Újratervezett épületenergetika 2020 után
A folyamatosan szigorodó épületenergetikai előírások tükrében a tervezés során egyre nagyobb körültekintést igényel a megfelelő műszaki megoldások egymáshoz igazítása. Úgy is mondhatjuk, hogy az eddig szokás szerint tervezett szerkezetet érdemes lesz átgondolni, „újratervezni”. Nézzük ezúttal a tető és a tetőablakok együttműködésének kérdését!
Sokat és sok helyen olvashatunk, hallhatunk arról, hogy a tervezés során az épület energetikájának kialakítása komplex gondolkodást igényel, hiszen a betervezett, beépített szerkezetek közösen felelősek a teljes energiafogyasztásáért. Az épületszerkezetek egy teljes épület energiafelhasználására kifejtett hatását szemléltető ábra – ami azt foglalja össze, hogy az egyes szerkezeteken az energia hány százaléka szökhet el – jól mutatja, hogy amennyiben nem fordítunk kellő figyelmet az egyes műszaki megoldások helyes megválasztására, úgy sajnos csökkentjük a kiváló hőszigetelő képességű szerkezetek hatását is.
Különösen fontos figyelembe venni, hogy 2020 után csak alacsony energiafelhasználású épületek épülhetnek, ami azzal is jár, hogy az elmúlt 10 évben már többször változott, erőteljesen csökkenő hőátbocsátási tényezőre vonatkozó elvárásokkal kell számolnunk. Így pl. már a 2018-ban használatba vett családi házakra a korábbiaknál átlagosan 40%-kal szigorúbb előírások vonatkoznak a falazat, a nyílászárók és a födémek tekintetében.
Szerkezetek újragondolása épületenergetikai szempontból
Gyakran emlegetett példa a homlokzati nyílászárók, a tetőtéri ablakok viszonya a falazattal ill. tetővel. Egy hőszigeteletlen falba beépített új, az előírásoknak megfelelő nyílászáró nagy eséllyel nem hozza meg a tőle elvárt hatást, vagy egy jól hőszigetelt tetőbe beépített egyébként jó minőségű tetősík ablak gyakran úgy rontja az eredményt, hogy a beépítés során nem járt el a kivitelező kellő körültekintéssel.
A komplex gondolkodáshoz tartozik az a cél is, hogy az egyes, egymáshoz szervesen kapcsolódó épületszerkezetek hőátbocsátási tényezői ne eredményezzenek hőhidat okozó különbséget; de az is, hogy a tetőáttörések kialakítását légtömören lehessen megoldani.
Jól beépített, jó tetőtéri ablak
Tipikusan gyenge pont lehet a tetőtéri ablakok elhelyezése, ahol gyakran nem is a hőszigetelő értékekkel van gond, hanem a nem kellően körültekintő beépítés okoz a minőségi tetőablak körül páralecsapódást, penészedést.
A tetőablak beépítésekor a kivitelező átvágja az alátétfóliát, a hőszigetelést és a belső párazáró réteget is. A rétegrend helyreállítása a kivitelező fontos feladata annak érdekében, hogy az ablakok és a tető többi része között ne alakuljon ki hőhíd. Ebben utolsó védvonalként joggal számíthatunk burkolókeretre, de ez önmagában kevés. A Roto tetőtéri ablakok gyárilag beépített hőszigetelő csomagja hatékonyan segíti kivitelező munkáját: a hőszigetelés az ablakra ragasztva, a tok felső részéig húzódva védi azt, valamint a szerkezet a párazáró fóliát is tartalmazza, ezzel csökkentve a helyszíni beépítési hiba lehetőségét.
A Roto választékában szereplő tetőablakok több modellje már 2-rétegű üvegezéssel is teljesíti a ma (és a közeljövő) előírásait; sőt, 3-rétegű üvegezéssel ellátott típusai akár a U=0,77 W/m2K értéket is garantálják, mely a passzívház kritériumoknak is eleget tesz.
