Újpesti víztisztító mű

Díjazásban nem részesült pályamű
szerző: Kőnig és Wagner Építésziroda
vezető tervezők: Kőnig Tamás, Wagner Péter

Díjazásban nem részesült pályamű
szerző: Kőnig és Wagner Építésziroda
vezető tervezők: Kőnig Tamás, Wagner Péter
építészek: Lányi Erzsébet, Nagy Márton, Ország Attila, Ovádi Zsolt
 

Múlt - jelen - jövő - műemlék - területfelhasználás - építészet - új szerkezetek,
installáció – közlekedés – szabadtér-építészet

Egy építmény, egy ház – miközben eredetileg az állandóságnak és a kiinduláskori alapelvárásoknak épül -, folyamatosan módosul is, változni kénytelen. Ez a ház élete. A ház – miközben éli életét –,  egyre inkább áruvá válik. Az építés fáradtságba, sok-sok pénzbe kerül: az időben is változó elvárások kielégítése egyre többször átalakítással, egyre gyakrabban már az építés idején való odafigyeléssel: a változtathatóság, a flexibilitás kialakításának igényével jár.

Egy ipari épület(együttes) igazán technológiafüggő: a Váci úti, eredeti víztisztító mű is az építéskori technológia – akkor indokolt és korszerű – elvárások szerint készült, és még a későbbi – egyszerűnek tűnő – kapacitásbővítési igénynek is csak gyakorlatilag az építmények megduplázásával lehetett eleget tenni. Az alkalmazott anyagok és szerkezetek, az általuk létrehozott tömegek és terek semmiféle belső bővítésre nem voltak alkalmasak. Ugyanakkor ez a – szó szerint – bebetonozott építési-építészeti mű a létrehozáskori, bővítéskori igény megszűnése után is létezik és komoly értéket képvisel. Ez az érték sokrétű: építészettörténeti, technológiai és természetesen anyagi is. A történeti értéket a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a műemléki védettséggel igazolta, a technológiai értékek részben más helyszínre és más módozatba kerültek, de itt esetleg továbbra is bemutathatók. Az anyagi érték – és ezzel együtt a történeti, tudati továbbélés lehetőségének valószínűsége – új hasznosítás, egy új, lehetőség szerint minél flexibilisebb funkció megtalálása esetén nemcsak megtartható, hanem növelhető is.

Különösen igaz ez egy olyan - már méretében is meghatározó - épületegyüttesnél, amelynek környezete, helyzete amúgy is igen értékes. Az eredetileg mezőgazdasági területből a múltban ipari lett. Ez az ipari terület a város növekedésével, a közlekedés (autópályagyűrű, híd) módosulásával a jelenben egyre értékesebb. A jól érzékelhető urbanizálódás ellenére a helyszín kiváló természeti adottságokkal rendelkezik: a víz és az erdő ilyen közelsége - ennek a közelségnek a további megtartása és az ebből adódó lehetőségek kihasználása esetén - az erre járók, erre dolgozók, erre élők, a kerület, a város jövőjének egyik kulcsa lehet.

Műemléknek a telep nagy építményeit tekintjük. A - részben földrészükbe ültetett - telepítés, a létrehozott terek nagyon izgalmasak, az alkalmazott vasbeton szerkezetek (héjak és nagy tartók) építésük korának meghatározói. Védendőnek tartjuk a szűrőházakat tömegükben, építészeti részleteikben, szerkezetükben. Az északi derítők és az itteni szűrőház korábban épült. Ezek - valamint a déli szűrőház - tereit teljes egészében kihasználjuk az új funkciókra, külső megjelenésük, terepbeágyazottságuk változatlan. A telep jelenlegi irodaépületének fő szerkezeti elemeit, jellemző és építészetileg, formailag izgalmas vasbeton részleteit a terület közepén, a fő megközelítés tengelyében, a mesterséges tóban állva szoborként tartjuk meg. A déli oldali, eleve "utánzatként" épült derítők szellemiségét csak alaprajzuk idézésével őrizzük meg: a négy kör alaprajzú derítőegyüttes helyén, változatlan beépített területen magasházat terveztünk.

Ezzel olyan területfelhasználást teszünk lehetővé, mely az építményeket jelenleg is körülvevő aktív erdőterületet, a zöldterületet nem csökkenti (hanem növeli), annak ellenére, hogy a beruházási realitáshoz nyilvánvalóan a beépített szintterület növelése szükséges. Az északi oldal erdős területe - beépítési lehetőségek nélkül - önállóan kiszabályozható, a középső, a jelenlegi szűrőházak és derítők körüli területek a jelenlegi felszíni beépítettség növelése nélkül használhatók. További befektetési célú épületeket külön ütemben, a jelenlegi lakóházak helyén tervezünk, itt - a fővároshoz legközelebb eső oldalon - a beépített szintterület növelhető.

A legfontosabb építészeti kérdésnek a jelenlegi ipari építmények új funkciójának megtalálását tekintettük úgy, hogy az új alkalmazás használja ki a meglévő terek és szerkezetek nagyszerűségét.

A derítők hasznosításának kulcsa a meglévő nagy- és változó belmagasságú terek megosztása, egyben tartása. Elosztó területként a középső kubust használjuk, melynek sokszintes kialakítása többszintes megközelítést és nagyszerű átlátásokat tesz lehetővé. A terek sokfajta funkcióra - kulturális, kiállítás, szórakoztató, tematikus park vagy akár bizonyos sporthasználat - alkalmasak, de mindenképpen közösségi intézmény a megoldás. Ennek konkrét követelményeit a potenciális építtetőnek kell majd meghatározni. (Jelen tervünkben nem kívántunk a felhasználásra alkalmas, de a közelben már működő fürdő-főfunkciót ábrázolni.) Mi most a három északi tartály közül kettőben lejtős padlójú konferenciatermet alakítunk ki. Ezek lentről vagy fentről is megközelíthetőek és szükség esetén - galériaszinti bejárással - szekciókra oszthatóak. A harmadikba galériaszintes kávézót tervezünk. Ennek közepén, a kávézó alsó, legnagyobb szintjétől elemelve kis, belülről kőrben üvegfallal átláthatóvá, de felfelé a meglévő felülvilágítón át természetes szellőzésűvé, nyitottá tett belső kert található. (Üzemi megközelítése mobil lépcsővel.) Az alsó közönségforgalmi szintek alatti pinceszinten üzemi területek találhatók, illetve a kávézó alatt az új központi víztározó, melybe föntről - a kávézó itteni üvegfödémén át - be lehet majd látni.

Az északi oldal konferenciafunkcióját az itteni szűrőházba telepített, flexibilisen leválasztható és így sokoldalúan használható, kiállításokra, tanácskozásokra, szekcióülésekre igénybevehető többszintes térsor, irodák és üzemi helyiségek teszik teljessé. Az épületegyüttes önállóan, részenként, vagy a túloldali, déli építményekbe telepített funkciókkal összevonva is használható, természetesen akadálymentes kialakítású.

A tervezett magasházat értelemszerűen nemcsak befektetési tárgynak, hanem Budapest mind a levegőből, mind a városból, a környező magaslatokról és nagy sík területekről, valamint a Dunáról és az azt átszelő nagyszerű mérnöki létesítményről, a Megyeri hídról is látható, a híd high-tech pilléreivel párbeszédet folytató építészeti jelének képzeljük. Alsó szintjein szálloda, a felsőkön irodák kapnak helyet. Az irodaszintek együtt, vagy szintenként, akár szintrészenként önállóan is használhatók. Az irodakialakítás - időben később is változtatható módon - nagyteres vagy cellás is lehet. Az egyes részfunkciók az esetleges építtetői igények szerinti kapacitásigény alapján, a továbbtervezés során szétoszthatók. A közönségforgalmi megközelítés a terepszintről több irányból és a pinceszinti parkolóból lehetséges. Az előcsarnok- és recepciórendszer, valamint a függőleges közlekedők kialakítása az egyes részfunkciók (szálloda, iroda, nyilvános tetőközeli kilátó- és vendéglátó területek illetve pinceszinti parkolók) elválasztását lehetővé teszi. Az üzemi bejárás kis járművek esetén a pinceszintről (itt találhatók a raktárak és az installációs helyiségek is), teherautóval a területet feltáró üzemi útról lehetséges.

A magasház használatát a déli szűrőházba telepített közönségforgalmi funkciók egészítik ki. Ebben a keleti oldalon - az egész terület központi terére is dolgozó - galériaszintes étterem (konyhaüzem a szervízút felé), a nyugati oldalon - akár stúdiószínházi használatra is alkalmas, kis saját öltöző- és raktárblokkal kiegészített - rendezvényterem, pinceszintjén kis uszoda-fürdő készül.

Az eddigiekben említett épületeket, építményeket a részben már ma is meglévő hídrendszer összeköti. Ezeket az első emelet magasságában kiegészítjük, így a terület épületei közötti közönségforgalom (szálloda, konferencia, iroda, étterem és kiállítás között) a természetes kialakításúnak megmaradó keleti és nyugati telekterületek keresztezése nélkül is megoldható.

A jelenlegi lakóterület helyén - a meglévő épületek bontása után - önálló, későbbi ütemben telepíthető, kifejezetten befektetési célú épületek készülnek. Funkciójuk iroda vagy esetleg szálloda lehet. Főbejáratuk a terepszintről lehetséges, pinceszintjükön (pinceszintjeiken) parkolók, raktárak és üzemi területek találhatók, főterületük flexibilisen használható.

Az előbbiekben megfogalmazott építészeti elvek érvényesítésének kulcsa és architekturális megjelenésének lényege is a terület installációjának és az új szerkezetek kialakításának megoldása.

A Víztisztító mű és a hozzá kapcsolódó lakótelep Újpest beépített területeitől elkülönült, zöldbe ágyazott terület, városszerkezeti adottságai alapján (főút hálózati kapcsolatok) igen értékes. Környezete jelenleg külterületnek minősített, turisztikai és védelmi célú erdőterület. A meglévő üzemi épületeknek nincs kapcsolatuk a működő vízhálózattal, a létesítmény víz, gáz és villamos energia közüzemi kontingenssel nem rendelkezik. A terület szigetszerű jellege és a kiírásban hangsúlyozott környezeti adottságok meghatározó volta, mind az épületek átalakítása-felújítása, mind az új épületek épületszerkezetei és működtetése tekintetében a reciklált, illetve a megújuló erőforrások passzív és aktív hasznosítását sugalmazza. Így elképzeléseink lényege a megújuló erőforrásokkal támogatott anyag-, energia-, víz- és levegőháztartás.

Az épületszerkezetek tekintetében a leglényegesebb kérdések a lebontásra ítélt épületek anyagának helyszíni újrahasznosítása (pl. őrlési technikákkal alapozásban és útalapokban, falszerkezetekben) és az energetikai szempontok érvényesítése a hőveszteségek korlátozásával, illetve a megújuló forrásokból származó hőnyereség növelésével (pl. a homlokzatok megváltoztatása nélküli, belső oldali, utólagos hőszigetelési eljárásokkal, a páravédelmi szempontok figyelembevételével), illetve un. klímahomlokzatok alkalmazásával. (A meglévő-megmaradó épületek műszaki állapotának felmérését követően a tartó és épületszerkezeti hibákat természetesen ki kell javítani, erre a célra az eredeti építési technikákhoz közel álló megoldásokat célszerű választani.)

Az új szálloda-iroda épületcsoport energiatermelő, intelligens homlokzati kialakítású. Mesterséges kapcsolatteremtés jön létre a külső és belső tér között a külső-belső változásokra (napsütés, szél, hőmérséklet, fény, stb.) dinamikusan reagáló, szabályozható áteresztő képességű kéthéjú üvegfalakkal. Az információgyűjtés-tárolás-feldolgozás napenergiával táplált érzékelők segítségével valósul meg. Az intelligens szerkezet az energiaáramok összerendezésével, a térelhatároló szerkezetek teljesítőképességének megváltoztatásával (félig áteresztő hártyák és/vagy automatikusan működő árnyékoló szerkezetek, szellőző nyílások) reagál. Az árnyékoló szerkezetek is integrált rendszerek, a lamelláikba épített napcellák közvetlenül elektromos áramot termelnek. A csúcstechnika szürke (beépített) energiatartalma nem kevés, azonban megtérül az használati energia lecsökkent mennyiségével. A zöld környezethez alkalmazkodást a homlokzatok zöldítésével oldjuk meg, mely részben az épület melletti talaj, részben a homlokzaton látható teraszok és a tető - tájolásnak megfelelően kiválasztott növényzet beültetésével és gondozásával valósul meg.

A legfőbb energiaforrás a napenergiát is megelőzően, a terület alatt található geotermális energia (hévíz), mely a létesítménycsoport alap energia-hordozója. Mélyfúrású hévízkúttal a pesti síkság Dunához közeli területén 65-70 C° felszíni hőmérsékletű hévíz nyerhető az oligocén-eocén rétegsorokból. A számítható kúthozam 1000-1500 l/min, az elméleti hőteljesítmény 2-2,4 MW. Ezzel a teljes forrásoldali hőteljesítménnyel valamennyi épület fűtése és melegvíz ellátása kb. 1200 Ft/GJ fajlagos költségszintem megoldható. A lehűlt víz visszasajtolása környezetvédelmi feladat (a megújulás így biztosítható), mely egy visszatápláló kút lemélyítésével megoldható. A villamos áram termelés a már ismertetett homlokzati elemekkel csak részben megoldott, de a tornyokba integrált, függőleges tengelyű szélerőgépekkel és napelemekkel táplált térvilágító rendszerrel kiegészíthető. A megtermelt, időszakosan felesleges árammennyiség a hálózatba visszatáplálható, illetve szükség esetén abból kiegészíthető.

A fúrt kutak a visszatáplálással együtt, energetikai és ívóvíz ellátási célokat is szolgálnak. Az elfolyó, patakot (télen tavirózsás tavat) is tápláló termálvíz, szökőkúttal is hűthető nyáron, mikor hévízként, u.n. fojtott, kis teljesítménnyel üzemel. Ilyenkor a hőjét csak használati melegvíz készítésre lehet felhasználni. Ez a téli csúcsnak kb. 15%-a. A lehűlt termálvíz utolsó hőfoklépcsőjének hőjével a külső közlekedő felületek (járdák, térburkolatok, stb.) fűthetők, síkosságuk megszüntethető télen.

A hévíz (alkáli hidrokarbonátos, K és Mg ásványtartalmú gyógyvíz) a szálloda fürdőszobáiba közvetlenül is felvezethető, külön csapteleppel. A lehűlt hévíz egy kisebb hányada a kertben átfolyó látvány-patakként (kisebb tóként) is megjelenik.
A csapadékvíz és a szürkevíz gyűjtése (tisztítása) takarítás és kert-öntözés céljára megoldott, tárolására az északi derítők egyikének aljában van mód. A szállodához a pinceszinten termálvizes természetes fürdőmedence létesítésül téli-nyári működtetéssel. A keletkezett szennyvíz szétválasztott rendszerű; a fekáliás része a meglévő közcsatornába (vagy ennek hiányában helyi víztisztítóba) kerül, a szürke szennyvíz növényi (pl. nádgyökér-zónás) szennyvíztisztító segítségével újrahasznosul.

Az épületek teljes körű távfelügyeleti rendszert igényelnek. Gépi hűtésre nincs, legfeljebb kiegészítésre van szükség, kismélységű fúrt kutakból kiemelt ipari vízzel aktivált szerkezetben áramoltatott (födém) hűtés hozható létre az új irodaépületekben, szükség esetén ventillátor-konvektoros léghűtőkkel kiegészítve. Az átalakított derítőkben permetezett kútvízzel adiabatikus hűtés készül a tetőkön, a belső térben szükség esetén konvektoros hűtés-kiegészítéssel. A talaj kb. 4 m-es mélységében vezetett légcsatornákon beszívott előhűtött, illetve fűtött friss levegő télikerteken átáramoltatva és a tetőfelépítményen kivezetve megoldhatja az északi derítők helyiségeinek ellenőrzött, (ventillátorokkal és érzékelőkkel kiegészített) természetes szellőzését.

A terület mai közlekedési lehetőségei részben nagyon előnyösek (autópálya és híd közelsége), részben igen korlátozottak (a területre való behajtási lehetőségek szűkösek). Ugyanakkor a közlekedési megoldások tervezésénél is nagyon fontosnak tartottuk azt, hogy az új beépítésekkel a kiváló természeti adottságok minél kevésbé károsodjanak, mégis az új funkciókhoz tartozó közönségforgalmi és üzemi megközelítések és parkolások megoldhatók legyenek. A pályázat jelenlegi témájához nem tartozó, de távlatban mindenképpen sorra kerülő fejlesztések: Dunaparti sétány, kerékpárút és ehhez való kapcsolódás is nagyon lényeges és legalább gyalogos és kerékpáros csatlakozást javaslunk kialakítani a környéken már meglévő és esetleg a későbbiekben még készülő középületekhez, szállodákhoz, sportépületekhez és a nyilvánosan átjárható zöldterületekhez.

A terület fő gépkocsimegközelítési pontját a kiírás meghatározza: változatlanul a nyugati oldal közepén található. Ugyanakkor nem tartottuk nyilvánvalónak, hogy az új funkcióhoz tartozó, tetemes számú parkoló gépkocsi zöldterületnek kialakítható felületet foglaljon. Ezért a jelenleg is erősen lepusztult - és a légi felvételeken is látható módon jelenleg nem növényzettel fedett - nyugati oldalon és a terveink szerint új beépítésű - amúgy jelenleg is elszórtan beépített - terület alatt , rendes földvastagsággal fedett, térszín alatti parkolót alakítunk ki. Megközelítése a megadott helyen, a Vácra bevezető főközlekedési úton megfelelően kialakított csomóponttal megoldható. Ennek a parkolónak pinceszinti kapcsolatai lesznek az egyes épületcsoportokhoz, valamint kis pavilonokban felszíni (akadálymentes) kijáratai is. A felszínen a déli és a keleti oldalakon - jelenleg is használt felületen - tervezünk utat, részben az egyes intézmények üzemi ellátására, illetve tűzoltási felvonulási útnak. Ennek az útnak a vonalvezetését úgy határoztuk meg, hogy a területen belüli felszíni gyalogos- és kerékpáros közlekedést minél kevesebbet keresztezze. Ugyanerről az útról ágaznak le a második ütem új fejlesztéseinek - önmagukban akár többszintes -, szintén pinceszinti parkológarázsai is.

A terület tömegközlekedése két eszközzel lehetséges. A triviális, autóbuszos megoldás a Budapest-Vác helyközi autóbuszvonalon megálló kialakításával. Ehhez - és az esetleges turistabuszok számára - megálló-, forduló- illetve parkolóhelyet lehet kialakítani. Távlatban akár egyes Budapesten belüli BKV-járat(ok) meghosszabbítása is szóbajöhet. (Ehhez természetesen a közeli fürdőegyüttes is csatlakoztatható.)

Szintén későbbi, de reális felvetés a dunai megközelítés. Ennek iránya és helye az út túloldalán lévő, szintén a Vízművek kezelésében álló területen át, a most is létező műszaki kapcsolat vonalán indokolt. A csatlakozás a Vácra bevezető út alatt készítendő gyalogos-kerékpáros átjárón lehetséges. Ez a megoldás illesztené a területet a később remélhetőleg a Duna partján végig, Pesten is átvezető kerékpárút, turistasétány vonalához. A gyalogos-kerékpáros továbbvezetés Északra a Megyeri híd alatt, Nyugatra a híd már ma is működő déli gyalogjáróján, illetve a keleti oldalt lefedő, azt határoló erdőn át, az autópálya fölött is gyalogoshíddal lehetséges a fürdőig és akár tovább.

Az alkalmazott szabadtér - építészeti eszközök lényege a természetes környezeti adottságok (erdő, víz) kihasználása, megtartása, továbbfejlesztése. A területet elképzeléseink szerint hangsúlyozottan nem csak a környékbeli szállodákban lakók, vagy az egyes itteni rendezvényeken résztvevők, hanem átutazók, erre vagy kifejezetten ide kirándulók vennék igénybe. A tervezési telkeken belüli mérsékelt gépkocsiközlekedési területeken kívül csak kevés burkolt felületet tervezünk. Ezek gyalogos- és kerékpáros közlekedésre, esetleges szabadtéri rendezvények megtartására alkalmasak, természetes anyagú (kő, illetve ahol lehetséges, ott fa) burkolatot kapnak. (Az elengedhetetlenül szükséges helyeken pl. szállodaközönség-célforgalomra, illetve tűzoltó autókra méretezetten.) A korábbi bekezdésekben említett gyalogos- és kerékpáros útvonalakhoz csatlakoztatva pihenő- és játszóhelyeket alakítunk ki. A meglévő aktív zöldfelületet a lehetséges mértékben kiegészítjük, a telken belül - a korábbi bekezdésekben említett módon hasznosított vizű - szabadtéri vízfolyásokat, víztárolókat telepítünk. A természetes eszközöket kis - lehetőleg szintén természetes anyagú - építmények (parkolókijáratok, esőbeállók, kis pavilonok) illetve utcabútorok (pihenőpadok, hulladéktárolók, játszóeszközök és közvilágítási berendezések) egészítik ki.

Összefoglalva tervünk lényegét: olyan hasznosítást képzelünk a Fővárosi Vízművek immár működésen túli ipari területén, amely megőrzi és revitalizálja a létrehozásának korára jellemző épületek, építmények legfontosabbjait, tovább élteti és fejleszti a helyszín kiváló természeti adottságait úgy, hogy bekapcsolja azt Budapest indokolt fejlesztési irányaiba, ugyanakkor pénzügyileg is reálisnak látszó befektetési lehetőségeket teremt.

Kőnig Tamás, Wagner Péter