Újabb fejezet a Budapestre tervezett magasházakról szóló vitában

A Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke, Körmendy Imre kezdeményezésére ma több szervezet nyilatkozatot fogalmazott meg a Budapestre tervezett magasházakról.

Mi, a magyar főváros, Budapest világörökségi címmel is elismert, védett panorámájáért felelősséget érző szakmai szervezetek

- annak tudatában, hogy az építési telkek a budapesti ingatlanpiacon is egyre nagyobb értéket képviselnek,

- nem vitatva a beruházók azon igényének jogosságát, miszerint a tulajdonukban álló telkeken megvalósított építési beruházásokkal a legnagyobb egyéni haszon elérésére törekednek,

- nem feledve ugyanakkor, hogy az egyéni haszon önérdekű maximalizálásának a közérdek szab objektív határt,

- átérezve annak felelősségét, hogy kulturális örökségünk megőrzése a jövő nemzedékek – gyermekeink és utódaink – felé teljesítendő kötelességünk, s azt, hogy ha a jelen kor polgárai e felelősségérzettől vezérelve cselekszenek, önmagukon kívül a jövőnek és a nemzetnek tesznek el nem évülő szolgálatot,

- elismerve, hogy az emberi alkotókészség – az építészeti és műszaki tudás – a felhőkarcolókban is testet ölt, továbbá értékelve azt a tervezői és kivitelezői leleményt, amely ideális esetben egyes helyeken képes lehet a középszert valóban meghaladó igazi újdonságot alkotni ezen a téren is,

- figyelemmel a közelmúltban élénk szakmai és laikus viták kereszttüzébe került budapesti felhőkarcolók, magas- és toronyházak létesítésére irányuló beruházói szándékokra,

- emlékeztetve Budapest világörökségi státuszára, s arra, hogy a világörökségi címmel járó védelem kötelezettsége a város egyedülállóan nagy kiterjedésű, egységes historizáló látképére is kiterjed,

- megemlékezve arról, hogy e világméretekben is egyedülálló panoráma védelmében a látkép felhőkarcolókkal, magas- és toronyházakkal történő megváltoztatása ellen az UNESCO, az ICOMOS, a CIVVIH (Történeti Települések Nemzetközi Tudományos Szakbizottsága) 2017-ben tartott delhi közgyűlésén írásban is szót emelt,

- bízva a magyar kormány nemzeti értékek iránti elkötelezettségében

az alábbi nyilatkozatot tesszük:

1) Az elmúlt évek folyamán olyan építészeti és ingatlanberuházó tendenciák váltak ismertté, amelyek – ha megvalósulnak – Budapest világszinten is egyedülálló városképére negatív hatást fognak gyakorolni.

Az építési törvény közelmúltban végrehajtott módosítása ugyanis 90 méterben határozta meg toronyházak alsó magassági küszöbét. Eszerint a 90 méter magas házak építése elől elhárult minden akadály. Egyedi kormányzati döntés esetén pedig ennél magasabb toronyházak is épülhetnek.

Meggyőződésünk ugyanakkor, hogy a toronyházak budapesti építése nem olyan kérdés, amelyet csupán a magassági értékek meghatározásával kellene vagy lehetne érdemben befolyásolni. Védett panorámáról lévén szó, az elhelyezkedésnek döntő jelentősége van, vagyis míg egy előnyösen megválasztott helyszínen a tetszőlegesen megállapított határértéknél akár magasabb épületek látványa sem feltétlenül zavaró, addig egy rosszul megválasztott helyszínen a 90 méternél alacsonyabb épületek is alkalmasak lehetnek a világörökségi panoráma sértetlenségének és hitelességének csorbítására, látványának jóvátehetetlen károsítására.

A fenti módosítás alapján tervezett, jelenleg ismert elképzelések közül a pesti oldalon, Angyalföldre tervezett magasházak különösen érzékenyen érintik fővárosunk védett – és turisták milliói által megcsodált –, Budáról feltáruló képét. A város-sziluettet eddig domináló látvány ugyanis jóvátehetetlen károkat szenved majd, amennyiben a fenti épületek megvalósulnak, valóságos falat emelve közvetlenül az Országház festői tömege mögé.

2) Budapest városképének kiemelkedő egyetemes értéke egyebek mellett abban is megnyilvánul, hogy a világ legnagyobb kulturális szervezete, az ENSZ részeként tevékenykedő UNESCO világörökségi címmel ismerte el, kinyilvánítva ezzel az egész emberiség számára pótolhatatlan jelentőségét, illetve az előző századfordulóra kialakult karaktere megőrzésének szükségességét. Az UNESCO döntésében kiemelt szerepet kapott a város képének egyedi feltárulása, ezért határozatának indoklásában – sok egyéb világörökségi helyszínnel ellentétben – kifejezetten védendő értékként nevesítette az unikális panorámát. Az 1987-ben a világörökségi jegyzékbe felvett budapesti világörökségi helyszín ezzel példaértékű módon több évtizeddel megelőzte az UNESCO 2011-ben elfogadott, a Történeti Városkép védelmét megfogalmazó ajánlását. Ezen felül arra is érdemes tekintettel lenni, hogy egy mindössze 93 ezer négyzetkilométeres kiterjedésű ország – amely nemzetközi politikai súlyát sem lakóinak száma, vagy ásványkincseinek gazdagsága révén számottevően nem növelheti – az egyik leghatékonyabb módon éppen a kultúrájával, épített és természeti környezetének egyediségével tudja megjeleníteni önmagát a világ közvéleménye előtt.

Ebből a szempontból óriási előny, hogy fővárosunk emblematikus és összetéveszthetetlen: eddig elkerülhette a globalizálódó, legtöbbször jellegtelenséget képviselő minden környezetet erőszakosan eluraló „építészeti” törekvéseket, ugyanakkor fennmaradt történeti karakterével kitűnik a világ több száz metropolisza közül. Ez az a legfőbb tulajdonsága, ami miatt évente tömegeket vonz a világ minden tájáról.

Az UNESCO Világörökségi Bizottság döntése értelmében kiemelkedő egyetemes értéknek minősített egyedi panoráma közös kincsünk. A hatályos világörökségi törvény szerint a világörökség kiemelkedő egyetemes értékét hordozó attributumok megóvása mindenki kötelessége (azaz a számára adott lehetőségek keretei között mindenki – az ingatlantulajdonos, a befektető, a tervező, vagy az engedélyező hatóság stb. – úgy köteles eljárni, hogy döntéseivel, magatartásával a világörökségi értéket ne sértse vagy veszélyeztesse).

3) Budapest adottságai egyedülállóak, legyen szó akár a város kivételes földrajzi fekvéséről, akár domináns építészeti alkotásainak tájba komponáltságáról.
E karakterességet veszélyeztetik azok az ismertté vált, XI. és XIII. kerületi projektek, amelyek kellő előrelátás hiányában a mára sok esetben inkább közhelyesen nagy, mintsem egyedi módon nagyszerű magasházaikkal fogják tucatszerűvé tenni e városképet.

Kétségtelen, hogy a magas épületek Budapest horizontján megjelenve már a puszta méretükkel is hatékony reklámot biztosíthatnak önmaguk és megrendelőik számára. Mindez világos, ám aligha fogadható el egyedüli szempontként, hiszen korántsem szükségszerű, hogy a sokak által a fejlődés ikonjainak, illetőleg a prosperáló gazdagság szimbólumainak tekintett magasházak csak az elődeink által ránk hagyományozott értékek elhomályosítása árán emelkedhessenek a magasba.
Minden nagy múltú főváros számára elsődleges szempont ugyanis, hogy a nemzeti és kulturális tekintetben meghatározó, s egyúttal építészeti szempontból is ikonikus műemlékek városképi dominanciája sértetlenül fennmaradjon, ne törpüljenek el léptékváltó épületek mellett. Fővárosunk esetében mindenekelőtt ilyen a világon egyedülálló, ezért világörökségi címmel elismert, nagy kiterjedésű, összefüggő historizáló városkép, amelynek meghatározó eleme az Országház, a Szent István Bazilika, valamint a Budai Vár együttese.

4) Az építészeti alkotások minősége és azok mérete között nem állapítható meg egyenes arányosság, a nagyobb nem feltétlenül jobb.

A magas- és toronyházépítés eddig közel százéves története során valóban számos új és formabontó megoldás született, amely hozzájárult egynémely, főként tengeren túli - korábban karakteres építészeti hagyománnyal nem rendelkező - nagyváros jellegzetes összképének kialakulásához.

Divatosságuk, valamint építésük ebből fakadó tömegessé válása azonban mára inkább a településkép uniformizálódása irányába mozdította el ezen urbanisztikai folyamatot, minek következtében mára sok esetben alig különböztethetők meg egymástól a világ egyes kontinensein található különféle múltú és kultúrkörhöz tartozó világvárosok.

Budapest panorámája azonban, éppen a sértetlen-harmonikus mivoltának a megőrzése folytán máig összetéveszthetetlenül egyedi, s bízunk abban, hogy döntéshozóink bölcsessége folytán az is marad.

5) Álláspontunk szerint a magasházak építésére kijelölt övezetek meghatározása csak részben történt a mérvadó urbanisztikai és örökségvédelmi szempontok kellő mérlegelése alapján, azonban ami még ennél is súlyosabb, az az, hogy egyedi fejlesztési szándékok nyomására esetenként a beépítési szabályozás ad hoc megváltoztatására kerül sor, s az ilyen esetekben végképp nem veszik tekintetbe a történeti értékek, a kiemelten értékes budapesti látványok és rálátások sértetlenségének a védelmét

A magasházak telepítésére alkalmasnak tekintjük azokat az építési telkeket, amelyek a világörökségi panoráma sértetlen és hiteles állapotban való megőrzését lehetővé teszik, azaz nem a világörökségi terület bármely tetszőleges pontjától annak bármely másik pontja irányába mutató látványtengelyen fekszenek (a fővárosban számos ilyen, nagy kiterjedésű terület található, például a Csepel-sziget északi részén, Kelenföldön stb.).

Míg a Főváros és a kerületek településrendezési eszközei mélyreható vizsgálatokon alapulnak, aggályosnak tartjuk, hogy ezek figyelembe vétele nélkül, azokat felülírva lehet magasházakat építeni. Az új szabályozás ezen eleme sérti a helyi önkormányzatok jogát, hogy a helyi közügyekben ők döntsenek, elvonja az önkormányzati törvényben biztosított településrendezési hatáskörüket.

A fentiekre tekintettel kérjük az országos, fővárosi és kerületi szintű döntéshozókat, hogy tegyék lehetővé a magasházak építésére alkalmas övezetek lehatárolásának és szabályozásának újragondolását, a megfelelő szakértelemmel rendelkező szervezetek bevonásával. Kérjük továbbá, hogy a legnagyobb nemzeti kincseink között számon tartott budapesti panoráma megőrzése érdekében tegyenek meg minden szükséges intézkedést a jövőben is – ne csak a szabályozás tükrözze a város érdekét, hanem annak a végrehajtása is legyen következetes. Ezt kívánja Budapest páratlan városi-építészeti együttesének értékvédelme és nemcsak azért, mert azok a világörökségi értékek kerültek veszélyeztetett helyzetbe, amelyek megóvását az UNESCO is számon kéri, hanem – és főleg – azért, hogy megőrizzük ezt a versenyelőnyt is jelentő kivételes örökséget saját magunk, gyermekeink és a további generációk számára.

Budapest, 2018. november 16.

A nyilatkozatot tevő szervezetek: 

• Magyar Urbanisztikai Társaság
• ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága
• Budapesti Városvédő Egyesület
• Levegő Munkacsoport
• Óvás Egyesület
• Város- és Faluvédők Szövetsége (Hungaria Nostra)