Végre egy csapatban az építészek és a szakági mérnökök! Új megoldások a tervezés teljes folyamatában – Interjú Reicher Péterrel, a Graphisoft SE regionális igazgatójával
A teljes építőipart lefedő új digitális stratégiát kíván megvalósítani a GRAPHISOFT SE és tulajdonosa a Nemetschek Group, amit az Archicad 24-es verziójának múlt heti bemutatásakor ismertettek. A vállalat legfrissebb innovatív megoldásain keresztül fogja ezentúl még magasabb szintre emelni a teljes ágazaton belüli szoftveres integrációt, aminek természetes velejárója egy iparági szemléletváltás mind itthon, mind a nemzetközi piacon.
A Nemetschek Csoport és a Graphisoft július elején tartott közös, nemzetközi sajtótájékoztatóján ismertették a vállalatcsoport legújabb irányvonalát. Az újdonságok között találjuk a Graphisoft termékcsaládjának felfrissült arculatát és termékpalettáját is, kiemelve az Archicad 24 újdonságait. Az eseményen a legfigyelemfelkeltőbb bejelentés az volt, hogy a teljes szektorban az építőipari folyamatok komplex integrált szoftveres támogatását tűzték ki célul. Reicher Pétert, a Graphisot SE regionális igazgatóját kérdeztük a paradigmaváltásról.
Pleskovics Viola: Pontosan miben nyilvánul meg ez az új stratégia, mit sikerült most elérni a Graphisoft és a Nemetschek Csoport termékeinek integrált működése érdekében?
Reicher Péter: Az építőipar egy rendkívül összetett, sokszereplős és régóta működő iparág, amelynek informatikai támogatottságát mindeddig az jellemezte, hogy eltérő – tervezési, de akár a kivitelezési és üzemeltetési - funkciókra egyedileg fejlesztett, különböző szoftverek jelentek meg világszerte. Röviden szigetszerű informatikai megoldások támogatják jelenleg a folyamatokat. A piaci szereplők számára a megoldást, a fejlesztőknek pedig a célt az jelenti, hogy miként lehetne egyetlen közös modellben kezelni a tervezés mérnöki tevékenységeinek összes folyamatát. Az eltelt évszázadok alatt a technológiák adottságai miatt a szakemberek és a piac is azt szokta meg, hogy szakaszosan működtek a feladatok a tervezésben: az építész odaadta a tervet a kivitelezőnek, a kivitelező pedig továbbadta az építményt az üzemeltetőnek.
Az első nagy áttörést a Nemetschek Csoport 10 évvel ezelőtt azzal érte el, hogy a különböző tervező szoftverek között sikerült létrehoznia egy sztenderd kapcsolódási felületeken (IFC) történő átjárhatóságot. A legújabb, most bejelentett újdonságunk azonban már az, hogy az Open BIM és a BIM Cloud megoldások az eddigieknél még szorosabb együttműködést tesznek lehetővé ezeknél a szoftvereknél. Célunk első körben a vállalatcsoport 18 szoftverének teljeskörű integrálása egymással. Ebben a folyamatban most a statikai és az építész szoftverek között hoztunk létre egy olyan együttműködési felületet a Cloud technológiának köszönhetően, ami ezt a kapcsolatot már teljes mértékben kielégíti. Ennek hatása elsősorban költséghatékonysági és folyamatoptimalizálási szempontból az egész ágazat számára óriási lesz.
Ehhez köthetően milyen funkcióbeli újdonságok tűnnek fel a portfólióban?
Mivel a Graphisoft fejlesztő központja Budapesten van, így könnyen tudjuk átadni a hazai tervezőknek és mérnököknek a munkájukat megkönnyítő fejlesztéseinket. Az Archicad 24 esetében például újdonság, hogy beépült a gépészek által használt MPI szoftver, tehát a program már a gépészek által is integráltan alkalmazható. Mindemellett a pálcika-modell is kifejlesztésre került, amelyre a statikusoknak van szüksége. A végeselem-módszer szerint működő kalkulációs analitikai szoftverek is tudják már használni az Archicadből érkező modelleket. Eddig, ha a statikusok megkapták a terveket az építészektől, újra modellt kellet építeniük az építész tervből, hogy csomóponti szintig megismerjék az épület sajátosságait. A szükséges statikai (pálcika) modellt az építész pontos modellező munkája után most egy gombnyomásra kiadja az Archicad 24, amely időmegtakarítást eredményez a statikus mérnökök számára. Amit még érdemes kiemelni, az a BIMx fejlesztése, a vizuális megjelenítés ugyanis még látványosabb lett, akár mobil eszközökről is teljes részletességében meg lehet tekinteni egy projekt komplex terveit. Ezek mellett a BIMcloud-ban elért fejlesztési eredményünk szerint már nem csak építészeket lehetett összekötni a világ minden tájáról egy közös munkára, de mostantól több szakág is hozzáfér ugyanahhoz a modellhez helyi elhelyezkedéstől függetlenül.
Az integrált tervezés komoly szakmai előnyöket hozhat, de milyen jelentősége merül fel máshol, például gazdasági területen?
Az építőiparban eddig az volt a cél, hogy minél magasabbat, minél szebbet hozhassunk létre. Most viszont, mikor pontosan tudjuk, hogy a világ CO2 kibocsátásért 40 százalékban az építőipar felel, a környezettudatosság is hangsúlyosabb célkitűzésként jelenik meg. Ezzel együtt ki kell jelenteni, hogy az építőipar jelenleg az egyik leginkább környezetszennyező iparág, ám hatalmas tartalékkal rendelkezik, és modernizálásával jelentősen javítható a klímavédelem. A jó tervezés és a kevésbé pazarló kivitelezés azt fogja jelenteni, hogy kevesebb anyagfelhasználás, kevesebb bányászati és szállítási költség mellett kisebb lesz a szén-dioxid kibocsátás is. Más oldalról megközelítve: előre megtervezett és előregyártott elemek használatával például a hulladékgazdálkodás területén is jelentős megtakarítást lehet elérni. Ha eleget szeretnénk tenni a nemzetközi klímavédelmi megállapodásoknak, akkor az építőipar digitalizálása válik a jövő megoldásává.
Hogyan készíthetik fel a fiatal mérnököket és építészeket erre a tervezői paradigmaváltásra?
Itthon még mindig tapasztalható, hogy építész és építőmérnök között kevesebb az agilis együttműködés. Az építész megalkotja a designt, amelyet átad a statikusnak, aki pedig kiszámolja, hogy mitől áll meg az épület. Számos esetben a szükséges statikai okok miatt változik a megálmodott terv. Az Archicad 24 megjelenésétől lehetővé válik építészek és statikusok agilis együttműködése. Csak idő kérdése, hogy a többi szakági mérnök mikor csatlakozhat a közös tervezéshez. A folyamattal elérhető változás az „agilis tervezés" létrejötte, vagyis a hierarchikus munkával ellentétben, ezentúl tervező csapatok párhuzamosan dolgozhatnak, ami jelentősen javítani fogja a tervek minőségét, és lecsökkenti az azok elkészüléséhez szükséges időt. Visszatérve az oktatás kérdésére, az egyetemi – építész- és építőmérnöki – tanszékeknek lehetőségük lesz attitűdváltásra, hiszen az eddig megszokott, az egymásra épülő építőipari folyamatokat leképező oktatás helyett a dinamikus, egységes építőipari rendszerben gondolkodó csapatmunkára képezhetik a mérnökhallgatókat. Az építőipar mostantól használni tudja a közös, agilis tervezési módszert, tehát elvárás lesz, hogy az egyetemekről versenyképes, integrált tudással és szemléletmóddal érkeznének meg a mérnökök az iparba
Mi a helyzet a gyakorló építészekkel? Hol tart hazánkban a BIM alapú tervezés térnyerése?
Itthon jellemzően még mindig szigetszerűen működik a tervezés, de szerencsére már több előre mutató, a digitális integráción alapuló beruházás létezik. Az első BIM alapú projektek között említhetjük például a Liget Budapestet, ahol már előírás volt modell alapon dolgozni. A váltás azonban legszemléletesebben véleményem szerint a Puskás Stadion esetében volt tetten érhető. Itt kezdetben még szemtanúja voltam a kitapasztott papírokon történő koordinációnak, amelyet aztán gyorsan felváltott a digitális tervegyeztetés. Az is fontos kérdés azonban, hogy máshol a világban milyen eredményesen használják ki a BIM lehetőségeit: külföldön néhány kormány már felismerte azt a tényt, hogy az építőpar digitalizálásának nemzetgazdasági szinten is hatalmas jelentősége lehet, ezért pályázati szinten előírják a BIM szerinti tervezés használatát. Nálunk az építőipari megrendelések 40 százalékát az állami beruházások teszik ki. Amennyiben a magyar állam, hasonlóan más országok gyakorlatához, megrendelőként előírná a BIM alapú tervezést, akkor az a magyar beruházások 40 százalékánál azonnal realizálná a BIM által elérhető gazdasági, és klímavédelmi hasznot is.
Egy épület életciklusában a tervezés és a kivitelezés költségei csupán kis hányadot eredményeznek. Jelentős költségtételek a fenntartási időszak alatt jelentkeznek, amelyre a BIM alapú tervezés szintén optimális számításokat képes nyújtani. Milyen gyakran élnek ezzel a lehetőséggel az üzemeltetők?
Magyarországon két éve kezdtük el az ingatlanfenntartók és a beruházók számára is bemutatni a BIM rendszer ilyen irányú ideális tulajdonságait. Mostanra már azt tapasztaljuk, hogy a befektetők is egyre inkább egy közös adatbázis formájában szeretnék megkapni az üzemelésre váró épületre vonatkozó adatokat. Ettől függetlenül még ezen a téren nincs meg az átfogó attitűdváltás, hiszen a befektetők elsősorban rövidtávon gondolkodnak a beruházást illetően, azaz az építmény kivitelezése után általában értékesítik az ingatlant. Azok a fejlesztők, akik saját maguk üzemeltetik az építményeiket természetesen igénylik a fenntartásra vonatkozó tervezési szempontokat is. Külföldön ez gyakoribb, Ausztrália egyik legnagyobb kórházának tervezésekor kiemelt szempont volt az épület működtetésének optimalizálása. Az orvosok például VR szemüveget használva vehettek részt a lélegeztetők, és egyéb orvostechnikai gépek ideális elhelyezésének tervezésében. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy mindezen digitalizáció alkalmazása nem csak az egyedi épület teljes bekerülési összegét csökkenti jelentősen, hanem nemzetgazdasági szinten a klímavédelmi vállalásokat is elérhetővé teszi.
