Épülettervek/Középület

Veresegyházi Medveotthon – Erdélyi Anett diplomamunkája

2021.01.13. 08:27

A Veresegyházi Medveotthon hazánk közkedvelt látványossága. Célját és gondolatiságát tekitve is előremutató intézmény, mely eredetileg különböző állatkertekből kiselejtezett, vagy magánszemélyektől elkobzott medvék és farkasok számára nyújtott menedéket. Vajon milyen lenne, ha építészetileg is méltó környezetet kapna? – teszi fel a kérdést Erdélyi Anett diplomamunkája.

Bevezetés

Az állatok visszatelepítése természetes közegükbe a világ számos táján hozott már eredményt, gondoljunk csak a szakállas saskeselyűkre vagy a hódokra. A világ minden szegletéből lehet hallani történeteket, hogy a rabságban született állatok visszahódítják őseik földjét. Azonban a Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján még rengeteg állatot veszélyeztet a kihalás, így nem lélegezhetünk föl.

Mindenképp olyan témát szerettem volna választani, ami napjaink egyik fontos kérdésével foglalkozik, ezért esett a választásom erre a területre. Ugyanis egyre több állat kerül a kihalás szélére, és ez többnyire az emberi nemtörődömség következménye.

Főként Európában honos állatok gyógyítására, visszavadítására és oktatásra kialakított épületegyüttest, valamint hozzá tartozó, több nagyobb kültéri kifutót szeretnék elhelyezni a Veresegyházi Medveotthon területén belül, valamint körülötte.

Hazai és nemzetközi példák

Hazánkban inkább a madármentő állomások az elterjedtebbek, mint például a Körös-Maros Nemzeti Park – Dévaványái Túzokvédelmi Állomás vagy a Hortobágyi Madárkórház.

Külföldön már jóval hamarabb felismerték a problémát, és több cég is foglalkozik nagyobb testű vadállatokkal is, mely sokkal nagyobb szaktudást és odafigyelést igényel. Ezek közé tartozik a Synevyir-i Nemzeti Park  mely Európa legnagyobb ilyen központja , ahol kifejezetten barnamedvék találhatóak, vagy a PAWS Vadvédelmi Központ, mely sürgősségi kórházat és speciális helyreállítási létesítményeket is működtet a beteg, sérült és árva állatok számára. Valamint komoly hangsúlyt fektet az oktatásra, hogy így ösztönözze a fiatalokat és a felnőtteket az állatok iránti együttérző cselekedetekre.

A medveotthon története

Kezdetben Kósa József gondozta a medvéket, s a számtalan filmben főszerepet játszó állatokat betanító filmes tartotta Gödöllőn az állatokat a MAFILM egykori elhagyott telepén. Ide hosszas vándorlás után jutott el imádott medvéivel, ám az állatokat mérhetetlen szeretettel tartó Kósa mindennapi szélmalomharcot vívott a hatóságokkal, hogy védenceit, a különböző állatkertekből kiselejtezett, magánszemélyektől elkobzott medvéket és farkasokat méltó környezetben nevelje, tanítsa. Azóta folyamatosan növekszik a park újabb és újabb állatokkal.

Koncepció

A parkolótól egy kapun keresztül léphetünk be a park területére, itt egy tanösvényen keresztül jutunk el a főépületig. A főépületben, az Európában őshonos vadállatokkal ismerkedhetünk meg, melyek közül több itt a parkban is megtekinthető. Ez az épület mutatná be azt a két időszakot, amikor az állatok a természetes élőhelyükön élnek, valamint mikor a megmentésükön dolgoznak. A főépület mellett helyet kapna egy rehabilitációs épület is, ami azt a célt szolgálja, hogy a sérült állatoknak időt, és teret adjon a felépülésre.

A gyógyulásnak kétféle kimenetele van. Az egyik az, amikor az állat maradandó sérüléseket szerez, melynek következtében nem tud egyedül életben maradni. Ilyenkor vadasparkok és állatkertet fogadják be. A másik kimenetele mikor sikeresnek tekinthető a gyógyulás, azonban a gondozókhoz, az emberi társasághoz túlságosan is hozzászokott. Ilyenkor szükséges a visszavadítás.

A park északi oldalán lévő erdős területen három nagyobb zárt kifutót helyeztem el, ahol a visszavadítást, megfelelően tudják alkalmazni. Ezen a területen a kifutókon belül, három megfigyelő állomás lett kialakítva, így folyamatosan megfigyelés alatt tudják tartani az állatokat.

Parkoló – Pénztár - Tanösvény

A parkoló előtt kialakított teret a természetes, valamint a mesterségesen elültetett növényzet határainak összemosásával kötöttem össze. Az ösvény és az egész park is teljes körűen akadálymentesített.

A bejáratot egy kapu jelöli, mely az erdő határán fekszik. Majdhogynem benőtte a növényzet, és jelzi, hogy itt tudunk elindulni a parkhoz. A ténylegesen fedett része a jegypénztári helyiség, valamint egy hozzá tartozó kis mosdó. Az épület funkciójából adódóan külön gépészeti helyiség nem szükséges.

Az ösvény egészen a főépületig tart a lombkoronaszinten keresztül, innen további kis utakon tudunk eljutni a többi kifutóig. Már a bejáratnál találkozhatunk az erdő előfutáraival, a szarvasokkal, őzekkel. Alatta a kifutó úgy lett kialakítva, hogy az ösvény alatt is átfut, így az állatoknak nagyobb területük van és mindkét oldalról rájuk láthatunk. Az ösvény első tervezési szempontja, hogy minél inkább beolvadjon az erdős terület közé és észre se lehessen venni a rajta járó embereket, akik így az állatokat sem zavarják meg

Alaprajz

A főépületet négy épületrészre bontottam. A legnagyobb a fogadórész, itt található egy információs pult. Innen indul a kiállítás, mely teljesen körbejárható. Továbbhaladva további kiállító terek néznek a kifutók felé, melyek mindegyikében a kifutó egy-egy eleme kerül bemutatásra. A kiállítóterekhez egy nagyobb raktárhelyiség is kapcsolódik, melyet az alagsorban alakítottam ki. Az épületegyüttes bal oldalán egy előadóterem kapott helyet. A másik irányba haladva található a személyzeti és éttermi rész, egy kisebb erkéllyel. A bejárat mellett ahelyeztem el az épület működtetését szolgáló gépészeti teret. A külső perforált elemnek köszönhetően elegendő friss levegő jut a gépekhez. A tölcsérek közötti közlekedést három oldalról kialakított üveg közlekedőkkel oldottam meg, melyek egyes esetben el vannak emelve a tereptől. A legnagyobb üveg közlekedőben alakítottam ki a lépcsőt, valamint az akadálymentesítést szolgáló üvegliftet is.

A rehabilitációs épületet két épületszárnyra osztottam. A baloldalon található egy steril klinika rész, itt kaptak helyet a műtő, intenzív, vizsgáló és röntgen helyiségek. Mivel ezeknek jóval nagyobb a gépészeti igényük, így maga a kubus is kiemelkedik. A jobb oldalon található a gyógyuló részleg, itt három fedett kifutó kapott helyet, melyek mindegyikéhez egy nagyobb külső kifutó is tartozik, ahol az állatok lábadoznak.

Tartószerkezet

Az épület fő tartószerkezete mindkét épületnél monolit vasbeton. Fontos volt a masszív szerkezet kialakítása, ugyanis több helyen is érintkeznek az állatok vele ezért mindenképp egy erős szerkezetre volt szükség. A rehabilitációs épületen az attikafal mögé elrejtve elhelyezésre kerültek napelemek.

Felületképzés

Mindenképpen olyan burkolati fedést kerestem, ami nem üt el a környezetétől, és ami nem igényel folyamatos karbantartást, így esett a választásom a corten lemezre. Ez a „rozsdás" lemez egészen a park bejáratánál található kaputól gyűrődik, tekeredik végig az ösvényen, hol jobban, hol kevésbé láthatóan, míg végül megjelenik a központi épület tömege. A burkolat felfut a tetőkre is. A lemez alumínium távtartókkal van rögzítve a vasbeton tartószerkezethez. A medvekifutó támfala beton burkolatot kap valós szikla textúrával, mely körbefut a kifutón.

A rehabilitációs központnál a corten mellett a fa is megjelenik a homlokzaton. A klinika kubusa környezetbarát faburkolatot kapott. Fontos volt számomra, hogy teljesen be tudjon olvadni környezetbe, ezzel nagyobb intimitást biztosítva az állatoknak. Nagy üvegfelület mindössze a bejáratnál található, ahol a személyzeti teret és a recepciót találjuk.

Összefoglalás

A célom az volt, hogy az emberek és állatok közötti falakat leromboljam és egy olyan épületegyüttes születhessen, ahol az emberek segítségével a sérült állatok kaphatnak egy újabb lehetőséget a gyógyulásra, ezáltal akár egy újabb életre is, a Medveotthonon belül vagy a természetes élőhelyükön. Hiszem, hogy egyre többen kezdik felismerni a feldolgozott téma fontosságát napjainkban és ez által egyre több vadállatnak tudjuk megteremteni az életben maradáshoz szükséges biztonságos környezetet.

Erdélyi Anett

Szerk.: Winkler Márk