület állomány modern, vagy idővel új épületekkel helyettesítendő épületekből áll össze. A Dósa Nádor teret térfalakkal körülvevő városi tömbök jelenleg nyugati irányból tekinthetők egységesnek. A Városháza jelenlegi „U” alakú épületrészének északi és déli homlokzata nyugodt, a történi városrész léptékét képviselő tömbként jelenik meg. Az „U” alak új épülettömeggel történő kiegészítése a meglévő épület arányrendszerében értelmezhetetlen, továbbá a Dósa Nádor tér térfalait újabb kortárs homlokzati felülettel bővítené, ami felborítja a kortárs és modern épületek egyensúlyát.
Ezért a Városháza épületének bővítése, annak jelenlegi határain túl, nem lehetséges. Ugyanakkor az épületrész saját arányrendszerén belüli bezárására a kortárs építészeti elemek lehetőséget adnak, így az épület bezárása és a belső udvar funkcionális hasznosítása mellett döntöttünk. Az új funkciók tehát szervesen épülnek be a meglévő egységek alkotta formába. Az új épületrészből így csupán egy üvegsík jelenik meg a Sas utca felől, mely finoman tükrözi tradicionális környezetét. A visszafogott tömegalakítás helyet biztosít a megújult Dósa nádor tér elegáns, nagyvonalú kialakítására.
A bővítés által létrehozott pinceszint és a két iroda szint két reprezentatív termet és bérleményi területeket foglal magában, továbbá 90 munkaállomás létesítésére ad lehetőséget. A keleti traktus hagyományos szervezésű térsorral zárja az épület belső udvarát, lehetőséget biztosítva a földszinten bérleményi területek kialakítására, míg az emeleten cellás elrendezésű vezetői irodák, tárgyalók alakíthatóak ki. A belső udvari traktus a földszinten és az emeleten egyaránt iroda funkciónak ad helyet, melynek intim léptékét a belső kert felé történő mozgalmas kialakítás biztosítja. Az épületrész a Sas utca felől elhelyezett előcsarnokon keresztül tárható fel. Mindkét irodaszinten egy-egy multifunkcionális terem ad lehetőséget reprezentatív események rendezésére. Az épület alatti parkoló terület gépjármű emelővel közelíthető meg, mely 72 gépjármű számára biztosít parkolási lehetőséget.
A homlokzat a tér felé kéthéjú kortárs üveg szerkezet, amely síktöréseinek köszönhetően változatosan tükrözi környezetét, míg a bejárat karakteres fa háromszöge a tradicionális építészeti elemeket idézve jelenik meg. A bejárat kialakításánál koncepcionális döntés volt, hogy az épületbővítés bejárata nem kaphat az eddiginél nagyobb szerepet, előnyben részesítve ezzel az épületegyüttes Kossuth tér felőli bejáratát.
A Csapó utcai komolyzenei hangversenyterem kialakításánál fő célunk a város hangulatának és a zenei kultúrának egyesítése. Olyan hangversenyterem tervezése, ami koncepciójában egyedi, amelyről az annak helyet adó város beazonosítható. A tervezésre kijelölt tömb, a tradicionális városrész magastetős világa, Debrecen egyik meghatározó épületének, a Nagytemplomnak a közelsége hívta elő a koncepció szlogenjét: „hegedűs a háztetőn”.
Építészeti koncepciónk a város magastetős világának megőrzése, valamint a tetők közötti tetők, mint lelátók által alkotott koncertterem kialakítása. Építészeti víziónkban, mint a mesében a tetőkön ülünk, miközben átlátunk a város felett, látva a Nagytemplom tornyait, amely egyértelmű és megismételhetetlen, csak Debrecenben lehet.
A tervezett épület nem hoz létre a történeti városrészben léptéktelen és funkcionálisan idegen épülettömeget, homlokzata a meglévő épületek párkányaihoz simul, és lágy membrán redőivel finoman jelzi funkcionális másságát. Karakterét a tetők fölött bontja ki, nem zavarva utcaképet, nem zavarva össze a város megmaradt történelmi léptékét. Egyedi üveg búrája egyszerre van jelen a város lüktető életében és engedi magán át a fényt.
A terem akusztikai szempontból ház a házban elven működik a hagyományos „shoebox” típusú koncerttermek elrendezését követve. Határoló falai 50%-ban akusztikailag kezelt fa felületek, 50%-ban üveg, mely 100%-ban akusztikai függönyökkel hangolható. A terem mennyezete akusztikailag méretezett hangvetőkből és természetesen a technikai elemeket hordozó szerkezetekből áll össze.
Az épület funkcionalitásában a zenekari hangversenyteremet kettős szereppel látja el. A földszinti elhelyezkedésnek köszönhetően a próbaterem kisebb kamarazenekari koncerteknek is helyet tud biztosítani. A földszinten található előcsarnok, ruhatár, információ egységesen elérhető a zenemű boltból és a kávézóból egyaránt.
A 700 férőhelyes hangversenyterem zsöllye szintje a piano nobile szintről közvetlenül megközelíthető, míg az első és a hátsó karzat lépcsőkön keresztül érhető el. Az épület alatt található két parkolószint biztosítja az épület zavartalan feltöltését, továbbá 203 parkoló helyet.
A város új kulturális épületének egyértelmű desztinációnak kell lennie zenei életben. A „hegedűs a háztetőn” egyedi és a zenei életben csak Debrecenben létező jelentéssé válhat.
A Csapó utca és a Sas utca egyirányúvá válik a Liszt Ferenc utca felé. A Dósa Nádor tér keleti oldalán megmaradnak a térszíni parkolók, a teret kinyitja az Ady Endre park felé, nemcsak gyalogos kapcsolatot létesít, hanem utca kialakítását javasolja. A Városháza alatt 72 db új parkoló építését tervezi, a gépjárművek lejutását felvonó biztosítja, ami korlátozza az áteresztő képességet. A koncertterem alatt 203 parkolót biztosít. Parkolómérleget nem csatolt, de a kiszámítás alapján mintegy 180 db parkoló többlet keletkezik. Kerékpáros közlekedéssel külön nem foglalkozik a pályamű.
Reálisan becsülte meg a közműkiváltásokat.
A koncertterem parkoló megközelítése szerencsésebb lenne a Blaháné felől, így a már meglévő Csapó utcai téregyüttes megkímélhető a gépjármű forgalomtól, illetve nem venne el területet meglévő gyalogoszónából.
A kiírás szerint oldotta meg a rámpa kialakítását, vízfelülettel humanizálva ezen közlekedési létesítményt. Megoldás hátránya azt, hogy a rámpa távol van a torkolattól. Összességében a - szimuláció kivételével – biztosította a közlekedési szakági kiírás feltételeit.
A virágpiac magas színvonalú, multifunkciós, mivel az árusító helyek a piaci órákon túl is értelmes köztéri funkciót látnak el, utcabútorként is szolgálnak.
A bútorok ilyen módon történő elhelyezése egy szabadabb áramlást biztosít a keresztirányú gyalogosforgalomnak. A terv áthelyezi a Csapó utca naposabb oldalára a virágpiacot, ami használati kérdéseket vethet fel. A megoldás eredménye ugyanakkor az, hogy az árkádsorral egységet képezhet, illetőleg így a Kossuth tér felől érkező gyalogos forgalmat nem kell a gépjármű forgalmon átvezetni. Az árusító padok közé elhelyezett zöldfelületi szigetek megtörik az utcaként kialakított árusító standok ritmusát. Térburkolati rendszere egységes, kulturált. A pályamű érdekes újszerű eleme a reformáció emlékhelye „vízi memoriál”, a „virágsziget”, az áramló gerincre felfűzött gyalogos közlekedési rendszer. A tervezett parkolószám dimenziója megfontolandó a Csapó utcán, helyette a kiírás szerinti humánosabb kialakítás javasolt.
A meglévő fasori elemeket integrálja a tervben, azokat kiegészíti, illetve ligetes facsoportokkal gazdagítja. A Sas utca, Dósa Nádor tér jelenlegi túlzott burkolt felületét tematikus kertekkel csökkenti. A zöldfelület arány növekszik, de helyenként még növelhető lenne. A tematikus kertek szép és változatos hangulatot adnak a térnek. A tematikus kertek súlypontjába tervezett szobor elhelyezési lehetőségek jól kihasználhatók. A vízjáték rejtett reformációs emlékjellege jó gondolat, még további kidolgozása szükséges. Az Ady tér és Dósa Nádor tér átkötését utcaként megjelenő átnyújtással képzeli, amivel a jelenlegi térfalak kialakítását mindenképpen jelentősen érinteni fogja. Ezen tervpályázat által adott megoldási lehetőségek illeszkednek legjobban a TOP 6.3.2-15 projekthez és az önkormányzati elképzelésekhez mind a zöldfelület kialakítása-fejlesztése, mind a parkolók építése, és a parki eszközök fejlesztése tekintetében.
A komolyzenei koncertterem transzparens megnyitása ellentmondásos javaslat, tekintettel arra, hogy az akusztikai kérdések rendezését mobilfüggöny megoldásával lehet bizonyos típusú koncertek esetében biztosítani. Léptékében és koncepciójában invenciózus ötlet, amely látványában újszerű megoldásokat tartalmaz, ám ezek az újszerű megoldások utcaképi értelemben inkább emlékeztetnek egy hanza város részleteire, mintsem Debrecen városépítészeti arányaira és történeti építészeti megjelenésére. Az utcai homlokzat sziluettje idegen ebben a környezetben. A tetőkre ültetett koncert üvegdoboz szerkezetileg, akusztikailag és épületfizikailag csak ötletszinten megoldott. Kétségkívül impozáns, különleges látványvilágú a pályamű hangversenyterme, amely kilátást nyújt a város környező látképére.
A műleírásból nem derül ki, hogy a pályázat készítője a koncertek során befüggönyözött, vagy átlátható üvegfalú üzemelésre gondolt. A koncepció két ponton vet fel komoly kérdéseket: a) a külső látvány elvonhatja a néző figyelmét a színpadon folyó előadóművészeti tevékenységről, elvesztve annak intimitását, b) valójában látványként a város műemlékei közül csak egyetlen (Nagytemplom) látszik a teremből, illetve csak a tornyok teteje a legfelsőbb széksoraiból, a többi látványelem háztetőkre korlátozódik. Kérdés, hogy ezáltal az alapelképzelés érvényes tud-e maradni ezen a helyszínen. A pályázat – lényeges, alapvető kérdések megnyugtató tisztázása esetén – zenei szempontból összességében alkalmas lehet továbbfejlesztésre.
A Városháza öblét építészetileg semleges kortárs üvegdobozzal építi be, amelyben egyterű irodákat és növényházat alakít ki. A megoldás nagyvonalú, de épületfizikai és funkcionális kérdéseket vet fel. A hivatal egyterű funkcionális használata nem praktikus. Az üveghomlokzat középtengelyébe szerkesztett háromszögletű tömör bejárati rész megkérdőjelezhető, a funkcióhoz képest alulreprezentált. A tervezett épület előnye, hogy az ütemezett megvalósítás lehetőségét biztosítja, ezáltal önálló elemként valósulhat meg.
A beruházással kapcsolatos költségbecslés reálisnak tekinthető azzal a megjegyzéssel, hogy a pályázó költségbecslése részben a kiírásnak megfelelően készült, alábontva az egyes tervezési területekre, projekt elemekre, munkanemekre, viszont nem tartalmazza a kiírás szerinti alátámasztó számításokat (mennyiségi egység x becsült egységár) csak a munkanemenkénti főösszegeket, továbbá a tervezett koncertterem építési költségei jelentősen meghaladják egy átlagos hagyományos technológiával épült költségeit.
A Bíráló Bizottság a tervet építészeti, városépítészeti értékei miatt I. díjban részesíti.