Egyéb cikkek

Veszprém: Vadvirág óvoda újjáépítése

2005.02.28. 23:00

I/21. Pályázó megnevezése: Budai Építész Műhely Kft.

I/21. Pályázó megnevezése: Budai Építész Műhely Kft.
Tervezők: Koris János, Feledi Ildikó, Vizor Balázs, Székely György, Letroszky Fülöp
Megvétel összege: 300.000.-Ft

 

 
 

 

Műleírás

I. részfeladat Veszprém Avar és Vadvirág utcai óvoda újjáépítése

Az óvoda Veszprém kertvárosában, a Dózsavárosban fekszik. A terület laza, szabadonálló épületek által határolt terület. Az épület bontása után a helyszín adottságait figyelembe véve építészeti eszközökkel kedvezőbb beépítésre teszünk javaslatot. Felvetődik az az építészeti kérdés, hogy a 80-as években megépített pavilonos óvoda együttes bontása és újjáépítése után van korunknak építészeti üzenete egy jobb óvoda épületének létesítésére.

Megítélésünk szerint fontos a foglalkoztató egységek önálló és mozaikszerű megjelenése kertkapcsolattal együtt. Az önálló foglalkoztató egységek szeparáltan helyezkednek el a telken és kiszolgáló vizes blokkjával külön is üzemeltethetőek a saját kertjükkel együtt. A telepítésnél az épületet halmazszerű elemekből szerveztük össze. A foglalkoztató egységek magastetősek és a közlekedő rendszer, ami összeköti az lapostetős térszervezésű.

Az épületet az Avar utca felől zártsorúan próbáljuk megfogalmazni és a Kengyel utca felől szerveztük a konyhaüzemet, a gazdasági bejáratot és a gépkocsi parkolót. Az épület szervezésénél figyelembe vettük a telek adottságait ,a Szent István utca ferdeségét, ami a pavilonos telepítés geometriájában is igazodik.

Az épülethez tartozó kertek lényeges építészeti és kertépítészeti elemek, amik a környezeti kapcsolatot biztosítják. Az épületek szervezésénél törekedtünk arra, hogy a közlekedő területhez kapcsolódó, szabadtéri fásszerű tér is létrejöjjön. A fórum alkalmas a rendezvények megtartására is. Az épületegyüttes földszintesés térszervezésével, környezeti kapcsolataival igazodik a Dózsaváros laza építészeti beépítéshez.

A mai építészet nyelvezete leszegényedett, annak ellenére, hogy a modernista stílus elmúltával újból meg van a lehetőségünk, hogy építészeti formálásuknál magastetős épületrészeket kapcsoljunk össze lapostetős épület és közlekedő részekkel. Az elemek halmazszerű összeillesztése, a funkciócsoportok kapcsolata adja az épület építészeti arculatát.

Az épületek építésénél hagyományos anyagokat és szerkezeteket használtunk. Az alapozás a talajmechanikai szakvélemény függvényében cölöpalapozás, vagy síkalapozás. A felmenő szerkezet tégla és a zárófödém monolit vasbeton fedélszerkezet. Az épületek homlokzati megjelenésénél sima színezett vakolatot alkalmaztunk téglafelületű struktúrával. Az enyhe lejtésű tetők fémlemezfedésűek és a nyílászáró szerkezetek vörösfenyőből készülnek.

A gyerekfoglalkoztatók előtt árnyékoló pergolát terveztünk faszerkezetből. A belső terek parketta burkolatúak és a közlekedő terek kerámia burkolatot kapnak. A belsőépítészeti kialakításnál a használhatóságot és a tartósságot helyeztük előtérbe. Igényes belső tereket kívánunk létrehozni, aminek építészeti keretét a terek egymáshoz kapcsolódása adja a kertekkel együtt.
A belső tereket Shaker jellegű, vagy ahhoz hasonló bútorokkal rendeznénk be. Az épület belső falait pasztell színekkel tervezzük, hogy a gyerekek számára inger gazdag tereket hozzunk létre. A kertek és az épület tagozott megfogalmazása lehetőséget biztosít arra, hogy a környezetébe organikusan illeszkedjen.

A tervezés során az alábbi szempontokat tartottuk fontosnak:

Az épületet földszintes elrendezésben terveztük. Változó belmagasságú tereket hoztunk létre a funkcionális igényeknek megfelelően.
Az udvarokkal tagozott épület igazodjon a környezet beépítéséhez.
A funkciócsoportokat elkülönítettük egymástól, foglalkoztató, konyhaigazgatás, aulatér stb.
Építészeti szempont volt, hogy az épület homlokzatai és térbeli tömegkapcsolatai elemekre legyenek felbontva, hogy a léptéke a gyerekek számára is visszaolvasható legyen.