Épülettervek/Középület

Variációk bölcsődére – a Vadász és Társai Építőművész Kft. tervei a bölcsőde ötletpályázatra

2020.02.07. 08:31

A Kopp Mária Intézet által kiírt ötletpályázatra a Vadász Stúdió praktikus, olcsó, jól adaptálható, a környezet építészeti karakteréhez illeszthető megoldásokban gondolkodott.

 

 

I.KATEGÓRIA – „A” változat: csoportszobánként 12-14 gyermek számára, új építésű, szabadon álló épületben, két csoportszobával 

Az tervezés általános elvei: Fontos elv, hogy a tervezett épület tartószerkezete lehetőség szerint hagyományos rendszerű, egyszerűen, olcsón építhető legyen, akár egy építőipari kisvállalkozás is elegendő legyen a kivitelezéshez és a kidolgozott építészeti kompozíció mind funkcionálisan mind tömegformálásában is „képletszerű”, üzemeltetésileg és anyagfelhasználásában gazdaságos, ugyanakkor játékos megjelenésű legyen.

Alapvető, hogy a tervezett épület illeszkedjen a környezetébe. Jelen esetben a jellemzően lapostetős környezetbe javasolható a terv, ugyanakkor, ha a szomszédos épületek magastetősek és a tágabb épített környezetre is ez a jellemző, akkor az általunk vázolt megoldás legalább részben magastetőssé alakítandó. A nagyobb telekméret és nagyobb gyermeklétszám esetén a kidolgozott megoldás bővíthető, sorolható az alapképlet „sérülése” nélkül és különböző tájolású-, méretű-, oldalarányú telkekre egyaránt „ráhelyezhető”. Ennek érdekében fontos, hogy legyen az alaprajzban „rugalmasság” így pl. változó méretű belső játszókert, és két irányban is tükrözhető  legyen a tájolás és az utcák helye szerint.

A szándékunk, hogy olyan helyet alakítsunk ki, ami a gyermeki szívnek is érthető, barátságos és hívogató, anélkül, hogy ez az üzenet „szájbarágós” lenne. Tehát inkább tömegben, játékos architecturában, burkolatokban nyilvánuljon meg ez a szándék, ne ráfestésekben vagy ábrákban.

A telepítés: Miután a tervezett épület „képlete” többszörösen is „tükrözhető”, sorolható és bővíthető, ezért lényegében bármilyen közel sík építési telekre elhelyezhető, amelynek minimális méretei nagyobbak az épület oldalhosszúságainál (és szabályozási előírásaiba – beépíthetőség, szintterületi mutató, zöldfelület, épületmagasság stb. ) belefér. Ráadásul az „átriumszerű” védett belső udvar arányai és méretei is változtathatók, így követve a telek méreteit.

Homlokzat- és tömegképzés: Ezt a mintaépületet „modern”, új építésű, inkább városias beépítésű területekre, panel épületek közelébe, lapostetős környezetbe ajánljuk. Megjelenésének és utcaképének „alapképlete” az egymás mellé sorolt különböző színű és felületi nagyságú burkolt mezők véletlenszerű rendszere. Az így kialakuló utcai homlokzat képe gyermekrajzokat idéző, játékos, „véletlenszerű” világot éreztet. Terveink szerint ez a fajta formálás és színezés hívogatóan hatna a gyerekekre és szülőkre egyaránt, ugyanakkor képletszerűen tiszta, egyszerű és gazdaságosan funkcionális maradna. A lapostetős épületegységek és a belső, udvari homlokzatok árnyékolt, burkolt felületeikkel, színes nyílászáró tokszerkezeteikkel a játszókert felé modern, gyermekbarát középület képét mutatják.

A tervezett épület funkcionális ismertetése: Hosszanti elrendezésű, három fő egységből álló épületegyüttes, hossz- és kereszttengelyekre szervezett funkcionális térsorokkal,  az építési telek méreteihez rugalmasan alkalmazkodó (módosítható) geometriájú térfalakkal védett játszókerttel. Miután az épületnek két merőleges közlekedőtengelye van, így bármilyen elhelyezkedésű telekre adaptálható: a főbejárat kerülhet a rövidebb oldalra vagy a hosszanti oldalra egyaránt, saroktelek esetén pedig ideálisan válhat el a gazdasági- és a „vendég” (gyermekek, szülők) forgalom. A keresztirányú közlekedő, egy esetleges bővítés esetén csatlakozhat meglévő épülethez, de egy új bővítményi sorolás következő egységéhez is.

Az épület alapesetben lehet egycsoportszobás, de javaslatunk szerint a kétcsoportszobás változat lehetne ideális a kiszolgáló zóna gazdaságossága tekintetében, ezért mintatervünkben a kétcsoportszobás változatot ábrázoltuk. Az utcára merőleges közlekedő kereszttengely választja el a dolgozói/kiszolgáló zónát a bölcsődei gondozási főfunkcióktól. A „külső” egységben dolgozó öltözőket-, WC-t, irodákat-, melegítő-konyhát-, dolgozói étkezőt és mosókonyhát helyeztünk el önálló, szeparált gazdaági töltés lehetőségével, valamint a vendég WC-t. A másik oldalra, a középső zónába kerültek a bölcsőde főfunkciói. Ide, a súlypontba került  a gyermeköltöző/átadó, az ahhoz és a csoportszobákhoz egyaránt kapcsolódó fürösztő/bilizők, továbbá a játék raktárak mindkét oldalon, valamint a mozgáskorlátozott WC is. Ehhez a térsorhoz kapcsolódik a két csoportszoba.

A csoportszobákhoz, azok hosszoldalához teljes felületen kapcsolódik a védett, intim, tulajdonképpen átriumszerűen kiképzett, burkolt altató terasz és a játszókert, amelyet az átellenes oldalon egy önálló, szeparált épített pavilonsor (benne a kerti wc, kerti játék tároló és javító műhely) zár és véd. Ez az intim belső udvar méretében és oldalhosszúságának arányaival alkalmazkodni tud a különböző telekméretekhez. Védett, de nyitott tere a kellő arányban árnyékolható, javaslatunk szerint épített pergolasorral és a pergola-gerendákon végigfuttatható sínrendszeren kiengedhető árnyékolóvásznakkal egyaránt.

 

I.KATEGÓRIA – „B” változat: Bölcsőde bővítése meglévő, szabadon álló intézmény mellé egy új csoportszobával és kiszolgáló egységeivel

A telepítés: A meglévő épülethez, működő intézményhez való csatlakozás történhet a javasolt bővítmény közlekedőtengelyeinek (ill. azok tükörképeinek) vonalában kialakított homlokzatmegnyitáson keresztül akár közvetlenül, zártsorúan, vagy üvegezett, esteleg zárt „nyaktaggal”.

A tervezett épület funkcionális ismertetése: Az épület bővítés alapesetben egy csoportszobás, feltételezve a már jól működő intézményt, ahol mindössze ekkora létszámnövekedés adódik. Az utcára merőleges közlekedő kereszttengely választja el a dolgozói/kiszolgáló zónát a bölcsődei gondozási főfunkcióktól. A „külső” egységben dolgozó öltözőt, WC-t, irodát, tálalót (melegítő-konyhát a meglévő intézményben feltételezünk), gondozónői szobát (benne a dolgozói étkezőt) és mosókonyhát helyeztünk el.  A másik oldalra (középső zóna) kerültek a bölcsőde főfunkciói.  Ide, a súlypontba került a gyermeköltöző/átadó, az ahhoz és a csoportszobához egyaránt kapcsolódó fürösztő/biliző és a játékraktár, valamint a mozgáskorlátozott (egyben vendég) WC. Ehhez a térsorhoz kapcsolódik  főfunkcióként: az új csoportszoba.

I.KATEGÓRIA – „C” változat: Bölcsőde 12-14 gyermek számára „kockaház” (MNOT 1-54) átalakításával

A telepítés: Miután meglévő épületről van szó, elhelyezkedése adott, de a közösségi terek belső kialakításánál ügyelnünk kellett, hogy azok a kedvező tájolás felé forduljanak, a megfelelő árnyékolás lehetőségével. Ugyanígy  fontos, hogy a játszóterasz és kert lehetőség szerint védett oldalra kerüljön intim és barátságos térfalak közé, a kültéri árnyékolás lehetőségével.

A választott típusház  átalakítása - az épület funkcionális ismertetése: A négyzet alaprajzú, jellegtelen – 50-es években tervezett – sátortetős kockaház önmagában racionális alaprajzi struktúrája egy hosszanti közlekedőtengely kialakítását sugallta. E tengely mentén választottuk el a kiszolgáló funkciók sorát az egyik oldalon és a nagy térré egybenyitott közösségi helyiségeit (csoportszoba) a másik oldalon. A keskenyebb kiszolgáló térsor szükség szerinti (közel dupla hosszúságú) meghosszabbításával a ház udvar felőli védett oldalán egy intim játszó (altató) terasz alakulhat ki a két „épületszárny” és a harmadik oldalon a kerti pavilon (kerti WC és játékraktárak) ölelésében. Ily módon tehát egy rövid, átlátható, világos és gazdaságos közlekedő tengely mentén logikusan elválhatnak a különböző funkciók és az épülettömeg is.

Ez az osztott funkció osztott tömeget is eredményez, amely így érzékletesen mutatja a külső szemlélőnek a mögöttes funkciókat is. A megmaradó és változatlan alaprajzi kontúrú szobák helyén, a csoportszoba fölé karakteres – és a magyar utcaképekre jellemző, utcára merőleges – magastetőt illesztettünk, a közlekedő tengelytől balra futó, hosszanti kiszolgáló zónára és az önálló kerti építményre árnyékolt lapostetőt komponáltunk, amely az udvari burkolt terasz fölött már árnyékoló pergolaként fordul be.

Homlokzat- és tömegképzés: A magastetős épületrész törtfehér vakolt homlokzataival, hagyományos hódfarkú cserépfedésével, fa nyílászáróival hagyományőrző karaktert idéz. A lapostetős épületszárny árnyékolt, faburkolatos homlokzati felületeivel, színes nyílászáró tokszerkezeteivel, mindezt modern gyermekbarát középületté hangolja. Az összetett kompozíció tehát egy amortizálódott esztétikai értékű tömeget „hangszerel újra” – a részekre szedni és másként újra összerakni elve szerint – additív eszközökkel hoz létre új funkcionális és formai egységet.

II.KATEGÓRIA – „A” változat: Minibölcsőde max. 8 gyermekre új építésű szabadon álló épületben

Miután a tervezett épület a program szerint max. 8 gyermeket lát el, alapesetben 1 db. csoportszobával, így annak kiszolgáló zónáját nem életszerű a szabvány szerinti „maximumra” méretezni, ezért súlyozva az előírások alátámasztottságát és „fontosságát” az alábbi változtatásokat („könnyítéseket”) láttuk indokoltnak egy ilyen kis létszámú intézmény  tervezése során.

Eltérések a kiadott „bölcsőde tájékoztató” és az MSZ 24210 szabvány előírásaitól

A kis gyermeklétszám, várhatóan kis dolgozói létszám miatt és a meglévő épület adottságait elfogadva 1 db összevont irodát adtunk valamennyi dolgozónak (vezetői, gazdasági, konyhai stb.). A különböző belső téri használati eszközök, tiszta és szennyesruha, stb. raktározását helyszűke miatt nem külön raktárhelyiségekben, hanem zárható beépített szekrényekben javasoljuk. A felnőtt étkeztetés vagy a gyermekekkel közösen a csoportszobában történik, vagy a melegítőkonyha terében elhelyezett étkezőasztalnál. A gyermek játszókert területe – a feladat jellegéből adódóan – megítélésünk szerint eltérhet az ajánlásoktól, bár ilyen kis gyermeklétszám és átlagos telekméret esetében nagy valószínűséggel tartható. Ugyanez igaz a burkolt- és zöldfelületek arányára és a kerítés kialakítására is. Az akadálymentesítés a telek lejtéseinek és geometriájának függvényében alakítható ki szintbeli érkeztetéssel, rámpákkal vagy emelő-berendezéssel, de a játszókert akadálymentesítése megítélésünk szerint nem elvárható. A melegítőkonyha (ill. mimimális főzőkonyha is lehetőség) „családi méretre redukált”, természetesen a higiéniai és ÁNTSZ követelmények figyelembevételével.

II.KATEGÓRIA – „C1” változat: Minibölcsőde max. 8 gyermekre „kockaház” (MNOT 1-54)  átalakításával

Az I. C tervhez hasonlatosan miután meglévő épületről van szó, az elhelyezkedés tehát adott, de a közösségi terek belső kialakításánál ügyelnünk kellett, hogy azok a kedvező tájolás felé forduljanak, megfelelő árnyékolás lehetőségével. Ugyanígy fontos szempontja a tájolásnak, hogy a játszóterasz és a kert lehetőség szerint védett oldalra kerüljön, intim, barátságos térfalak közé kültéri árnyékolás lehetőségével.

Homlokzat- és tömegképzés: A magastetős épületrész törtfehér vakolt homlokzataival, hagyományos hódfarkú cserépfedésével, fa nyílászáróival hagyományőrző karaktert idéz, a lapostetős épületszárny árnyékolt, faburkolatos homlokzati felületeivel, színes nyílászáró tokszerkezeteivel, mindezt modern gyermekbarát középületté hangolja. Az összetett kompozíció tehát egy amortizálódott esztétikai értékű tömeget „hangszerel újra”,  a részekre szedni és másként újra összerakni elve szerint, additív eszközökkel hoz létre új funkcionális és formai egységet.

 

II.KATEGÓRIA – „C2” változat: Családi bölcsőde max. 7 gyermekre „kockaház” (37-es ajánlott terv) átalakításával

A Bölcsődei funkció és a nappali használat a földszinten valósul meg. A négyzet alaprajzú, jellegtelen, 60’-as években tervezett  sátortetős kockaház önmagában racionális alaprajzi struktúrája egy hosszanti közlekedő tengely kialakítását sugallta. E tengely mentén választottuk el a kiszolgáló funkciók sorát az egyik oldalon és a nagyobb közösségi helyiségeket (csoportszoba és azzal összenyitható lakószoba) a másik oldalon. A földszinti lakószoba a család használatában maradhat munkaidőben is, de nagyobb létszám esetén össze is nyitható a csoportszobával is, kitágítva így a bölcsőde gondozási tereit.) A keskenyebb kiszolgáló térsor három főfunkciót sorol, a bejárat mellett a gyermekátadót/öltözőt, középen a fürösztő/biliző vizesblokkot, végül a konyhát, amely a családot is kiszolgálja. Ily módon tehát egy rövid, átlátható, világos és gazdaságos közlekedő tengely mentén logikusan elválhatnak a különböző funkciók és az épülettömeg is.

Lakó funkció – családi használat – emeleti terek: A középső közlekedő tengely minimális meghosszabbításában egy kétkarú lépcsőt helyeztünk el, amely zárható ajtón keresztül a család emeleti lakószobáihoz vezet. A kétkarú lépcső alá szeparált WC-t is elhelyeztünk a családtagok számára. Bár családi használatra a földszinten is „szabadon hagytunk” egy lakószobát (pl. dolgozószoba, vagy étkező) és a konyha is kiszolgálhatja a családtagokat, az itt lakók számára az épület tetőterét alakítottuk át, hogy a kétfajta használat egymás zavarása nélkül történhessen. Ehhez az épület tetőszerkezetét elbontanánk és az új emeleti funkciók szerinti elrendezésben újraépítenénk. Így tehát az eredetileg feltételezhető sátortető helyén félnyereg tetőt és részben tetőteraszt terveztünk. Erre a szintre így tehát egy nagy lakószoba étkezőt és egy kényelmes hálószobát terveztünk önálló fürdőszobával. Mindkét emeleti családi lakótér tetőteraszhoz kapcsolódik. A családi tetőterasz a földszinti játszóterasszal ellentétes oldalra került, így a család életét nem zavarja a gyermekzsivaly.

Ez az osztott funkció osztott tömeget is eredményez, amely így érzékletesen mutatja a külső szemlélőnek a mögöttes funkciókat is az alábbiak szerint: a megmaradó és változatlan alaprajzi kontúrú földszinti szobák helyén, a csoportszoba és a lakószoba fölött karakteres, a magyar utcaképekre jellemző, utcára merőleges  magastetőt (félnyeregtetőt) illesztettünk. Az emeleti tetőterasz a félnyeregtetővel azonos felületű és színű kompozíciós elem, lapostetős kiképzésű. A két épülettest között a közlekedő tengely sávjának felépítménye, egy hosszanti burkolt hasáb, amely keresztülfut az épületen, a lépcsőház oldalán letámaszkodik, az utca felőli oldalon pedig konzolosan kiugrik, már tömegével is jelezve a főbejáratot. E kiugró „dobozra” kerülhet fel a bölcsőde logója, vagy neve is. A földszinti, udvari burkolt játszóterasz fölött az árnyékolást falra szerelt, teljes épülethosszon 3-m szélességben kiengedhető árnyékoló vászonnal képzeljük el.

Vadász Stúdió

___________________________________________________________________________________________________

A pályamű a január közepén zárult Magyarország bölcsődeépítési programhoz kapcsolódó, tervezési programok, funkciósémák, és vázlat-, illetve koncepciótervek témában kiírt ötletpályázatra készült.

A pályázat kiírója a Kopp Mária Intézet, lebonyolítója a Lechner Tudásközpont volt. Célja, hogy a tervek magas építészeti minőségük és átgondoltságuk okán követendő építészeti mintát és kiindulási alapot szolgáljanak a bölcsődék tervezéséhez a konkrét megrendeléseket  kiíró szervezetek és intézmények számára. A pályázat azzal a lehetőséggel is kecsegtet, hogy a beérkező pályamunkák értékelése elvezethet a meglévő szabályozás újragondolásához.

A pályázatra beérkező tervek tehát nem helyettesítik a közeljövőben kiírásra kerülő pályázatokat, amelyeket konkrét tervezési feladatokra írnak majd ki, hanem csak előkészítik, támpontokat adnak hozzá. A pályázatról részletesen itt írtunk.

 

Szerk: Somogyi Krisztina