Vatikán, a legzöldebb állam
A pápai állam napjainkban igen nagy előnnyel pályázhat a legzöldebb állam címre. Noha a Szentszék illetékesei is elismerik, hogy kis állam lévén nem nagy erőfeszítés a rekord elérése, mégis szimbolikus jelentőségű a városállam energetikai kizöldülése. Bán Dávid írása.
Noha már II. János Pál pápa is felismerte a klímaváltozás okozta problémákat és figyelemmel kísérte a napenergia felhasználási lehetőségeit, csak utódja, XIV. Benedek pápa volt az első, aki komolyan vette az éghajlatváltozás fenyegető veszélyeit. Ő már nem csak szavakban kívánt ellene tenni, hanem megkezdte Vatikán karbonsemlegesítését. Felmérték, hogy miként lehet a történelmi épületek által alkotott környezetben megújuló energia erőműveket telepíteni úgy, hogy az épületek struktúrája, arculata ne változzon.
Első és legjelentősebb lépésként, 2008-ban napelemeket telepítettek a Pier Luigi Nervi tervezte és 1971-ben megépült VI. Pál Audiencia Terem teljes tetőzetére, amely felület kiválóan alkalmasnak tűnt a sík kollektorok megfelelő elhelyezésére úgy, hogy ne zavarja meg a városállam építészeti összképét. A német Solar World AG. beruházásában és részben nagyvonalú felajánlásával telepített közel 2400 modul beüzemelése után több mint 221 KW teljesítménnyel képes üzemelni.
A VI. Pál terem tetejére telepített erőmű hamarosan már teljes kapacitással működött és látta el a Szentszéket elektromos energiával. Működése első két évében, becslések szerint 90 tonna kőolajat takarított meg a városáram a megújuló energiahasználattal, amellyel évente 225.000 kg széndioxid levegőbe jutását lehet megakadályozni. Elődje nyomdokaiban, a Föld állapota iránt még komolyabban elköteleződött, ezt a hívei és a média számára is egyre határozottabban kommunikáló Ferenc pápa tovább folytatja a városállam zöldítését. 660 millió dolláros beruházással, további napelemek telepítésével és kapacitásnöveléssel ma már közel 100 megawatt energia termelődik Vatikánban, amely 40.000 háztartás energiaszükségletének kielégítésére elegendő. Ez lényegesen több a városállam igényeinél. Ezzel az állam elektromos energiaellátása képes függetlenedni a hagyományos forrásoktól, a megtermelt napenergia még olyan nagy fogyasztású intézményeket, mint a Vatikáni Rádió adótornyát is bőven el tudja látni.
Még XIV. Benedek pápa kezdeményezte azt is, hogy az utazásaihoz használt különleges gépkocsit, az úgynevezett pápa mobilt váltsák hibrid üzemetetésűre. Végül a Renault cég fejlesztett Vatikán számára megfelelő elrendezésű, biztonságú és teljes mértékben elektromos meghajtású autókat. Ferenc pápa is folytatta a fejlesztések sorát: zöld energiát kapott a pápai és személyzeti étkező is, ahol a napelemek által generált hőt használják az üzemeltetéshez, melegítéshez, illetve a hűtéshez is a napból nyernek energiát. Ezután a pápa nyári rezidenciája került sorra, ahol az istállókban termelt metánt alakítják át hasznos energiává.
Vatikán teljes kizöldülése ugyan kis lépésnek tűnik, de sok szempontból szimbolikus. II. János Pál pápa óta folyamatosan erősödik az üzenet, hogy felelősséggel tartozunk Földünk állapotárért. A felmérések szerint - noha a hívők nagy része ma már belátja, hogy a globális éghajlatváltozás valós veszélyt jelent -, az emberek fele gondolja, hogy ezért az emberiség is felelős, de egyelőre alacsony azok aránya, akik aktívan tesznek is ellene és változtatnak szokásaikon.
A 2015-ös párizsi klímacsúcson, a fosszilis energiahordozók használatának globális csökkentése ellen meghozott vállalás a Vatikán szerint komoly gondolkodásbeli előrelépést jelent, a városállam pedig jó, ösztönző példával szolgálhat annak tényleges megvalósíthatóságra. Elemzők szerint, ha Vatikán példáját egyre több egyházi épület követné, ahol a hívek jó példát láthatnának, az a létező leghatásosabb környezetvédelmi kampány lehetne, egy olyan erő, amely talán egyének millióit ösztönözhetné pozitív változásra.
Bán Dávid
