Újpalota Közösségi Ház ötletpályázat – I. díj: Láris Barnabás, Vesztergom Ádám
Az Újpalota Közösségi Ház bővítésére kiírt ötletpályázat eredményhirdetéséről már beszámoltunk korábban, most részletesen bemutatjuk Láris Barnabás és Vesztergom Ádám I. díjas tervét.
MŰLEÍRÁS
Adottságok
Az újpalotai Fő tér a városrész közepén, a lakótelep fő közlekedési útjainak metszéspontjában található. A városrész lakóinak jelentős hányada naponta áthalad ezen a helyen, innen indul munkába, és ide érkezik délután. Ez a Fő tér ugyanakkor nem rendelkezik középületek által alkotott térfallal. Jelentős, térszervező hatással bíró közfunkció a közösségi ház lehetne, de elhelyezkedése visszahúzott, és a kereskedelmi épületénél jóval kisebb tömegű. A települési kapcsolatokat tekintve tehát adott a központiság és a jelentős átközlekedő forgalom. Az épületek állaga változatos, vizuális megjelenésük kaotikus. A bolt és a közösségi épület közé ékelt cukrászda megtűrt „kistestvérként” feszeng nagyobb társai között. A tér többi, pavilon-jellegű épülete szintén leromlott állapotú, tagolásaikkal térrészeket hasítanak ki a nagy egészből. A terület múltjához szorosan kötődő téri elemek szintén ad hoc jellegűek. A közlekedő utak kereszteződésébe helyezett szökőkút kevés eséllyel bírja maradásra az átrohanó embereket. Szerencsére a sok kedvezőtlen összetevő ellenpontjaként kitűnő állapotú fás vegetáció található a tágas területen, mely elemi erővel frissíti a zsúfolt buszok és a blokkházak lakásainak téri szűkösségéből ide kilépők pszichéjét.
Alapgondolat
„Mindenütt, ahol egy jelenlévő egy másik jelenlévővel szembesül, vagy csak arra vár, hogy szembesüljön vele… ott nyíltság működik már, ott valamilyen szabad tájék játszik szerepet. Csak ez a nyíltság teszi lehetővé a spekulatív gondolkodás menete számára is az átjárást azon, amit gondol. Ezt a nyíltságot, amely lehetséges látszani-hagyást és mutatást nyújt, a tisztásnak nevezzük, mely eképp az igazság helye.” (Martin Heidegger)
Újpalota paneles torony- és sávházai között – a 70-es években folyó építkezéseket követő intenzív fásítás eredményeként – napjainkra jelentős faállomány alakult ki. A rendkívül kedvező dús vegetáció lombszintje alatt aluldefiniált, gyengén hasznosított, illetve leromlott állapotú használati zónák találhatóak. Az egyes funkciók, téri objektumok idegen testként úsznak a zöldben. Tervezési alapcélunk volt, hogy olyan teret hozzunk létre, mely a környék találkozási és feltöltődési pontjává válhat. A területre, mint koherens egységre tekintettünk, melyben az egyes elemek kapcsolódnak egymáshoz. Minden különböző elem egy nagy egész része. A téren található értékes faállományt vettük alapul. A betonrengetegben ez annyira fontos vizuális és emocionális alapot nyújt, mely létfontosságú az itt élő lakosok és a tér jövője szempontjából. Olyan teret hoztunk létre, mely a zöld környezetről és az abban található szabad térről szól, melynek természetbeni analógiája a „TISZTÁS”. Ehhez a közös tisztáshoz kapcsolódik az átépített közösségi ház mint a tér egyetlen épület térfala.
Az ember
"Az emberek össze vannak zsúfolva – közel egymáshoz, mégis távol. Az itteni emberek végtelenül bezárkózottak. Nagyon kicsi a mozgásterük: a lakás, a munkahely és a bolt közötti háromszögben élnek. Ami ezeken kívül esik, azt nem nagyon ismerik." (Új ember, Repcsik Gyula)
A tervezés másik nagy kihívása a terület szociológiai háttere. Olyan közegbe kell közösségi teret és épületet tervezni, ahol valójában egymástól távol álló, egymásnak ismeretlen emberek laknak, élnek egymás mellett. Olyan térre van szükség, ahol emberek találkozhatnak, eltölthetnek rövidebb- hosszabb időt és kikapcsolódhatnak. A közös élmények átélése, a tárgyak közös használata összekapcsolja az embereket. Ezért egy közös „élménytér” megtervezésére törekedtünk. Az élménytér feladata olyan impulzusok közvetítése, melyek interakcióra késztetik a használókat. A térnek egyszerre kell közösnek és személyre szabottnak lenni. Egyszerre kell használhatónak lennie fiatalok, idősek, házasok és egyedülállóknak. Olyan teret kell adni, amit a lehető legtöbben érezhetnek magukénak a mindennapokban és kitüntetett rendezvényi időszakokban is. Olyat, ahol lehetőség van elvonultan szemlélődni, vagy a nyüzsgő tér részesévé válni.
Zöld – tér – struktúra
A tér egészének struktúráját a falevél erezeti mintája ihlette. Így olyan mozaikfelület jött létre, mely a tér egészét hálózza be, s egyben a lombokon található levélerezetre is utal. Az egyes burkolati foltok eltérő minőségű (sima, érdes) és anyagú (fa, kő, rekortán) felületet képeznek. A „tisztás” és a hozzá kapcsolódó közösségi ház a mozaik központi elemei. Nem csak funkciójukból, hanem méretükből és helyzetükből adódóan is hangsúlyosak, ugyanakkor formailag és térkapcsolataik révén belesimulnak a tér egészébe.
A közösségi ház új épülete a régi felhasználásával, annak bővítéseként jött létre. Az ábrázolt kereskedelmi épület szintén a jelenleg meglévő módosítására tett javaslat, csökkentve annak helyszíni dominanciáját. A homlokzatára futtatott zöld növényzet, valamint a tetőn létrehozható közösségi kert fokozza annak kapcsolatát a zöld környezettel.
A főtér egy multifunkciós felület, melyen a hétköznapokban, a helyszínrajzon jelölt helyen néhány centiméter mélységű, utakkal szabdalt vízfelület található. A víz egyedi, hűs mikroklímát kölcsönöz a forró nyári napokon a tisztásnak. Az Újpalotai Napok rendezése esetén ezt a vízfilmet leeresztik, helyén színpadot, mobil lelátót alakíthatnak ki. A téli időszakban a vízfelület helyén jégpálya létesülhet, mely az adventi vásár központi elemét képezheti. Az épület dél-nyugati homlokzata előtt kisebb méretű játszótér található, melynek célja a gyermekek téren tartása. A tömegközlekedési kapcsolatok környezetében, a jelenlegi pavilonok helyett buszvárókat terveztünk, melyek alatt csupán újságos-jegyáru kap helyet. A várók számának redukciója, valamint földtől történő ellebegtetése, absztrahált lomb megjelenése méltó megérkezést biztosít a területre, mintegy kapuként fogadja az ide érkezőt.
A ház (Az élménytér)
A közösségi ház épülete a meglévő építmény bővítéseként, annak tömegét nagytermi teremként használva jött létre. Ehhez a kvázi meglévő tömeghez kapcsolódnak újabb funkció-dobozok, mint előcsarnok-, mosdó-, kiszolgáló-, és az emeleti különtermi, valamint stúdiódobozok. Ezeket az egyszerű tömegeket borítja be a járható zöldtetővel ellátott lemez. A tető felső síkja a tér zöldfelületének része, a mindennapokban bejárható, fokozva az épület közösségteremtő habitusát. A tetőlemez lelátó felé eső része szabadtéri koncertek installációinak fogadására is alkalmas. Nagy létszámú rendezvények esetén az épületben található jelentős méretű vizesblokk szolgál ki, mobil WC-k kihelyezése nem szükséges. Az épületbe az ideiglenes árusító pavilonok tárolására is van lehetőség. A nagyterem előcsarnokon keresztül kapcsolódik a térhez. Az emeletre vezető lépcső az előcsarnokból indul. Az emeleti közlekedőről rálátás nyílik a nagyterem belső terére. Szintén az emeleten található a stúdió és a kistermek. Utóbbiak mobil falakkal változtatható beosztásúak, igény szerint akár egybe is nyithatóak.
Az épület homlokzata matt fehér áttetsző hőszigetelt kopolit üveg, mely a belső tartalmat szűrten közvetíti a külső felületre. E héj mögött sejlenek fel a tető alatti eltérő színű és funkciójú dobozok. A ház a tér felé eltolható üvegfalakkal kapcsolódik, azzal összefolyhat, növelve a kávézó fogyasztói területét. A tetőlemez alsó síkja és éle fehér festett felületű.
Nyári üzem
Az előcsarnok a térre nyitható módon kapcsolódik a nyári időszakban. Az itt található kávézó és cukrászda a tetőkonzol alatt kültéri asztalokkal és székekkel egészül ki, élettel töltve meg az épület frontját a nyáron. Az épület előterét egy- és kétszintes térrészek alkotják. A téren különböző létszámú események bonyolítására van lehetőség. Akár egy időben eltérő helyen is folyhat a koncertélet (fák alatt, a téren, a rámpán, a tetőn). A kereskedelmi és közösségi épület között, a főtértől kissé szeparáltan interaktív játszóteret alakítottunk ki.
Téli üzem
A „vízfilm” felület helyén jégpálya létesül. Egyéb esetben, mivel a vízfelület nem medencejellegű, nem okoz problémát a téli üzemen-kívülisége, és állagmegóvása. A korcsolyapálya a téli időszak leglátványosabb eseménye. Az árusító helyek ezt a területet veszik körbe, illetve töltik ki a közösségi ház előterét. A kirakodóvásár árusító egységei egyszerű tömegű testek, archetipikus házak, melyek ki-behajtható oldalfalakkal rendelkeznek, biztosítva az árusító felületeket. A tél lomb nélküli időszakában tárul fel a tér új, tervezett struktúrájának képe az emeleti lakásokból, s ekkor válik láthatóvá a koncepció ötödik „homlokzata”.
BÍRÁLAT
Rövid, de tömör elméleti bevezetőjében összefoglalja a lényeges alapvetéseket, és ennek megfelelően a tervezési területnek egyszerű, arányos és jó tagolást ad. A heidegger-i idézet alapján a terület fás állományát túlnyomó részben megtartja, abban a főteret egy tisztásként adja meg a meglévő közösségi ház helyén épített, kellő léptékű és hangsúlyú főépület előtt.
A terület nagy részét levélerezet-analógia mentén szabálytalan ötszögekre, hatszögekre bontja le, mely a meglévő fák elhelyezkedéséhez kiválóan alkalmazható. Ezt a pályamű akként oldja meg, hogy az egyébként létező gyalogos főirányok vonalához igazodóan az egyes sejtek mozgalmas felületekké állnak össze. Az így kialakuló formai alapegységek illetve ezekből összeálló felületek szabadon megtölthetők tartalommal, melyre a pályamű többnyire helyes javaslatokat ad.
Az épület megfogalmazása egy igazi közösségi ház: a főtérről közvetlenül nyíló és jól
kapcsolódó előcsarnok illetve nagyterem, a tér felől fedett-nyitott tér alkalmazása, a hívogató, felfedezésre csábító, mászható épület gyepfelületű lejtőinek kellő mértéke és jó koreográfiája, a kiváló kilátópont, a végponti falpillér mint vizuális jel mind-mind egy épületbe sűrítve van jelen.
Még fényképész szempontból is egyrészt kiváló nézőpontokat nyújtó, másrészt
önmagában is jó fotótémát vagy akár csak hátteret adó épület friss, fiatalos, dinamikus és ikonikus formájával a lakótelep építészeti–környezetalakítási megújításnak jelképe lehet. Annyira magára vonja a figyelmet, hogy közben észre sem vesszük a megtartott élelmiszeráruházat, melynek helyét nyilvánvalóan töltheti be az organikus park egy esetleges megszűnés esetén. További erény az épület melletti védett, biztonságos játszótér ötlete, és a házarchetípusként megfogalmazott mobil árusító-pavilonok.
Megvalósíthatóság, üzemeltetés szempontjából funkció-gazdagsága miatt (ami egyébként előnyére válik a tervnek) költséges építésű projekt. Kiterjedt burkolat-felületek jelennek meg, ami növeli a fenntartás költségeit. A tervezett épületek napi ellátása (árufeltöltés, szerviz, újságok kézbesítése stb.) nem okoz problémát.
Budapest XV. kerület újpalotai lakótelep Fő terének környezetalakítására és az itt lévő Újpalotai Közösségi Ház fejlesztésére, nagyarányú bővítésére kiírt ötletpályázat
vezető tervezők: Láris Barnabás, Vesztergom Ádám
építész munkatársak: Kőhalmy Nóra, Antal Márk
szakági tervezők:
tájépítészet: Gyüre Borbála, Csontos Csenge
telek területe: 16789 m2,
tervezett épület: 701,88,
meglévő megmaradó épület: 390,60 m2,
beépítettség: 6,5%,
zöldterületi mutató: 48,2%,
burkolt felületek: 45,3%
Kapcsolódó oldal:
Újpalota Közösségi Ház bővítése ötletpályázatának eredményhirdetése
