Az azóta megszűnt Budapest Fejlesztési Központ 2021-ben a VIII. kerület legnagyobb összefüggő rozsdaövezetének egységes városfejlesztését indította el az Egykori Józsefvárosi pályaudvar és környezete fejlesztési lehetőségei című településrendezési tanulmánytervvel. Az FBIS Architects a terület tágabb környezetének történeti, településszerkezeti, zöldfelületi, közlekedési és területhasználati elemzése után egy olyan szabályozási koncepciót és beépítési tervet dolgozott ki, mely mintául szolgálhat más, hasonló adottságú területek fejlesztése során, például Rákosrendező azon részén is, melyen a “mini- vagy maxi-Dubaj" beruházás megvalósulhat.
A tervezési feladat
A projekt célkitűzése volt, hogy „a felelős területhasználat, a klímaadaptáció és a kompakt város elve mentén a jövőbeni fejlesztések a jelenleg alulhasznosított, rozsdaövezeti területeken kerüljenek megvalósításra, kiaknázva a nagyobb beruházások városmegújító és katalizáló hatását. A Kőbányai út térségében található összefüggő barnamezős terület előre meghatározott, egységes vízió mentén történő megújításával, kulturális, szabadidős és sportfunkciók telepítésével, valamint lakásokkal és munkahelyekkel vegyes ingatlanfejlesztéssel a pesti belvároshoz és Kőbányához szervesen kapcsolódó, sokoldalú városszövet jöhet létre." (részlet a feladatkiírásból)
A terület bemutatása
Az egykori Józsefvárosi pályaudvar területe Budapest átmeneti zónájában található: a VIII. kerület belső részére jellemző viszonylag homogén, sűrű, belvárosias beépítés a Fiumei út – Orczy út vonalában véget ér, innentől a Hungária körgyűrűig kertvárosias és ipari zónák váltják egymást. A mintegy 30 hektáros elhagyott vasúti terület 1,3 kilométer hosszan nyúlik el a Kőbányai út mentén, egyedülálló adottsága, hogy a belvároshoz közvetlenül kapcsolódó barnamezős terület, mely a Hungária körúton belül fekszik. Elhelyezkedéséből és történetéből eredően egyedülállóan jó a megközelíthetősége a már kiépült közösségi közlekedési kapcsolatoknak köszönhetően.
A terület napjainkban
A terület a pályaudvar megszűnése óta üresen áll, épületállománya teljesen leromlott, körülötte azonban jelentős fejlesztések zajlanak. Évek óta várat magára a pályaudvar főépületében kialakított Sorsok Háza múzeum megnyitása, nemrég készült el a Ludovika Campus megújítása és az Északi Járműjavító területén az Opera Eiffel Műhelyháza, utóbbi szomszédjában pedig tervezési fázisban van az új Közlekedési Múzeum. Ezekhez kapcsolódóan új vasúti megállóhely kialakítását is tervezik területünk keleti végén. Tervünk készítésekor adottságként kezeltük, azóta pedig meg is kezdődött az MTK futballakadémia építése a terület középső részén.Jelenleg a pályaudvar és a tőle délre elterülő Ganz-MÁVAG tömbje funkcionális és közlekedési szempontból is zárványként ékelődik be a város épített- és zöldhálózati szövetébe, északi irányban pedig a Fiumei úti sírkert zárja el a terület harántirányú szerkezeti kapcsolati lehetőségeit. A környező beruházások húzóereje és a városon belüli kedvező elhelyezkedése miatt is indokolt, hogy a Józsefvárosi pályaudvar területe minél hamarabb integrálódjon a városszerkezetbe.
A beépítési terv
A vizsgálati szakasz után a pályaudvar területének beépítésére és a Kőbányai út belső szakaszának átalakítására is 3-3 koncepciót készítettünk. A három jövőkép értékeinek szintéziseként megalkotott beépítési terv kellő intenzitású, mégis szellős; zöld, de egyértelműen belvárosias; élhető és fenntartható városrészt vizionál a Ganz negyed északi részén.
Megújuló, kitáruló Orczy tér
Az Orczy tér jelenleg csak egy forgalmas csomópont, nem hagy elegendő helyet gyalogos felületeknek, a Posta Logisztikai Központ – építészetileg értékes, de funkcionálisan már építésekor elavult – épületének bontásával azonban egy igazi városi tér jöhet létre, mely a városrészbe nyúlva egy jelentősebb kiterjedésű parkban folytatódhat. A Baross utca felől ez jelenti az új városrész kapuját, a tér köré intézményi épületek és vendéglátóhelyek települhetnek. A Baross kocsiszín kulturális funkciót fogadhat be, az előtte álló, leromlott állapotú épületek bontásával javasolt a tér további bővítése. A Ganz-MÁVAG területtől a háromszög alakú „járdaszigetet" elvágó parkolósáv megszüntetésével és az egyetlen korosabb, nagy lombkoronájú fa megtartásával, valamint a zöldfelület megújításával egy kis liget jöhet létre a forgalmas csomópont közepén.
15 perces város
A belvárostól karnyújtásnyira lévő, kiemelkedően jó közösségi közlekedési kapcsolatokkal rendelkező terület környezetében is változatos funkciók találhatók (oktatás, kultúra, sport, rekreáció), de az új városnegyed önmagában is teljesíti a 15 perces város követelményeit: a sok különböző funkciójú épület a mindennapos szükségleteket biztosítja, a szabadterek sokrétű kialakítása pedig a szabadidő és a közlekedéssel töltött idő minőségét javítja. A területen mintegy 800 lakás és 60 ezer négyzetméternyi iroda mellett bölcsőde, óvoda, orvosi rendelő, egyetem, kollégium, könyvtár, múzeum, szálloda, uszoda és strand is helyet kaphat.
Új, zöld városrész rozsdaterület helyén
Az általunk tervezett beépítés gerincét egy zöld tengely adja, mely a kibővített Orczy tértől az új vasúti megállóhely és az Északi Járműjavító felé gyalogos összeköttetést biztosít, valamint zöldfelületi szempontból is hídként funkcionál a Népliget és a Fiumei úti sírkert között. 1,2 kilométeres hosszával ez lehet Budapest egyik leghosszabb autómentes sétánya. A parksávot a forgalmas úttól egy egységesen hatemeletes épülettömegek által alkotott sáv választja el, mely megteremti a Kőbányai út jelenleg hiányzó, városképileg meghatározó térfalát is. Az újrapozicionált villamosmegállók a városrész kapuiként szolgáló teresedésekre kerülnek.
A parksáv és a futballakadémia telke a városrészt háromfelé osztja, ezek domináns funkcióikat tekintve is elkülönülnek egymástól (lakó, iroda és intézményi tömbök). Célunk volt, hogy a közterületeknek egyértelmű és emberi léptékű térfalakat adjanak az épületek, így egy felszakadó - keretes városszerkezetet terveztünk, ami ötvözi a Józsefvárosra is jellemző zártsorú, belső udvaros beépítés előnyeit a szabadonálló telepítés zöldfelületekben gazdag kialakításával. Az utcák az áttekinthetőség érdekében egyenes tengelyűek, térfalaik viszont helyenként visszaugranak, amellyel bensőséges hangulatú teresedéseket hoznak létre.
A parksáv és a futballakadémia telke a városrészt háromfelé osztja, ezek domináns funkcióikat tekintve is elkülönülnek egymástól (lakó, iroda és intézményi tömbök). Célunk volt, hogy a közterületeknek egyértelmű és emberi léptékű térfalakat adjanak az épületek. Így egy felszakadó - keretes városszerkezetet terveztünk, ami ötvözi a Józsefvárosra is jellemző zártsorú, belső udvaros beépítés előnyeit a szabadonálló telepítés zöldfelületekben gazdag kialakításával. Az utcák az áttekinthetőség érdekében egyenes tengelyűek, térfalaik viszont helyenként visszaugranak, amellyel bensőséges hangulatú teresedéseket hoznak létre.
Otthonos, emberléptékű városi karakter
Az Orczy tér melletti lakóépületek mindössze 3-5 emeletesek, így a lakásban tartózkodók kommunikálni tudnak az utcán tartózkodókkal, a közterületek így biztonságosan használhatók gyerekek számára is. A Könyves Kálmán körút felé haladva az épületek magassága enyhén növekszik, a körút és a Kőbányai út csomópontjának városi léptékű jelentőségét tükrözve az ide tervezett intézményi épületek némelyike már 40 méterig is felér. A teljes városnegyedben az épületek földszintjén nyilvános funkciók (üzletek, vendéglátás stb.) kapnak helyet, a tömbbelsőkben pedig privát és félprivát használatú parkok találhatók.
Kék-zöld infrastruktúra – fenntartható város
A klímaváltozás mindennapokban tapasztalható hatásait csökkentendő a városrészben a csapadékvizet mesterséges tavakba és a kiterjedt zöldfelületekre vezetjük. Száraz, meleg időjárás esetén a vízfelületek párolgásukkal segítenek megakadályozni a városi hőszigetek kialakulását, kedvező klimatikus viszonyokat teremtenek. A csapadékvíz helyben tartása emellett is több szempontból előnyös: nem terheli fölöslegesen a csatornarendszert, nem kell ivóvízzel öntözni, a víztározó tavak pedig rekreációs célra is használhatók. A nyári záporok során az épületek zöldtetői pufferként szolgálnak az esővíz elvezetésekor. A városrész állandó lakóira vetítve fejenként 20 m2 zöldfelület jut, ez a szám jelenleg Budapesten alig 6 m2/fő.
Gyalogosközpontú, kerékpárosbarát, autómentes városnegyed
A szükséges parkolóhelyeket a városnegyedet határoló épületek alatt helyeztük el, ezzel a belső utcák szinte teljesen autómentesek lehetnek. A garázsok nem lógnak ki az épületek alól, így a házak körüli zöldfelületek talajkapcsolatosak lehetnek és az ökológiai hálózatok a felszín alatt is folytatódnak. A terület mind a négy oldalán villamosvonalak futnak, ezért a parkolószámításnál az OTÉK előírásaihoz viszonyítva mindössze 20 százaléknyi férőhelyet biztosítottunk. A parkolóhelyek számának csökkentése az egyik leghatékonyabb ösztönzője a fenntarthatóbb közlekedési módok elterjedésének, ezzel a környező úthálózat további túlterhelését is megelőzzük.
Nem létesítettünk a területen keresztül harántirányú (észak-dél tengelyű) városszerkezeti autós kapcsolatokat, hogy az átmenő forgalom megjelenését elkerüljük. A Kerepesi út és a Tisztviselőtelep között jelenleg hiányzó gyalogos és kerékpáros közlekedési összeköttetést a Fiumei úti sírkert közparkként történő megnyitásával tervezzük biztosítani.
Kőbányai út – a Ganz negyed megújuló főutcája
A Kőbányai út átalakításánál alapvető célunk volt, hogy az új funkció jelentette forgalomnövekedést közösségi és aktív közlekedési módokkal szolgáljuk ki. A jelenleg gyakorlatilag 2x1 sávosként működő út forgalmi keresztmetszetének növelése az Orczy téri csomópont korlátai miatt az út áteresztőképességét nem növelné – ez napjainkban nem is lenne kívánatos – ezért terveink szerint megtartjuk az irányonként egy autós sávot. A lényegi változtatás, hogy a villamospályát középre helyezzük, ezzel belvárosiassá, gyalogosbaráttá válik az út kialakítása, valamint kétoldalt városképi jelentőségű új fasorok alatt irányhelyes kerékpárút és kétirányú bringasztráda is kialakításra kerül, a felszín alatt pedig közműalagút létesítését javasoljuk. A széles, zöldsávokkal bővített járdák és a hozzájuk kapcsolódó közfunkciójú földszinti helyiségek biztosítják, hogy a Kőbányai út ne csak gyors áthaladásra, hanem aktív időtöltésre is alkalmassá váljon.
Következő lépések
Tervünkhöz átfogó vizsgálatokat végeztünk, szinte az összes érintett szervezettel és önkormányzattal többkörös egyeztetéseket folytattunk, a környező - folyamatban lévő és tervezett - fejlesztéseket is figyelembe véve beépítési tervet és kidolgozott szabályozási koncepciót készítettünk, ráadásul az érintett ingatlanok tulajdonviszonyainak rendezése sem bonyolult. A terület fejlesztésének elindítása azonban csak a távoli jövőben lehetséges. Ehhez szükséges elsőként az ingatlanviszonyok rendezése, az összes érdekelt szereplővel való megállapodás és a fejlesztések jogi környezetének biztosítása. A területelőkészítés és a közcélú beruházások megvalósítása után magánszereplők bevonásával kezdődhetne meg a városfejlesztés. Az új városnegyed kialakulása önmagán túlmutató előnyökkel járna – az egykori Ganz-MÁVAG iparterületnek és Józsefváros belsőbb részeinek rehabilitációját is felgyorsíthatja.
Léstyán Bence, Szűcs Imre Ferenc
[1] Az azóta megszűnt Budapest Fejlesztési Központ 2021-ben a VIII. kerület legnagyobb összefüggő rozsdaövezetének egységes városfejlesztését indította el az "Egykori Józsefvárosi pályaudvar és környezetének fejlesztési lehetőségei" című településrendezési tanulmánytervvel.
Szerk.: Őze Sándor, Borenich Levente