A 2001. szeptember 11-én lerombolt Világkereskedelmi Központ helyén lázas építkezés folyik. A dél-manhattani helyszínen jóformán nyoma sincs a szörnyű katasztrófának, az al-Kaida terrorszervezet öngyilkos merénylői által végrehajtott terrortámadásnak, amely két évvel ezelőtt mintegy 3000 halálos áldozatot követelt. Az éjszaka is tartó munka, a daruk és egyéb munkagépek szüntelen zaja az életet jelzi. A környék kora reggeltől késő estig zsúfolt hazai és külföldi turistákkal, akik kameráikkal és fényképezőgépeikkel már nem a pusztulást, hanem az újjászületést filmezik.
Ezt jelzi Daniel Libeskind amerikai építész terve is, amely szerint az egykori Világkereskedelmi Központ helyén a világ legmagasabb épülete emelkedik majd Dél-Manhattan fölé.
Februárban ugyanis a korábban Berlinben élő, mára már családjával és irodájával egyformán New Yorkba áttelepült építész nyerte el Alsó-Manhattan-i Fejlesztési Társaságnak a terület újrahasznosítására kiírt pályázatát. A terv szerint az 530 méter magas toronyépületet öt mértani alakzatú alacsonyabb felhőkarcoló, valamint további kisebb, kulturális célokat szolgáló épületek ölelnék körül. A főépület tornyának csúcsa 541 méter magas lesz, ami sokféle jelképes utalást tartalmaz. Terve emléket állít az áldozatoknak is, de mindenekelőtt az életet jelzi - hangsúlyozza Libeskind, akinek korábbi munkái közül elsősorban a német főváros Zsidó Múzeuma ismert.
A terv megőrzi a lerombolt ikertornyok helyén tátongó gödör egy részét, ahol emlékmű és múzeum létesül: az épületek körülötte csoportosulnak. Az emlékműre ugyancsak pályázatot írtak ki, ezzel kapcsolatban azonban még nincs döntés.
A Nap járását kiszámolva az épületeket úgy tervezték, hogy azok elhelyezéséből adódóan ék alakú természetes fény mintegy mutassa az irányt a látogatóknak az áldozatok emlékhelyéhez. Az épületegyüttes felépítésének költségelőirányzata 330 millió dollár.
Libeskind derülátó, bár tudatában van annak, hogy tervének megvalósítása érdekében számos hatósággal kell megküzdenie, s számos ellentétes érdek között kell a harmóniát megtalálnia. Közös nevezőre kell jutni az Alsó-Manhattan-i Fejlesztési Társaság és a telket tulajdonló New York-i és New Jersey-i kikötői hatóság képviselőivel, valamint George Patakival, New York állam kormányzójával és Michael Bloomberggel, New York polgármesterével, még akkor is, ha februárban valamennyien az ő tervét támogatták a hét pályázat közül. Mára azonban kiderült, hogy minden hatóság ragaszkodik saját elképzelkéseihez.
A pályázat elbírálásakor azonban egyöntetűen úgy vélekedtek, hogy Libeskind terve a leginkább megvalósítható, leginkább jelzi a reményt és az újjászületést, amire New York, illetve Dél-Manhattan lakosainak a történtek nyomán különösen szüksége van. A Lengyelországban holocaust túlélők gyermekeként született Libeskind különösen büszke arra, hogy több hónap elteltével még mindig megállítják az utcán, gratulálnak neki, s drukkolnak, hogy a tornyosuló nehézségek, a bürokrácia ellenére se adja fel.
Daniel Libeskindet azonban keményebb fából faragták. Néhány nappal ezelőtt azt mondta: nem nyugszik addig, míg a Világkereskedelmi Központ helyén nem az általa tervezett, a világ legmagasabb épületének számító "Szabadság Torony" magasodik majd. Hogy mikor jön el ez a nap, arra ma még nem tud választ adni. (Pietsch Lajos, MTI-Panoráma)