Városi Labdarúgó Stadion, Tököl - bemutatjuk Molnár Sándor diplomatervét
Tököl város sokszínű sportéletének és utánpótlás-nevelésének kíván megfelelő kereteket biztosítani Molnár Sándor, aki diplomatervében egy, a település igényeihez illő méretű stadion koncepcióját vázolja fel, a projektet a környezet hosszú távú fejlesztési elképzeléseibe illesztve.
Tököl rövid bemutatása
A várost, a Csepel-sziget egyik legrégibb települését a hagyomány szerint Árpád fejedelem lovászáról nevezték el. Tököl nemzetiségi jellegű település, területe 38,5 km2. Lakosainak száma 2010-es adat alapján 10227 fő. Tököl lakosságából 1200 család horvát (rác, bunyevác), valamint 300 család német származású. Ennek gyökerei a 17. századba nyúlnak vissza, ezért a község gazdasági és kulturális életére is kihat a nemzetiség jelenléte. Tököl Pest megye délnyugati részén, Budapesttől délre kb. 20 km-re, a Csepel-szigeten, a Duna főága mellett fekszik, határa a Kis-Dunáig terjed. Délről Szigetcsép, keletről Szigethalom, nyugatról a Duna, északról Halásztelek határolja, amelytől a tököli repülőtér választja el. A település a Budapesti Agglomeráció övezetébe tartozik. A Budapestet elkerülő M0-ás körgyűrű megépítése Tökölt közelebb hozta a fővároshoz. Az 1992-ben elfogadott településfejlesztési koncepció, valamint az 1997-ben jóváhagyott általános Rendezési Terv látványos fejlődést eredményezett Tököl életében. A 2004-ben elfogadott új Települési Rendezési Terv a zöld felületek megtartása és a természeti értékek védelme mellett korlátozott építési és ipartelepítési programot határoz meg.
Tököl története
Az előkerült csiszolt kőkori leletek bizonyítják, hogy a terület több ezer éve folyamatosan lakott hely. A földbe vájt kunyhók, kagylóhéjak, megkövesedett állati maradványok, tűzhelynyomok, kőpengék, őrlőkövek stb. jelzik az egykor itt élt emberek mindennapi eszközhasználatát. A magyarság honfoglalásakor Árpád törzse vette birtokba a szigetet. A település első, okleveles említése 1270-ből való. IV. László király parancsára a határt bejárva a Nyulak-szigeti apácák kapták meg a területet. A következő, 1319-ból és 1324-ból ismert feljegyzések a falu adómentességét, kedvező helyzetét említik. A 15. századra Tököl ismét királyi birtok, ahol jelentős számban éltek kézművesek. Erre utalnak a korai iratokban fennmaradt családnevek is, amelyek közül a legismertebbek: Molnár, Ács, Takács, Kovács. A 16. század elejére a krónikák már Tököl mezővárosról szólnak. A helybeli bíró egyúttal a sziget ispánja is. Ekkor elég jelentős hely ahhoz, hogy a királyi gyermekeket időnként itt szállásolják el.
A török uralom időszakában a település egy időre lakatlanná vált. A török kiűzése után Savoyai Jenő hercegé lett a sziget és ezáltal a falu új birtokosa, aki kedvező feltételekkel hívott ide katolikus vallású német telepeseket. Ebben az időben települtek vissza a katolikus rácok (sokácok, bunyevácok, illírek) is. Ekkortól Tökölt ismét a jelentősebb községek között tartották számon. A Mária Terézia-féle úrbérrendezéskor a 96 jobbágytelken 109 jobbágyot és 33 házas zsellért írtak össze. A 19. század elejére a község határának mintegy négyötöde volt a jobbágyok kezén. A század elején Herminamajor területére betelepült bolgárkertészek hatására a zöldségtermesztés megnövekedett. A piacozást a tejtermelés és a tejfeldolgozás, a termékek házhoz szállítása egészítette ki, amely az egyes családok számára állandó kereseti forrást jelentett. 1892-ben épült meg Tökölig a Budapest-Közvágóhídról induló HÉV, ezáltal az itt élők napi kapcsolatba kerültek a fővárossal. A település jelentős számú horvát lakossága - hagyományait őrizve - bizonyos mértékig elkülönült a környék településeitől. Az itt élők hagyományos gazdálkodási keretek között termelő parasztságra és ipari munkás rétegre oszlottak. A lakosság elszegényedett része bejárt Csepel és Budapest ipari üzemeibe dolgozni. A település népességszámának erőteljes növekedése az 1930-as években a betelepülőkből adódott.
A II. világháború idején a tököli repülőtér már működött, és a Duna kedvező irányjelzése miatt mindvégig fontos hadi objektum maradt. A szovjet csapatok 1944 végén érkeztek a környékre, és súlyos harcokat vívtak az itt lévő német alakulatokkal. A repülőteret 2001 augusztusáig a HM Vitéz Háry László Vegyes Repülőosztály működtette. Jelenleg ideiglenes le-, és felszállóhely minősítéssel rendelkezik. Az ÁPV Rt. 2004-ben értékesítésre 3 milliárd Ft-os áron meghirdette. A lehetséges hasznosítási elképzelések közül (fapados repülőtér, logisztikai bázis, lakópark) Tököl Képviselő Testülete és Polgárai elsősorban a logisztikai célú hasznosítást támogatják.
A faluban a községi elöljáróságot 1950-ben felváltotta a tanács. Ekkor vált ki és lett önálló település Szilágyitelep (ma: Szigethalom) és Herminatelep (ma: Halásztelek). A közeli Dunai Repülőgépgyárat helyreállították, később Pestvidéki Gépgyár néven a repülőgép-javítás országos bázisa maradt, a térség meghatározó munkáltatójaként. A mellette található repülőtér az újkori magyar történelem szomorú színtereként vonult be a köztudatba, hisz 1956. november 3-án a magyar küldöttséget vezető Maléter Pál honvédelmi minisztert a szovjetek itt tartóztatták le. A város határában 1958-ig honvédségi alakulat működött, a létesítményt később Fiatalkorúak börtönévé és fogházzá alakítottak. Itt működik a BV Országos kórháza is. A lakosság ma is részben a mezőgazdaságból él, részben a környező ipari létesítményekben dolgozik. Tökölön a szövetkezetesítés idején a kényszerítések ellenére is erős maradt az önálló gazdálkodás igénye. Ez a törekvés 1990 után az új tulajdonviszonyok közepette tovább erősödött: a földek nagyrészt visszakerültek eredeti tulajdonosaikhoz, az iparterületeken kis és közepes vállalkozások jöttek létre.
Tököl sportélete
Az általános magyarországi helyzettel ellentétben Tökölön a testnevelés és a sport helyzete megnyugtató. Az iskolai testnevelésre, az iskolán belül folytatott nevelő munkára alapozva 1988-ban jött létre az általános iskola Diáksportköre. A DSK alapelemei az iskolában működő sportcsoportok, amelyek alapvető feladata, hogy az iskola minél több tanulóját vonja be a rendszeres testmozgásra, sportolásba. Fejlődést jelent, hogy a településen, illetve a közelben magánvállalkozásként fittness-klubok, erősítő termek épültek, a tapasztalatok szerint komoly érdeklődést kiváltva. Szabadidős jelleggel működik a Tököli Lovasklub, amely egyrészt felnőttek és fiatalok lovas, illetve fogathajtó ambícióit elégíti ki, továbbá részt vállal a település jelentős eseményeiből, s országos jellegű hagyományos Tököli Lovasnapot rendez. Szintén szabadidős jellegű, baráti kapcsolatokból alakult a Dunabarát Kör, amely a vízisportok, elsősorban a motorcsónak, a vízisí és a jet-ski népszerűsítésében vállal nagy szerepet. A település életében fordulópontot jelentett a Városi Uszoda megépítése, amelyben megkezdődhetett a településen a színvonalas úszásoktatás.
A versenysport és az utánpótlás nevelés alapvető változásokat mutat. A Tököli KSK hagyományos sportágait jelentő labdarúgó és kézilabda szakosztályok mellett megjelent a karate, a sakk, az asztalitenisz és a ritmikus sportgimnasztika. Az egyesületi, szakosztályi munka eredményességének értékmérője a nemzeti bajnokság különböző osztályaiban szereplő csapatok, továbbá az egyéni sportágakban a legmagasabb minősítést elérő sportolók száma, valamint a sporttevékenység által szórakoztatott nézőszám. Tököl hagyományosan utánpótlás nevelő település. Az elmúlt évtizedekben labdarúgásban, karatéban kézilabdában és birkózásban válogatottak s első osztályú játékosok egész sora került ki a településről. Tököl versenysportja és az utánpótlás-nevelés eredményes tevékenységet mutat. Kézilabdában, karatéban és labdarúgásban mennyiségi és minőségi fejlődés tapasztalható. A sportéletre, csakúgy mint a kulturális tevékenységre a település méreteit, lakosságszámát messze meghaladó eredményesség, aktivitás és kisugárzás jellemző.
Koncepció
A projekt tárgya egy városi labdarúgó stadion Tökölön. A település nagy lehetőségeket lát a labdarúgó csapat szereplésében a nemzeti bajnokságban. Az elmúlt évtizedben a csapat számos bajnoki címet és feljutást ünnepelhetett, s viszonylag rövid időn belül a megyei másodosztályból egészen az NB II-ig menetelt, ahol két idényt töltött. E két év alatt kétszer játszott a Ferencváros csapatával, amely hazai mérkőzéseken nézőcsúcs született. Jelenleg a harmadosztályt vezeti és a következő idényben újra másodosztályú klub lesz. A mérkőzések látogatói nagyrészt helyiek, de nagy mennyiségben látogatnak ide a környékbeli településekről is.
A meglévő sportpálya a település családi házas beépítésébe ékelődik. A város számára készült egy Integrált Városfejlesztési Stratégia, amelyben ezt a területet az önkormányzat mint a már hasznosított zöld magot kívánja fejleszteni. Ebben a tanulmányban szerepel továbbá, hogy a várost kettészelő képzeletbeli vonal mentén két jól elkülönülő részre tagolódik: a hagyományos kisvárosias és a fejlődő nagyvárosias formájú területekre. Ezeket figyelembe véve döntöttem el, hogy a városnak egy olyan stadiont tervezek, amely alkalmas első osztályú mérkőzések lebonyolítására, egy ilyen létesítménynek pedig a fejlődő nagyvárosias részen kell elhelyezkednie. A lakótelep szomszédságában, a repülőtér területén új telkeket alakítottak ki kereskedelmi, szolgáltató funkciókkal. A Városi Uszoda melletti telket választottam tervezési helyszínül, később a közelben épül majd meg a szabadtéri strand is, és így e három funkció megalapozhat egy kiterjedt szabadidő-, és sportcentrumot.
Helyszín
A reptér területéből leválasztott, mintegy 173.000 m2-es telek jelenleg a Tököl Airport Zrt. tulajdonában áll, de átkerül Tököl Város Önkormányzatához. A tervezett labdarúgó stadion telkének művelési ága a tulajdoni lap szerint kereskedelmi, szolgáltató funkciójú különleges terület. A helyszínen bontásra szánt épületek találhatóak, tervezési szempontból üresnek tekinthető. A környező épületek általában többszintes, szabadonálló lakóházak, de a szomszédban található a város egyik iskolája és az uszoda is, valamint a közvetlen közelben épül majd egy szabadtéri strand is.
Tervezett környezet
A lakótelep és a reptér között húzódó kerítés lebontásra kerül, így szabaddá válik az úthálózat is, amelynek közvetlen rákötése van a fővárost a településsel összekötő főútra. A telek déli részén húzódó útról biztosítható a terület fő feltárása, ebből az irányból történhet a közművesítés is. Erre az útra szerveződik a szükséges számú vendég-, személyzeti-, és mozgássérült parkoló. Az út és a tervezett épület között kialakul egy új városi tér, amelyen a zöld szigetek mellett helyet kap egy emelvény is, így a terület alkalmassá válik városi események (fesztiválok, néptánc találkozó stb.) megrendezésére. Az épület átellenes oldalán található a labdarúgó pálya, amelyet egy földfeltöltés vesz körbe, itt találhatóak az állóhelyek. A földtöltés két helyen szakad meg: az épület melletti nyíláson a karbantartó gépek tudják a pályát megközelíteni, a másik helyen pedig sétány vezet be a labdarúgó pálya körüli futópályára, így akár hosszútávfutó verseny is tartható a stadionban. A telek többi területén parkosítás történik, kialakítják a sétányokat és elhelyezik a lakossági használatra szánt kisebb sportpályákat és az ezekhez készülő kiszolgáló épületet, amelyben nyilvános WC kap helyet.
Tervezett épület
A tervezett létesítményt két fő rész alkotja: az épület a nézőtérrel és az ezt lefedő konzolos tető. Az épület teljes egészében monolit vasbeton tartószerkezetű, külső falai átszellőztetett fémburkolatot kapnak. Belső, nem teherhordó válaszfalai gipszkarton anyagúak. A terasz fordított rétegrendű, beton járólap burkolattal, a tetőfödém szintén fordított rétegrendű lapostető kavicsterítéssel. A déli homlokzatra árnyékoló lamellák kerülnek. Az épület földszintjén a klubhoz tartozó helyiségek találhatók: irodák, tárgyaló, öltözők és edzőterem. Itt kaptak még helyet a jegypénztárak, egy ajándékbolt/trófea szoba, raktárak, karbantartó műhely és kazánház. Az első emelet teljes egészében a közönségé: nagy nézőtér és vizesblokkok találhatók itt, valamint két büfé a hozzájuk tartozó teraszokkal. A harmadik szinten a VIP páholy, a biztonsági irányító helyiség és a tudósító szoba helyezkedik el. A lelátótót lefedő konzolos tető az épülettől különálló szerkezet, szélső pillére húzott, míg közbenső pillére nyomott és befogott. A másik irányú merevítést a két szélső mezőben andráskeresztek biztosítják. Az épület fűtése kazánházból történik, a szellőzést pedig két szellőzőgépház biztosítja, amelyek légcseréje a tetőn keresztül történik. A klímaberendezések a legfelső szint tetején, a lelátó tető alatt helyezkednek el.
Tököl Városi Labdarúgó Stadion
tervező: Molnár Sándor
konzulensek:
építészet: Kőnig Tamás
épületszerkezetek: dr. Fülöp Zsuzsanna
tartószerkezetek: Csuka Bernát
építéskivitelezés: Klujber Róbert
épületgépészet dr. Fischer György
épületvillamosság: dr. Vidovszky Ágnes
tervezés éve: 2011
bruttó szintterület: 2.750 m2
