Veszprém: végül Waltherr Gida üvegablakait veszik alapul a székesegyház felújításánál
A mai napon sajtótájékoztatót tartottak Veszprémben, melynek keretében a székesegyház felújítására és a szentély üvegablakainak ügyére is kitértek. A tervek szerint a stílusegység miatt valóban nem maradhatnak Árkayné Sztehlo Lili ablakai eredeti helyükön, azonban a restaurálásuk és egy új, liturgikus térbe szállítás biztosított lesz. A tervek részletes bemutatása hamarosan az oldalunkon is megismerhetőek lesznek.
A mai napon sajtótájékoztatót tartottak a veszprémi várnegyed megúlása ügyében. A projekt vezetőivel nemrég mi is közöltünk interjút, a mai nap azonban a székesegyház terveiről is bővebben beszéltek. Mint mondták, a főtemplom megújítása során a "tervezők az épület (ősiséget sugárzó) karakteréhez illeszkedő, hagyományos és egységes belső tér kialakítását tűzték ki célul. Ehhez igazodnak az új, színes üvegablakok is."
„A vár megújításának forrása egyértelműen az egyház apostoli küldetéséből fakad. Elsőként tehát azt kellett megfogalmazni, hogy ez a cél – az örömhír terjesztése – miként teljesíthető a legjobban jelen adottságok között. Az egyház él, jelen van a mindennapokban, meg szeretné mutatni tanítását, kultúráját és azt is, hogyan képzeli el a jövőt" – fogalmazott Udvardy György érsek.
A Veszprémi Érsekség főtemplomának, a basilica minor rangban lévő Főszékesegyház építését Gizella királyné kezdte meg az 1030-as évek második felében. Ezt követően a Főszékesegyház gótikus, barokk és 1910-ben neoromán/neogótikus stílusban alakult át. Megromlott műszaki állapota miatt szükségesek a szerkezeti és épületfizikai felújítások is a műemlék esetében. A templom belterét tekintve felújítanak minden liturgikus teret, azaz a szentélyt, a hajót, a sekrestyéket, az oldalszentélyeket és az oratóriumot is. A műszaki szükségességet a várnegyed egészét és a főtemplomot különösen is érintő vizesedés és sószennyezettség jelenti.
„Számos esetben a régi falmaradványok is szerepet játszanak a ma is látható épületek vizesedésében" – emelte ki Vörös Tamás DLA. Mint mondta jó példa erre, hogy a Szentháromság-szobor körül, valamint a Szent Mihály Főszékesegyház közvetlen környezetében a sziklafelszínre alapozott középkori falak zárt alakzata gyakorlatilag vízgyűjtőként működik. A megrekedő csapadékvíz okozta problémát a műemlékek védelme érdekében kezelni kell: az épületek szigetelését a műszaki, művészeti és műemlékvédelmi szempontoknak megfelelően, a régészeti emlékek megőrzésével együtt kell megoldani.
A főépítész elmondta: a főszékesegyház megújításakor a cél az volt, hogy a basilica minor ranghoz méltó belső teret kapjon. Kezelni kellett az üvegablakok és a falfestés kérdését is. Korábban az eredeti (1907/10-es) Waltherr Gida által tervezett neogótikus üvegarchitektúra a II. világháborúban megsérült, és 1955-ben új ábrázolásokkal pótolták.
A sajtótájékoztatón kitértek Árkayné Sztehlo Lili – a két világháború közötti időszak és még az azt követő évtizednek is az egyik legjelentősebb alkotójának – üvegablakaira is. Továbbra sem terv a templomban történő megőrzésük, viszont restaurálásra kerülnek, majd új liturgikus és múzeumi terekben tervezik elhelyezni őket.
„A Főszékesegyház belső terének egységes stílusú megújításakor a századelős látványt vettük alapul. Ehhez igazodva készültek el a Waltherr Gida által tervezett üvegablakok stílusát visszaidéző új, színes alkotások tervei is, melyek egyike a bazilika védőszentjét, Szent Mihály arkangyalt ábrázolja majd" – emelte ki Vörös Tamás DLA.
A főépítész a szentélyben helyet kapó üvegablak kapcsán elmondta: a tervek szerint Szent Mihály figuráját ovális mandorla emeli ki. A kék égbolt felett lebegő alak egyik kezében lángpallost tart hirdetve, hogy legyőzte Lucifert, a fellázadt angyalok vezérét. A másik kezében pajzs van, amelyen latinul az alábbi felirat olvasható „Ki olyan, mint Isten?", ami a Michael név szó szerinti fordítása. A szentélyben lévő további üvegablakok is Watherr Gida századelős alkotásainak motívum- és formavilágára hangolva készülnek. Ezeken felül egy kilenc elemből álló rózsaablak kompozíció is elhelyezésre kerül az épületben.
Kitértek arra is, hogy a falfestés kapcsán a festőrestaurátori kutatások azt mutatták, hogy az eredeti (1907/10-es) díszítő motívumokat és a színeket erősen átdolgozták a hetvenes években. A Szirmai Antal-féle ábrázolásból alig maradt valami. Ebből következik, hogy megőrizni sem a 1910-es, sem a 1978-as festést nem lehet, csak rekonstrukcióra van lehetőség. A sófertőzés és a nedvesedés miatt azonban védőréteget kell elhelyezni, ami lehetőséget ad a jövőben akár egy rekonstruktív festésre is. Ez azonban minimum 3-5 évet venne igénybe.
A Magyar Állam támogatásával megvalósuló beruházás felelőse a Veszprémi Érsekséghez tartozó Castellum Vagyonkezelő Igazgatóság. Mivel a veszprémi várnegyed a város és a térség fontos kulturális értéke, ezért a kivitelezési munkákat úgy ütemezték, hogy egyes épületeket be tudjanak kapcsolni a 2023-as programsorozatba.
„Szeretnék már jövőre megmutatni a helyi lakosságnak és idelátogatóknak az Érseki Palota egy részét. További célunk, hogy a Szent Mihály Főszékesegyház liturgiai eseményekre alkalmassá váljon. A Körmendy Ház és a Biró-Giczey Ház ekkorra szintén látogatható állapotban lesznek, valamint elkészül a 18 beruházásban érintett épület tető- és homlokzati rekonstrukciója" – hangsúlyozta Pém Attila. A Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény együttműködve az Európa Kulturális Főváros időszakra egy különleges kiállítással is készül. A Work in Progress ’23 programsorozat keretében mutatják be a 2021-től 2025-ig tartó műemlék-helyreállítás folyamatát. Az eseményeken résztvevők tematikus útvonalakon bejárhatják az addig elzárt várnegyed épületeit és egyes kertjeit, bepillanthatnak a kulisszák mögé. Megtudhatják, hogyan zajlanak a kutatások, restaurálások, az építészeti tervezés.
Szerk.: Pleskovics Viola
