Üzenet a kövekben – Az Aquincumi Múzeum megújuló határolófelületei, köztér rehabilitáció

Ahogy arról a közelmúltban mi is beszámoltunk, megújul az aquincumi park határolófelületeinek korszerűsítése. A "Látványsétány" tervezésének történetét és a koncepció részleteit a tervezők mutatják be, akik a Doktori Iskola alatt kezdtek el foglalkozni a területtel, majd a Páricsy és Társai Építészirodával közösen készítették el az engedélyezési és kiviteli terveket.

Gondolatok egy elmetszett városról

Budapesten a forgalmas főútvonalakra jellemző, hogy mellettük alacsony minőségű épített környezet alakul ki. Ez történt az elmúlt negyven évben az Aquincumi Múzeum és Romkert Szentendrei út felé forduló arcával, ami jelenleg inkább gyors átvonulásra, mintsem a romkert látványán való elidőzésre invitál. Pedig volna mit megfigyelni már a járdán sétálva is: a teljes romkert feltárul a szemünk előtt – az egykori római Fórum, Fortuna Augusta szentélye, fürdő és húspiac maradványai. A Szentendrei út 1970-es évek végi megszélesítésével a romkert emlékeinek egy része drámai módon veszett oda. A visszaemlékezések szerint az akkori vezető régész sírva követte a munkagépeket, amelyek egy egyébként csodálatos módon megmaradt római várost vágtak ketté a szó szoros értelmében.

Hogyan lehet jóvátétel egy ilyen sokrétű szituációban a köztérrendezési feladat? Hogyan lehet az építészet eszköz arra, hogy a Szentendrei úton a romkert mellett nap mint nap elszáguldó 50.000 autós is kapcsolatba kerüljön ennek a különleges helynek a történetével? Hogyan lehet egységes építészeti keretet adni a ma zavaróan heterogén megjelenésű területnek?

Tervezéstörténet

A megoldásnak szánt "Látványsétány" tervezése 2014-ig nyúlik vissza, amikor a Múzeum a BME Építőművészeti Doktori Iskolájában hallgatói tervpályázatot hirdetett a teljes romkert rehabilitációjának újragondolására. A nyertes pályamű szerzői később vázlattervi szinten foglalkoztak a Múzeum határoló felületeinek átfogalmazásával. 2018-ban a Páricsy és Társai Építésziroda mellett Francsicsné Szántay Zsófia, Francsics László, Kovács-Magyari Zsuzsa készítették el a Szentendrei út menti teljes járda- és kerítésszakasz felújításának örökségvédelmi engedélyezési terveit. A cél építészeti eszközökkel érzékeltetni a terület egységét, kihangsúlyozni a bejárat pozícióját, felkelteni az érdeklődést. A tervezési terület északi oldalán, a romok fölé benyúló megszélesítéssel futna a felújított járda olyan "pavilonok", a kerítés falából felmagasodó információs felületek mellett, amelyek a romkert látványát különböző léptékben megfogalmazott üzenetekkel segítik értelmezni. A lamellás kerítés acél sávjai néhol szobrászati alkotássá változnak, animáció hatású képet adnak az autóval elhaladóknak. A délebbi, szélesebb járdaszakasz esetén a hangsúly a magyarázatról a terek humanizálása felé tolódik el a római világ szellemi és fizikai értékeinek megjelenítésével.

Épülő aquincumi köztér

Az utóbbi, déli szakasz építése most kezdődik. A mintegy 2000 m² terület több zónára bomlik: a Szentendrei úti járdaszakaszon a múzeumi parkolótól induló felvezetés, majd a kapu zónája, gyülekezőtér és "liget" húzódik, az új kaputól a jegypénztárakig a parkoló menti "Belső Dromosz" vezet. A Múzeum kerítése a teljes szakaszon megújul, a belátást fókuszpontokra nyitja új acél lamellás határolófelületeivel.

A megújuló köztér járdaburkolata hármas képlet szerint fut végig, melyet különböző tematikájú "rátett" elemek gazdagítanak. A felvezető szakasz a déli irányból érkezők számára ad ráhangolódást a múzeum élményére. A herma szobrokat idéző, kortárs grafikájú, császár-arcképes látványbeton sztélék Aquincum történelmébe nyújtanak betekintést. A fedett kapuépítmény nyitvatartási időben az utcára kinyúló óriás kapuszárnyával jelöli ki a bejárat helyét. A burkolatban elhelyezett jelek és a fali információs felületek elmagyarázzák: a római városkapu egykori helyén állunk. Az egy tengelyen forduló, látványbeton keretbe foglalt, 6,5 méteres bronz szárny egyedi szobrászati alkotás, egyben a város térképe is. Mellette áthaladva a látogató az ókori polgárvárosi út 1700 éves köveit is megcsodálhatja a járdaszint alatt, ahogyan a jegypénztárhoz vezető belső sétányra lép. A polgárváros falát kijelölő felületre hét, itt fellelt ókori építészeti díszítőkő, oszlopfejezet és burkolattöredékből álló kültéri kőtárlat kerül.

A felújítás legészakibb zónája a kiszélesedő járdaszakasz, a "Liget", ahol lehetőség nyílik a csoportosan érkező látogatók számára egy kis elidőzésre a színes látványbeton utcabútorokon az újonnan ültetett fák lombja alatt. Az új burkolati elemek és padok játékos összképe az ókori Pompeii-ben is megtalálható gyalogátkelő látványát idézik. Továbbhaladva az ELMŰ múzeumépület előtti, megújuló védett kerítésszakasz mentén, a Múzeum aktuális kiállításairól, programjairól lehet tájékozódni az egyedi acélkeretes hirdetőfelületekre pillantva.

A kövek üzenete

A megújuló köztereken régi és új kövek egyszerre üzennek. Az ókori kövek a valaha itt zajló élet és gazdag kultúra tapintható, fizikai lenyomataként. A mi köveink másként: a saját korunk anyagaival, eszközeivel, de ugyanazokra a szellemi értékekre irányítva a figyelmet. Esszenciája mindennek, ahogyan az új kaputól 40 méter hosszan fut épp itt, az elmetszett városban megtalált ókori sírvers szövege a járda kövén: