Újjáépítenék az erdélyi Mikó-vár egykori védműrendszerét
Helyreállítanák a csíkszeredai Mikó-vár egykori védműrendszerét, hogy visszakapja eredeti, középkori arculatát a székelyföldi város legfőbb műemlék épülete – jelentette be egy keddi sajtótájékoztatón Korodi Attila, Hargita megye székhelyének polgármestere.
Hargita megye székhelyének polgármestere Karda-Markaly Arankával, az erődítményben működő Csíki Székely Múzeum igazgatójával és Darvas Lóránt régésszel közösen ismertette a tervet. A sajtótájékoztatót a Mikó-vár hátsó udvarán tartották, ahol már elkezdődött a régészeti feltárás.
A Mikó-vár nyugati és északi oldalán Darvas Lóránt vezetésével a korábbi várárok- és sáncrendszert, a külső bástyákat kutatják több szelvényben a régészek. A várhatóan április végéig tartó ásatás a későbbi, nagyszabású feltárás és újjáépítés tervezését alapozza meg.
Korodi Attila egy keddi sajtótájékoztatón elmondta: pár éve merült fel az ötlet, hogy vissza kell adni a Mikó-vár eredeti, középkori arculatát. Ezt kutatás, tervezés követte, és felkérték Máthé Zoltán építészt, hogy készítse el a megvalósíthatósági tanulmányt a régi vársánc- és várárokrendszer rehabilitációs projektjéhez.
A Mikó-vár vársánc- és -árokrendszerrel védett erődítmény volt, mint a gyulafehérvári vár, a régészeti feltárás ezt hivatott igazolni. A feltárt bizonyítékok nyomán ugyanis uniós forrásokra pályáznának az egykori védműrendszert visszaépítéséhez - mondta az elöljáró, hozzátéve, hogy a nagyszabású beruházással a régi városközpont visszanyerné múlt század eleji kinézetét és bekapcsolhatnák a turisztikai körforgásba.
Darvas Lóránt régész közölte: a feltárás során az volt a feladatuk, hogy azonosítsák a 18-19. századi alaprajzokon, felméréseken, tervrajzokon szereplő külső védműrendszer elemeit.
A 2007-2008-as parkfelújítás során már megtalálták a keleti védműrendszer falazatait, de a külső árkok szélességét, mélységét nem tudták azonosítani. A tervezett helyreállítás előtt azonban igazolni kell, hogy milyen széles és mély volt a 17. századi belső árok. Ennek a belső falai ugyanis megvannak, és az északi oldalon valószínűleg a külső fala is megtalálható még - mondta.
"A 18. században építették ki a Vauban-típusú védműrendszert a vár köré, melyhez belső árok, sánc és külső árok is tartozott. Utóbbiak szélessége eddig nem volt ismert" - mondta a régész.
A szelvények révén jól azonosítható és visszaszerkeszthető a külső védműrendszer kiterjedése, igazolni tudják, hogy az megépült. A feltárás során a védműrendszer építményei is felszínre kerülnek, melyeket a kivitelezéskor szintén újjá lehet építeni.
Karda-Markaly Aranka, az erődítményben működő Csíki Székely Múzeum igazgatója szerint az újjáépülő épületeket a múzeum restaurátori műhelyekként és raktárakként hasznosítaná, mivel nincs hely tárolni az egyre bővülő gyűjteményt. Ha sikerül megvalósítani a projektet és visszaépíteni az egykori várfalakat, várárokbeli építményeket, a város új közterülettel bővül. A projekt részeként a hátsó udvart is rendeznék, ebben a székely építészetet bemutató látogatóteret és rendezvényhelyszínt alakítanának ki, mondta.
A csíkszeredai Mikó-vár késő reneszánsz kori, szabályos alaprajzú ó-olaszbástyás várkastély, tavaly ünnepelte fennállásának 400. évfordulóját. Építését 1623 tavaszán kezdték el, tíz évvel azután, hogy tulajdonosa, Hidvégi Mikó Ferenc (1585-1635) Csík-, Gyergyó- és Kászonszék főkapitánya lett. A 20. század közepéig a román katonaság használta, 1970-ben óta a Csíki Székely Múzeum székhelye.
Forrás: MTI
