Demokratikus alternatíva a luxus lakóparkok mellett
Az alternatív lakótelep ötletének megfogalmazódása
A hidegháború elmúltával nemcsak a kelet-európai országokban indult fellendülés. Az 1990-es évek elején a fölöslegessé váló francia, kanadai, amerikai megszálló csapatok kivonulása után Németország nyugati felében rengeteg katonai jellegű épitmény, kaszárnya került át a helyi önkormányzatok tulajdonába. Mindez akkor, amikor sok német egyetemi városban, így Freiburgban is igen nagy hiány mutatkozott a megfizethető bérlakások terén. Az 1970-1980-as évekbeli berlini épületmegszállók ideológiájától indíttatva egyetemistákból álló kis közösség formálódott, akik az üresen maradt kaszárnyaépületek egy részét saját munkával felújították és újkori "kommunákat", lakóközösségeket hoztak létre.
Noha a városi önkormányzat nem áll a modellprojekt mellé, a kezdeményezők mégis elérik, hogy tartományi szinten anyagi és eszmei támogatókat nyernek. Csökkentendő a kollégiumi férőhelyek mizériáját, az egyetem is beszáll a tervezési fázisba, és a zöld ellenzékiekkel karöltve ráveszik a várost, hogy nyilvánítsa kiemelt lakóövezetté az egész volt katonai területet. A jól működő demokráciának köszönhetően azonban ilyen nagyságrendű várospolitikai döntést és beruházást csak a lakosság hozzászólásával lehet végrehajtani - és a freiburgi családok hallatták szavukat. A várostervezők munkáját egy igen elhivatott, kis laikus csapat támogattta, kritizálta - társadalmi munkában!
Szociológiai összetétel
Szakmai fölmérésekre támaszkodva következetesen ügyeltek a lakosság sokszínűségére. 2006-ig három ütemben összesen kb. 2000 lakás készül el 5000 lakos részére, és 600 munkahely teremtődik. A polgári csoportoknak köszönhetően túlnyomórészt nem a tőkeerős spekulánsok, hanem egyedi építtetők és lakószövetkezetek kaptak építési telkeket. A meghirdetett telkekre többszörös túljelentkezés mutatkozott - a város lakossága igen hamar magáévá tette az új demokratikus gondolatokat, és sok család ebben a lakótelepformában találta meg számítását. Nem vidékre menekültek a nyomasztó városi létforma elől, hanem a várost alakították át saját életükhöz, víziójukhoz. Így alakult ki egy alternatív városnegyed, mely igen sok előremutató "zöld" és demokratikus jegyet hordoz.
Autómentes övezet, esővíz-hasznosítás, természetvédelmi megfontolások, passzívházak csaknem fűtés nélkül, ökologikus víz- és szennyvízháztartással.
Autómentes övezet
Talán ez volt a legtöbb család vezérelve: olyan lakótelepre költözni, ahol a gyerekek, biciklik a meghatározók az utcaképben, nem pedig az "autólavina". A lakóknak el kellett kötelezniük magukat, hogy sem a sor-, sem a társasházak nem rendelkeznek saját garázzsal. És a családok tódultak! Az épületek ugyan megközelíthetőek gépkocsival, de csak rövid ki- és berakodás engedélyezett. Mivel a tömegközlekedés igen jól kiépített, és a városközpont biciklivel 15 perc alatt megközelíthető, így sok meggyőződéses antiautós költözött ide. A telep rendelkezik több közös parkolóházzal, amit a gépkocsitulajdonosok kötelező, 13.000 eurós garázsbeugrójából finanszíroztak. Közkedvelt az egyetemi városokban egyre inkább teret hódító "car-sharing" is, mint a mobil életforma alternatívája.
Energiahasznosítás
Gázalapú távfűtés, plussz alternatív energiaforrások, például faforgácsalapú távhő-szolgáltatás, mint a bútor- és épületasztalosipar hulladékterméke. A Feketeerdő közelsége magyarázza ezen energiaforrás előnyeit.
Elszórva találhatók napelemes házak is, mivel azonban Freiburg másik kiemelt épitési programja a szolárépítészet, így az eziránt érdeklődő építtetők az ún. Szolárlakótelepre összpontosították figyelmüket. (Következő cikkem témája ennek bemutatása lesz, a szerző.)
Kultúra, szociális viszonyok
A szociálisan fogékony, alternatív gondolkodású lakosság saját igényeire szabta a lakóterek kulturális és infrastrukturális ellátottságát is - saját iskola, óvoda, fórum, honlap, kiállítóterek, pékség, kisebb boltok stb. -, valamint sok-sok játszótér és a telepen élő szociális munkások segítik a harmonikus egymásmellettélést.
Építészeti arculat
A tervezési irányelvekben megszabott városi karakter, a szigorúan betartandó párkánymagasság és az épületek közel egyidejű kivitelezése ellenére minden egyes objektum magán viseli építésztervezője kézjegyét. Meghatározó a Bauhaus és az ökologikus faalapanyagú építészet, tarkítva néhány pionírkarakterű high-tech épülettel (lásd a képeket).
Az egyedi építtetők sorházas beépítése mellett többlakásos, szintmegosztott társasházak és befektetők által finanszírozott, jó minőségű bérlakások az uralkodók. A Vauban modell-lakótelep elnyerte az idei Dubai Award 2002 "Best Practice" díját.
Szöveg és kép: Koncz Ágnes, Freiburg