Versenyeztetés nélkül adhatnak el egy állami tulajdonú ingatlant Kőbányán
A több mint négyezer négyzetméteres telken egy korábban kerületi védettséget élvező épület is áll: az egykori sertésszállások központi épülete, amely lakóépületként funkcionált. Egy kormányhatározat alapján a szomszédos oltóanyagtermelő vállalat vásárolhatja meg a telephely bővítése és fejlesztése céljából.
Egy, a március 21-i Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat alapján a kormány "állatvédelmi, járványügyi védekezési és gazdaságfejlesztési közérdekű célok érdekében" úgy döntött, hogy egy állami tulajdonú kőbányai ingatlant versenyeztetés nélkül vásárolhat meg a Ceva-Phylaxia Oltóanyagtermelő Zrt. A X. kerületben található, 38367/6 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlant "legalább a független ingatlanforgalmi szakértő által megállapított forgalmi értéken" értékesítik, azzal, hogy ezen felül a vevő a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. számára megfizeti az ingatlant terhelő lakásbérleti jogviszony megszüntetésével összefüggésben keletkezett költséget is. Az oltóanyagtermelő vállalat székhelye egyébként a Szállás utca 5-ös szám alatt található, az érintett ingatlan szomszédságában.
A megjelölt helyrajzi számon, a Szállás utca 7-es szám alatt egy korábban kerületi védettséget élvező épület áll: az egykori sertésszállások központi épülete, amely lakóépületként funkcionált, és amely 2014 óta állt egyedi védelem alatt. Az MNV Zrt.-hez mint korábbi, olyan MÁV-tulajdonú vagyonelem került át, amely nem hozható összefüggésbe a vasúttársaság működésével. A védettség megszüntetését 2019-ben kezdeményezte az állam nevében eljáró vagyonkezelő arra hivatkozva, hogy az épület leromlott műszaki állapota miatt közvetlen életveszélyes állapot áll fenn - derül ki a vonatkozó önkormányzati előterjesztésből, amely a védettség megszüntetésére vonatkozó eljárás elindítása miatt készült.
A kőbányai önkormányzat ezután értékvizsgálatot készített. Ebben azt írták: "Kőbánya életében mind gazdasági, mind történeti szempontból meghatározó szerepe volt a sertéstenyésztésnek és az azzal való gazdálkodásnak, erre napjainkban már mindössze a Szállás utca 7. szám alatt álló épület emlékeztet bennünket". Ahogy a történeti áttekintésből kiderül, az első sertésszállás már a szabadságharc előtt megépült, és mivel az ágazat szépen ívelt felfelé – nemzetközi szinten is –, a szállások a későbbiekben igen népszerűnek számítottak, ugyanis az ezen foglalkozást űzők számára a főváros kedvezményeket biztosított. A kőbányai sertéspiac a 70-es, 80-as években virágzott, átlépve az ország határait, Kőbánya fellendülését is magával hozva, hiszen a telep az európai sertéskereskedelem egyik központja lett. A 19. század végén pusztító sertésinfluenza miatt azonban az állomány megtizedelődött, a szállástulajdonosok többsége megszüntette a sertéshízlalással kapcsolatos tevékenységét, így a szállások kiürültek, állapotuk egyre rosszabra fordult, habár Kőbánya jómódú polgárságának alapja ekkor a sertésszállások jelenléte volt.
A Szállás utca 7-es szám alatti épület volt az 1870-ben megalakult Első Magyar Sertéshízlaló Rt. székháza, amelyben üzemelt egy szálloda is, és amely Budapest 1878-as egyik kataszteri jellegű térképén már szerepelt. Rendeltetése az utóbbi évtizedekben lakóház volt, közel húsz lakással, amelyekből azonban az elmúlt években már csak néhány lakott. Korábban az utcáról nyílt egy körzeti orvosi rendelő is. A központi épületen kívül a telken áll még egy háromlakásos, földszintes, különálló épület.
"Az épület problémái, a karbantartás hiánya a rendeltetéséből adódott. Az eredetileg elegáns, presztízsértékű székház irodaépülete és telke már a XX. század elején a MÁV tulajdonába került. A korábbi telek egy részén a MÁV Törekvés Sporttelepe, a telek másik részén a Phylaxia Gyógyszergyár létesült. A középen lévő korábbi igazgatósági épület körül önálló telket alakítottak ki, és a MÁV komfort nélküli szolgálati lakásokként adta ki az egykori irodákat. Mára az itt lévő lakásokat a lakók megpróbálták komfortosítani anélkül, hogy ehhez a műszaki feltételek biztosítottak lettek volna. Így a jobb sorsra érdemes épület belseje mára elképesztő műszaki állapotba került", állapították meg a dokumentációban a helyszíni bejárás után. "Az épület valószínűsíthetően felújítható lenne, bár igen jelentős költséggel, de erre csak a teljes kiürítését követően, új alaprajzi elrendezés esetén lenne lehetőség. Elvben nem zárható ki a lakórendeltetés visszaállítása sem, de az épület a környezete miatt inkább valamilyen intézményi, irodai rendeltetésre lenne inkább alkalmas", tették hozzá.
Esztétikai, építészeti értékeiről azt írták: "hangsúlyozott jelentőségét a nagy belmagasságú szintek, az elegáns belső lépcső, a hangsúlyos műkő homlokzati elemek (párkányok, lábazatok, lépcső korlátok, ablak keretek), az utcai homlokzat kiemelt részén lévő párkányzat adja, amelyen büszkén jelent meg az Első Magyar Sertéshizlaló Részvénytársaság felirat. Az épület korábbi földszinti kváderes homlokzata, amely mára már nem maradt meg, a bevárosi elegáns középületek, bérházak stílusát tükrözte. A jó arányú, igényes tervezésű és kivitelezésű épület még jelenlegi rossz állapotában is megcsillogtatja régi fényét."
Az összefoglaló szerint az értékvizsgálat igazolta, hogy a védelem alá helyezés megalapozott volt "az épület helytörténeti jelentősége és építészeti kvalitásai miatt". A védettség megszüntetése esetén mérlegelési szempontként felvetették, hogy az esetleges bontás esetén Kőbánya egy helytörténeti és építészeti értékkel szegényebb lesz, ugyanakkor az épület igen jelentős költséggel, csak teljes kiürítés esetén újítható fel és korszerűsíthető. A jelentős méretű, 4463 m2 telek további beépítést tesz lehetővé, ám "lakás rendeltetésre a szomszédos vegyi üzem érzékelhető hatása miatt az épület nem javasolható". Azt valószínűsítették, hogy az épület helyrehozatali és felújítási költségei az elhanyagoltság miatt megközelíthetik egy új épület létesítésének költségét, így forgalmi értéke a telek árával lehet közel azonos. Mint megjegyezték, "az épület állagának ilyen mértékű leromlása a korábbi tulajdonosának, a MÁV-nak róható fel, mivel nem tett eleget a jogszabályok szerinti jókarban tartási kötelezettségének".
Ezt követően a védettséget meg is szüntették: míg korábban a 64-es nyilvántartási számon szerepelt a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet mellékletében, mostanra már kikerült onnan. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokról szóló kormányrendelet mellékletében viszont szerepel a "telephely bővítésre és fejlesztésre irányuló beruházás Budapest X. kerület területén" elnevezésű tétel, amely az érintett ingatlant is magában foglalja, ám hogy ez pontosan mit takar, azt egyelőre nem tudni.
