Újradefiniálás – Design Világnap 2015

A Design Világnap 2015 fókuszában a formatervezés változó szerepe, fogalmának átalakulásai és jövőformáló energiái álltak. A "Design jövő időben" téma jegyében megrendezett programsorozat az idén Spanyolországot vendégül látó Design Hét Budapest bevezető eseménye is volt egyben. Takács Andrea beszámolója.

Az Ipari Formatervezési Társaságok Nemzetközi Szövetsége (Icsid) 2007. június 29-én hirdette meg először a Design Világnapját (World Industrial Design Day) – megalakulásának 50. évfordulóján –, azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a formatervezésre és annak szerepére a mindennapokban. A hagyományt követő rendezvény programsort, immár kilencedik alkalommal, a Vörösmarty utcai Cervantes Intézet dísztermében José Ángel Lopez Jorrin spanyol nagykövet nyitotta meg. Az esemény a Magyar Formatervezési Tanács, a Design Hét Budapest 2015, a Design Terminál és a Budapesti Cervantes Intézet összefogó szervezeteinek segítségével jöhetett létre.

A nyitó előadást Dr. Galántai Zoltán Phd (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense, jövőkutató) tartotta meg Tovább a neurodesign felé? címmel. Előadásában arról beszélt, hogy miről szól a design és hogyan lehet a mai világunkban újraértelmezni. Az esztétika és ember összeérő kapcsolatát mutatta be koronkénti példákkal, valamint az esztétika szubjektív mozzanataira mutatott rá több ízben. Vajon a szép fa, szép nő, szép szobor ugyanazért szépek? kérdésétől egészen egy bizonyos áruházlánc dolgozóinak piros fejpánttal történő megkülönböztető jelzéséig esett szó, amely már az emberi biologikummal ellentétes.



Praxitelész i.e. 360 körül készített Aphrodité szobrának lágy és telt asszonyi formáit említette, amelyek annyira életszerűek, kihívóak voltak a természeteshez közeli festésnek köszönhetően, hogy a szoborba valósággal szerelmes ifjakról korabeli feljegyzések is megemlékeznek. A Knidosz-ban kiállított alkotást kör alakú épülettel vették körül, az elhelyezett pihenőhelyeken mindenki kívánatos szemszögből figyelhette meg, s tulajdonképpen a mai Playboy középső oldalának felelt meg. Az R. Wittkower – M. Wittkower szerzőpáros megjegyzi, az akkor élők szemében „a festők és a szobrászok alig számítottak magasabb rangúnak a rabszolgáknál", és ennek megfelelően a művészet megítélése sem volt azonos a maival. Elképzelhető, hogy egy vagy másfél évtizeden belül a művészet, a design szerepe és értelmezése ugyanilyen radikálisan meg fog változni.



A XIX. századi indusztriális design megjelenése az ipari forradalom és monokróm idő megjelenéséhez köthető. A számítástechnika forradalmát Licklider, Engelbart, a Xerox Star, az Apple, a Google, Watson Jr., a Web usebility hozták el. Engelbart nevéhez az ember-gép szimbiózis objektív felfogása fűződik az első számítógépes egér megalkotásával, amely információs zongoraként hivatott segítségünkre lenni. A web korában a felhasználó istenítése figyelhető meg, ahol olyan weblapok készülnek, amelyek tökéletesen hozzá vannak illesztve az emberhez. A design az evolúció versus esztétika lehetőségeinek fázistere. Az evolúció mint lokális maximumkeresés jelenik meg, a konficiusz-i szépség pedig kiteljesedik abban, hogy amit illesztünk, az egyben szép is legyen.



Miért is legyen szép? Martin Schuster említi, hogy a Forum Romanum „élvezhetőségéhez” idegenvezetőre vagy úti könyvre van szükség; nem érthető és értékelhető önmagában, ám „Egy szép táj élvezete másként zajlik”. Eszünkbe sem jutna azzal kezdeni, hogy a növényhatározóban kikeressük a kocsányos tölgyet. Komar és Melamid emigráns festő-szerzőpáros 1993-ban kezdte el People´s Choice projektjét, amely azt kutatta, hogy koruk emberének mi számít szépnek. A Hollandiától Amerikáig feltett kérdések között olyanok szerepeltek, mint például; milyen képet szeretne az otthonába és milyen színekkel. A művészpáros a közvélemény-kutatás eredményei alapján megfestette a szavazatok átlagát. Az eredmény meglepő volt; a képnek kéknek és nem absztraktnak kell lennie. Miért ez szép az átlag ember számára? A környezetpszichológiával foglalkozó Rachel és Stephen Kaplan kimutatták, hogy az állatok rendszerint azt a környezetet részesítik előnyben, ahol nagyobb eséllyel maradnak életben, az evolúcióbiológus Orians ehhez azt teszi hozzá, hogy az ember vadászó-gyűjtögető ősei is ugyanígy alkalmazkodtak az őket körülvevő környezethez. Tehát az a környezet vonzó, ahol életben lehet maradni; a víz, az állatok és a környezet közelsége érvényesül. Akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy a „szép táj" vagy egy „szép fa" az evolúciós múltunk miatt tűnik számunkra szépnek.



Ramachandran neuroesztétikája azt hangsúlyozta, hogy a művészet bármely, tudományos szempontból megalapozott elméletének képesnek kell lennie arra válaszolni, hogy amennyiben léteznek univerzális szabályok, úgy egyfelől miért éppen ezek fejlődtek ki és nem mások, illetve, hogy ezen szabályok miként jelennek meg az emberi agy „behuzalozásában" akár a Willendorfi Vénusztól az ezüstkirály fiókákig. Semir Zekir neuroesztéta szerint „a művészek bizonyos értelemben neurológusok, akik a csak rájuk jellemző módszerek segítségével tanulmányozzák az agy szerkezetét." Amikor dolgoznak, evolúciós fokon igyekeznek az agyat bizonyos kulcsokkal „meghekkelni". Rendkívül széles a skála, hogy kinek mi szép, ezért más agyakhoz más kulcsok szükségesek. A művész a fontos dolgokra irányítja a figyelmet.

A francia antropológus Jacques Maquet koránt sem gondolja úgy, hogy bármi művészet lehet. Szerinte a „mindennapi valóság" antropológiai módszerekkel történő megfigyeléséből az derül ki, hogy egy műtárgynak két kritériumot kell kielégítenie: „a múzeumban vagy galériában való elhelyezést, és valamit, amit művészeti értéknek hívnak". Egy térkép rendeltetésszerű értéket képvisel, míg az etruszk sírra, törzsi maszkra, festményre vagy ikonra esztétikai értékként, műemlékként – esztétikai locusként – tekintünk a múzeumban, amelyek a saját korukban eredetileg a hagyományos értelemben vett művészetet jelentették.



Dr. Galántai Zoltán befejezésként azt mondta, hogy ma azok a helyek fognak bővülni egyre több eszköz felhasználásával, ahol az esztétikai locus megjelenhet. A design a művészetből kivonulva arról fog szólni, hogy a létrehozott alkotás esztétikai locus nélkül nem lesz vonzó a felhasználó számára.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői; Baróthy Anna az S’39 Hybrid Design Manufacture képviseletében, Nádasdi Eszter kommunikáció, média, gender szakértője (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem), Dr. Galántai Zoltán Phd a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense és Püspök Balázs DLA formatervező, egyetemi adjunktus (Moholy-Nagy Művészeti Egyetem) a design fogalmának mai megítéléséről, átalakulásáról és jövőjéről beszélgetett Szemerey Samu (SzS) építész és urbanista moderálásával.



SzS: Mi határozza meg a design tervező gondolkodását?
Nádasdi Eszter biológiai és társadalmi nemre felosztva közelítette meg e kérdést, amely a testfelépítésben, fizikai felépítésben és a szocializáció által felvett, tanult nemi szerepek eltérésében mutatkozik meg, kultúránként, koronként, földrajzi helyenként eltérő kontextusba ágyazva. A tervezői gondolkodásmód ennek megfelelően igazodik vagy kihívások elé állítódik.

SzS: Mikorra tehető az ergonómia születése?
Püspök Balázs DLA pontos választ nem tudott adni, hiszen az első tárgyak elkészítése; a pattintott kő ősi, az emberiséggel egyidős. Ma a fókuszpontok mások lettek, az ergonómia fizikai megközelítésén túl a pszicho- és társadalmi szükségszerűségek nyertek teret.

SzS: A fiziológiai terület elhagyása a tervezésre hogyan hat? (hasznos, szép és ergonómikus)
Baróthy Anna: a Bauhaus példaértékű volt az innováció megjelenésével a designban. Ma olyan műfajtól független kísérletezésre van szükség, amely nem több, mint éppen szükséges, így a célirányos alkotás hozza a megoldást. Ha a végeredmény szép is egyben, akkor ez a kritérium szintén teljesült. A kifejezetten provokatív megoldások a funkcionális igényt, a szükségletet nem elégítik ki.



SzS: Miért akarjuk újradefiniálni a designt és van-e értelme?
Püspök Balázs DLA: nagy esély van rá, hogy nem tudjuk megtenni. Az 1970-es években a környezet kedvezőbb volt, mint ma, valószínű, hogy ciklikusan változó dologról beszélünk. A '70-es években a design-styling-ot tanuló diák megkülönböztetésben részesült, a kritikai magatartás azonnal megjelent, ám az idők folyamán a design megítélése átalakult.



SzS: Mit csinál ma egy designer?
Nádasdi Eszter: az a kérdés, hogy a design mit tud reprezentálni és megkülönböztetni. Példaként a férfi hagyományos terekhez tartozó, fizikai munkát megtestesítő szerelő készlet nőkre szabását említette, ahol a doboz felépítése, formája, színe és díszítése (szimbolikus megkülönböztetéssel) a nőket beengedi az ellenkező nem terébe. Ugyanígy találkozhatunk a tudomány területén a megkülönböztetéssel a rózsaszín mikroszkóp, vagy a gyermekjátékok területén a LEGO Disney hercegnős készlet esetében. Nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy vajon ezzel a hagyományos szerepek megerősítése vagy összemosása folyik. Baróthy Anna hozzátette, Makita szerelődoboza neki is van, illetve örül, hogy a kis méretű, női munkaruhát és -kesztyűt be lehet szerezni. Magyarországon a köztudatban klasszikus női-férfi kép él, ugyanakkor új elképzelések jelennek meg, amelyek az eddigiekkel ellentétes üzenetet hordoznak.



SzS: A design a társadalmat alkotó egyének tudását tárgyiasítja. A tudásfelhalmozás során van olyan pont, amikor nem előre meghatározott brief-ek szerint dolgoznak, hanem önállóan kezdenek el létrehozni valamit.
Dr. Galántai Zoltán Phd a rousseau-i igaz művészetet említette, amikor a művész minden megnyilvánulása ösztönös. Az ergonómia és esztétika, valamint a funkcionalitás és szépség kapcsolatára hívta fel a figyelmet. Az esztétikai locus és annak múzeumban való elhelyezése létrehozza a műemlék fogalmát. Püspök Balázs DLA elmondása szerint a MOME diplomavédésén egyre kevesebb tárggyal lehet találkozni, a felhasználó felületek és szolgáltatások tervezése egyre nagyobb teret hódít, szabad alkotói attitűddel fűszerezve. Az új generáció hozzáállása teljes kulturális kontextusból kiindulva olyan témákat kutat, ahol nem a brief-ekre, hanem az igazi kulturális problémákra keresik a megoldásokat. A megalkotott tárgyak a szolgáltatással együtt akár egy teljes élmény csomagként jelennek meg. Ezekben az esetekben az, hogy a folyamat végén készül-e tárgy, jelentéktelen a cél szempontjából.

SzS: Az 1970-es évek elejére tehető a design koncepció megszületése. A tudomány és a mérnöki tudáshoz viszonyítva a design tudása másrétű. A kérdések egymást követve, születve, deduktív módon keletkeznek, nem pedig kísérletezéssel. A '70-es évekbeli design meghatározást sajátos designeri tudás robbantotta fel. Hogyan illeszthető be a sajátos tudásforma?
Nádasdi Eszter szerint minél inkább materializálódott a tér, annál több merevség jellemző rá. Amíg a dedukció egy bizonyos hipokratikus szabályrendszert felállítva működik, addig a dinamikus, innovatív megjelenés az induktív módszer segítségével valósítható meg. Egyetlen hátránya, hogy a megfigyelés során teljes bizonyosság nincs. Ebben az értelemben rendkívül jók a designerek, hiszen gyorsan alkalmazkodnak.



Baróthy Anna (jelenleg DLA szobrász képzésben vesz részt) innovatív designt visz véghez; a feladatok ürügyén él ki dolgokat, előre el nem tervezett módon, szabadon megnyilvánulva akár az irodalom vagy a design területén – amelyet játéknak tekint –, hiszen nem a nyelvezet a lényeg. Németországban összgondolkodásra nevelnek, mindenki azzal a területtel ad választ, amiben mozog, legyen az építészet, festészet, irodalom. Jelenleg ezek a terek és szakmák kezdenek összeérni. Az emberek az élményre fókuszálnak és minden összemosódik, akár nanotechnológiáról, akár designról beszélünk. Fontos a holisztikus gondolkodásmód, egyetlen kulcsot alkalmazni sok zárhoz. Az új kommunikáció formai megjelenése terén összeérnek a területek és folyamatosan új értéket teremtenek. Az Építészeti Biennálén kiállított alkotása építészetet képviselt, ugyanez a tárgy egy képzőművészeti kiállításon képzőművészeti értéket képviselt volna, míg egy design eseményen design formában jelent volna meg. Hogy mindez hova tart? Új tudományterületek és fogalmak megjelenéséhez.



SzS: Mindez milyen képességeket igényel?
Nádasdi Eszter: meg kell tanulni jól kérdezni, kommunikálni a partner szakmákkal, kooperálni más emberekkel, fontos a bármit bármivel való összekapcsolás képessége, amelynek révén új válasz születik.

SzS: Az egyetemek oktatási programja mennyiben tükrözi ezt a látásmódot? Püspök Balázs DLA: jelentősen tükrözi, folyamatos átalakulás figyelhető meg. Nem a magányos design tevékenység hordozza a jövőt. Egy erősen kooperatív munkafolyamatról beszélhetünk, ahol különböző tudású, kultúrkörű emberek együttműködése valósul meg. Sokkal fontosabb, hogy miért működünk együtt, ahelyett, hogy miben. A nagyobb eredmény, a hatásosság érdekében vagy mert egyedül nem tudjuk véghezvinni a tervet. Ilyen kooperatív tevékenység a tanár-diák munka is.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevőihez a hallgatóság kérdéseket tehetett fel. Osvárt Judit Baróthy Annát kérte meg, hogy kooperatív példaként említse meg a Szövetség39 Caltrope – The Green Lace projektjét, amely a trópusi deltatorkolatokban a tengerszint változásra ad választ a design eszközeivel. A háromlábú két edény egymásba kapcsolódása a part menti facsemeték néhány méterrel való beljebb telepítését, inkubációját teszi lehetővé. A megerősödés során az üledék megfogása, a romboló hatás megállítása érhető el. Az építészeti pályázat csapata ökológus, biológus, stb. barátokból tevődött össze, Dr. Józsa János (BME) véleményét kikérve (támogatja a remek gondolatot, nincs még hasonló kezdeményezés). Vajon eddig miért nem jött létre ez az egyszerű dolog? Mert a kooperatív együttműködés igénye mindig a funkcionálisan szükségszerű helyen jön létre. Nádasdi Eszter hozzáfűzte, a Design Terminál feladata lenne hasonló feladatokat generálni.



SzS: Hol látjátok a design szerepét két évtized múlva?
Baróthy Anna a nanotechnológia és a virtuális tér jelentőségét emelte ki, amely technológiai kérdéseket vet fel. Az oktatás és a diákok közötti interakció fontossága rendkívüli. Magyarországon az aránylag kevés szabályozás révén sok mindent ki lehet próbálni. A cégek életben maradásához azonban komoly stratégiákra van szükség. Nádasdi Eszter a diákok kémia és biológia tanulmányainak fontosságát említette, illetve, hogy az indeterminizmus révén fúzió fog érvényesülni. Püspök Balázs DLA a felsőoktatás középiskola irányába való visszanyúlásának jelentőségét említette, amely most is megvalósul. Mit lehetne még tenni? A kulturális változásokat bizonyos kontextusban és mélyebben megvizsgálva rájövünk, hogy azok sokkal bonyolultabbak. A kutatás mélysége rendkívül fontos, hiába ülnek össze a legkiválóbb tervezők és mérnökök, ha nem mennek elég mélyre. Tehát a munka minősége és mélysége határozza meg a design jövőjét. Dr. Galántai Zoltán Phd jövőkutatóként arra mutatott rá, hogy az 1950-es években az űrkutatás és atomenergia témájából vezették le a jövőt, mert ezek feleltek meg a publikus technológiáknak, amelyeket szó szerint beletolták az emberek arcába. Ma a számítástechnika és a nanotechnológia van ugyanígy kiemelt szerepben, de 10 év múlva kinyílik ez az olló is. 1990-ben az USA az agy évtizedét hirdette meg és képessé váltak a gondolatok videóra való leképezésére. Így fekete lyukként az agyi kutatásokra szavazott, mentalitásbeli fordulatokkal.

A Design Hét Budapest 2015 e témakört fogja tükrözni; mindez miként képes megvalósulni a most használatos tárgyainkban.

A Budapest Design Map belvárosi túra során hat helyszínre látogatunk el Osvárt Judit, a Design Hét Budapest szervezője és programfelelőse vezetésével.



Első állomásunk a Vörösmarty utcában tovább haladva, a Brody Studios, nemzetközi mintára megalkotott, mégis sajátosan magyar, magas minőséget képviselő romkocsma a képzőművész, formatervező és belsőépítész közösséget építi, egymást ajánlva. A tagok által is folyamatosan alakuló és fejlődő művészeti tér az egymást és fővárosunkat formáló találkozásokat biztosítja. A privát művészeti klub a klubtagok és azok vendégei részére keddtől szombatig naponta változó programokat kínál a kreatív és irodalmi esteken keresztül. A többszintes épület pinceszintjében billiárd szoba és kuckó van, az első emeleten bár és rendezvényterem kapott helyet, az átrium udvarában nagyobb létszámú programokra van lehetőség. A bútorokat a hely design csapata tervezte.

William Clothier és Peter Grundberg tulajdonosok elsősorban befektetőként érkeztek Budapestre, majd maradtak a helyi kultúrát életben tartani - a mára már több helyszín (Brody House, Brody Studios, Brody Apartments és Brody Art Yard) létrehozásával. A hajdani mecénások mintájára, a művészeket támogatni kívánó indíttatásként a Bródy Sándor utcában házat hoztak létre, ahol egy szintet a festőknek adtak át, cserébe csak annyit kértek, hogy a bevételből jusson a Brody House-nak is. Idővel felmerült a színvonalas hotel létrehozása a házból - egyedi szobákkal, amiket azok a művészek álmodtak meg, akik korábban a szobákban alkottak. A Brody House-ból klub alakult, ahol kötetlen keretek közt találkozhatnak a művészek és a művészetre fogékony közönség.



Második állomásunkon, a Code-Decode Nagymező utcai, két szintes bemutatótermében első osztályú márkák és tervezők legmagasabb kategóriába tartózó design bútorait, kiegészítőit tekinthettük meg, magyar festők munkáival párosítva. A Showroom 2012-ben "az év üzlete" díját nyerte el, ahol professzionális szaktanácsadás, szakmai bemutatók, belsőépítészeti tervezés, személyre szabott “home styling” szolgáltatás és VIP ügyfélmenedzsment zajlik. Filozófiájuk, hogy a design legyen tudatos módon integrálva a mindennapi életünkbe.



A Sugar! Design Confectionery harmadik állomásként mutatkozott be azoknak, akik eddig még nem ismerték az első design cukrászdák között megjelenő, Horváth Eszter stylist és designer alapította formabontó helyet, ahol minden évben aktuális téma szerinti termékek jelennek meg ellenállhatatlan csomagolásba, designba burkolva. Idén a Circus Collection fantázianévre keresztelt designdesszertjeiket kóstolhatjuk meg.



A következő helyszínre, a színes hátizsákjairól ismert Ykra boltba érve Lakatos Balázs, a márka megálmodója mutatta be a termékeket. A volt keleti blokk csehszlovák hegymászó, túrázó és sí kultúrájából, a gördeszkás és szörfös kultúrából merítkezve klasszikus darabokat gondoltak újra és párosítottak szokatlan, manapság egyre kedveltebb színpalettákkal. A boltban nem csak kizárólag YKRA hátizsákok vásárolhatók meg, hanem többek közt a KELE Clothing színes, kötött ruhái, illetve olyan márkák, amelyek szintén kapcsolódnak a Telephez.



Design túránk ötödik állomására érve, a Mono Art & Design csapata fogadott bennünket, ahol a magazinokat kivéve minden magyar, felső kategóriás, kortárs designt és képzőművészetet képviselő termék. A Garam Judit és Peleskey Ákos tulajdonosok által létrehozott válogatás keretén belül egy tematikus "Balaton" kiállítást is láthattunk. A kézzel készített gördeszkától a felnőtt és gyermek ruhákig, könyvekig, a Hannabi Free Style Sofa-tól Codolagni Avignon padjáig sok mindent megtekinthettünk.



Utolsó helyszínünkre érve a Kárpáti Zsuzsanna által életre hívott Palomának fiatal tervezőkből álló közösségét ismerhettük meg a Wagner-palotában. A Művészudvar, a “Kortárs, kreatív, önfenntartó művészeti és kulturális project” különálló üzletei – többek között a Kooperoo, Rikov, Ditta, Pankotai, Mimi events with love, Szabó Judit – egységet alkotva képviseltetik magukat.



A programsor zárásaként a Design Terminál tetőteraszán belekóstolhattunk a mentorprogramba. A Design Piknik keretén belül a programban résztvevő aktív és alumni designcégek meséltek élményeikről, a mentorprogram előnyeiről és jövőbeli terveikről. Egy pohár bor mellett a résztvevők megtudhatták, hogy mi kell egy sikeres kreatívipari vállalkozáshoz.

Az esti kerekasztal-beszélgetés a Hogyan gondolkodj globálisan? témát igyekezett felölelni. A moderátor Nemes Attila (Kitchen Budapest, Talent program vezető) beszélgetőpartnerei Bodó Péter (ROUTE4U), Toronyi Péter (Paprikum) és Daubner Anna (Anna Daubner) voltak.
A Portfolio Night – Mini konzultáció további lehetőséget biztosított bármely kérdés fesztelen megvitatására a mentorokkal és mentorált cégekkel, valamint a Design Terminál munkatársaival 3 téma – 3 asztal felosztásban; a divat, a formatervezés és a várostervezés témaköreiben.



A Design Világnap 2015 programsor méltó nyitó mozzanata volt az idén Spanyolországot vendégül látó, 12. alkalommal megrendezésre kerülő szeptember 25 – október 4-ig tartó Design Hét Budapest 2015 rendezvénysorozatnak. Az őszi Design Hét Budapest szlogenje a Home Sweet Home, azaz Otthon, édes otthon lesz. A Budapest Design Map (Android, iOS) aktualizált, frissített verziója már elérhető a design rajongók számára – ingyenesen letölthető az AppStore-ból és a Google Play webáruházból –, hogy a hamarosan induló események és helyszínek könnyebben tervezhetők, követhetők legyenek.

Takács Andrea