Újvilág Művészmozi és Alkotóház - Balogh Ákos diplomaterve

Rákoskeresztúr központjának megmaradt történeti örökségére alapozva, a hagyományok és az itt élők identitástudatának erősítése céljából született meg a Podmaniczy Kulturális Negyed víziója Balogh Ákos diplomatervében. A terv központi elemét a lebontott egykori Újvilág filmszínház kortárs formában történő újraélesztése adja.

Rákoskeresztúr - külváros, így jellemezném kerületem. Külváros ez, hiszen a központtól messze fekszik, kulturális és közösségi helyek nélkül. Alvó ez a város, hiszen emberek ezrei alusszák itt álmukat, s mikor felkelnek, igyekeznek a belvárosba munkahelyeikre. Lehetőségekkel teljes ez a hely, hiszen az emberek, akik itt élnek, és ide születtek, elkötelezettek lakóhelyük iránt.

Élet a Rákos-patak völgyében
A századfordulón egy nagyközség kezdett itt bontakozni. Az utcákat fásították és vízelvezető árkokat alakítottak ki. A fésűs beépítés zártsorúvá vált. A községben evangélikus és katolikus egyházközségek működtek. Katolikus és evangélikus iskolákban tanultak a diákok. A községházán tárgyalták a közügyeket, választott képviselőtestület irányította a települést. A község társadalmi, kulturális életét a dalárdák, színjátszó körök, cserkész-, és levente-mozgalmak alakították. A kastély nyitott alsó kertjében tartották ünnepélyeiket, vigasságaikat, és megemlékezéseiket a község polgárai. A kastély a nemesi család rezidenciája volt, zárt felső kertje pedig a család bensőséges angol kertje a családi mauzóleummal. 1938-ban Agárdi István filmszínházat épített, amelyet előbb Fórumnak, majd Újvilágnak neveznek.

1980-ban mindez a múlté lett. 1980-ban Keresztúron városrekonstrukciót hajtottak végre. A teljes települést elbontották, annak helyébe lakótelepet építettek. Több száz éves utcákat szüntettek meg, és előzmények nélküli utcákat nyitottak. Nem csak a lakóépületeket bontották el, hanem a középületeket is. Az elbontott középületek között szerepelt az Újvilág filmszínház is. Csak a templomokat, a községházát és a kastély főépületét kímélték. A kastély felső zárt kertjét megnyitották. A kastély mögé szociális otthont telepítettek. A kastély gazdasági épületszárnyát elbontották, helyébe, kissé hátratolva, művelődési házat építettek. Az 1965-ben felrobbantott családi mauzóleum romjait betemették, és felvonulási területet alakítottak ki rajta.

Podmaniczky Kulturális Negyed
Túljutva a falurombolás gyötrelmein, a hajdani Keresztúr várja régi központjának újjászületését. Az újjászületés nem könnyű. Újjászületni csak is az örökségre alapozva lehet. Az örökség a még fennálló községháza, az evangélikus templom, evangélikus iskola és a kastély a felszínre hozott mauzóleum romjaival. Ma ezek csupán múltból visszamaradt mostoha sorsú árvák. Mindezen árvák megmentésért és egy élhetőbb kerület kulturális életének megteremtésért kulturális negyedet koncepcionáltam Podmaniczky névvel.

A negyedet a hajdani kastély alsó- és felsőkertjének helyén alakítottam ki. Ez a terület mára egy szétroncsolódott, lepusztult és elhagyatott térség, egykori fényéhez méltatlanul. A kulturális negyed felső kert részének rehabilitálására javaslatot tettem. Rákosmente önkormányzata a kertben lévő Vigyázó Sándor Művelődési Ház hátsó falához kerületi fő-könyvtárat szándékozik építeni. A könyvtár kertbelsőbe néző oldalához szabadtéri színpadot terveznek. A Fővárosi Szociális Otthonnak új épületszárnyra lenne szüksége, mivel az ellátottak és technikai személyzet száma megnövekedett. Mindezek mellett én három építési hely kijelölését javasoltam. A Bakancsos út mellett művészeti gimnáziumot képzeltem el; a Bakancsos és Gyökér utca szegletébe az Újvilág Művészmozit és Alkotóházat koncepcionáltam; mellette pedig egy Rákosvölgye Múzeumot étteremmel.

Az Újvilág Művészmozi és Alkotóház
Diplomatervem témája az Újvilág Művészmozi és Alkotóház lett a Podmaniczky Kulturális Negyed szegélyén, megőrizve és építve az egykori Újvilág Filmszínház szellemére. A mozi tereit az átrium-udvar köré szerveztem, kerengős alaprajzi szerkesztésben. Az utcafrontra tettem a mozi bejáratát,  az előcsarnokba helyeztem el a kávéházat, amelyet az utca felé teljes felületen harmonika ajtókkal megnyitottam. A földszinten találhatók a nagyobb rendezvények terei: a mozitermek és a kertmozi; az emeleten a csoportos alkotóházi foglalkozások cellás terei. Az emelet tágas, nagy belmagasságúra kialakított szint, amelyet karzatokkal osztva formáltam meg. Az épületben a függőleges közlekedést egy főlépcső biztosítja a földszint és az emelet között, egy melléklépcső pedig a pinceszinti teremgarázs és az emeleti karzatok közötti kapcsolatot teszi lehetővé. Az akadálymentes közlekedést személyfelvonó biztosítja az összes szint között. Az épület monolit vasbeton vázas. A külső homlokzatot téglaburkolattal képzeltem el, műkő szegélyezéssel. A belső átriumudvar felől pedig látszóbordás függönyfalat terveztem a vakolatos oszlop-gerendázat közeibe a transzparencia jegyében, a könnyebb tájékozást szolgálva.

Az épület szigorú architechtonikus szerkesztését a park könnyed, szabad vonalú szerkesztésével egyensúlyoztam ki, elősegítve ezzel az épített és a természeti környezet sajátosságainak kirajzolódását. Az épület tömege egy szikár, visszafogott kubus, amelyet a kertmozi átrium udvarának kiharapása horgonyoz a mauzóleum főtengelyéhez, mint a park térszervező eleméhez. A ház homlokzatképzése követi a tömeg szikárságát, visszafogottságát, illő hátteret adva a mauzóleum romkertjének. A mauzóleum szelleméhez való méltó illeszkedés szabta meg a ház homlokzatképzésének visszafogott voltát.

Végezetül, örömmel fogtam ebbe a munkába, mert lehetőségem nyílt otthonomat mélyebben megismerni, feltárni múltját, megérteni gondjait, bajait és a benne rejlő lehetőségeket. Remélem, diplomamunkám előmozdítja kerületem fejlődését és jobbá tételét. Köszönet konzulenseimnek hogy munkámat segítették, utamat egyengették.

Balogh Ákos

Újvilág Művészmozi és Alkotóház – egy külváros közösségi tere

tervező: Balogh Ákos - BME Lakóépülettervezési Tanszék 2011
konzulensek:
Helytörténet: Tóth Péter
Tájépítészet: Török Péter
Régészet: Kovács Eszter
Építészettörténet: Kalmár Miklós
Építészet: Perényi Tamás DLA
Tartószerkezetek: Erdélyi Tamás
Épületszerkezetek: Fülöp Zsuzsanna
Épületvillamosság: Móricz István
Épületgépészet: Egri István
Építéskivitelezés: Pém Attila
Opponens: Farkas Mária