Vezetői koncepció a Műcsarnok Nonprofit Kft. szakmai stratégiájára
Gulyás Gábor a Műcsarnok új igazgatójának koncepciója a szakmai stratégiára.
Február 1-jén lépett hivatalba Gulyás Gábor, a Műcsarnok új vezetője. Csütörtöki sajtótájékoztatóján az elkövetkező öt évre vonatkozó elképzeléseit ismertette.
Tervei közt lezárult hazai és külföldi életművek bemutatása, a kortárs művészet legfrissebb törekvéseinek exponálása, illetve aktuális társadalmi problémákat feszegető tematikus kiállítások egyaránt szerepelnek. További elképzelései között a nemzetközi Flash Art magazin magyarországi kiadása is szerepel, és egy nemzetközi galériahálózat, amely a kortárs képzőművészeti szcéna hazai szereplőit lenne hivatott bevezetni ill. támogatni a nemzetközi "porondon". Reményei szerint életre hívható a Budapesti Biennálé is, amely négy év múlva már megrendezhető lenne.
A felvetődött kérdésekre válaszolva Gulyás Gábor elmondta, hogy a működéshez szükséges pénzt részben a látogatószám háromszorosára emeléséből, azaz a jegybevétel növeléséből, részben magasabb állami támogatástól reméli, ugyanakkor kiemelt fontosságot tulajdonított annak, hogy az intézmény a hazai és nemzetközi pályázatokon a korábbiaknál jóval aktívabban vegyen részt.
Bár programjában nem említette, egy később feltett kérdésre válaszul elmondta, hogy mindenképp szeretne a kortárs építészethez kötődő projekteket, egyúttal fontos példaként említve a Velencei Építészeti Biennálén való szereplést, az ott bemutatott anyag hazai ismertetését.
Az alábbiakban a Műcsarnok Nonprofit Kft. szakmai stratégiájára vonatkozó vezetői koncepcióját adjuk közre:
A Műcsarnok hivatása
Magyarországon a kortárs képzőművészet kánonformáló központja a Műcsarnok. Nemzeti intézmény, amelynek legfőbb hivatása a jelenkori magyar művészeti törekvések és a nemzetközi irányzatok legjavának bemutatása Budapesten. Meghatározó feladatai közé tartozik a hazai képzőművészet nemzetközi pozícionálása is – külföldi kiállítások kezdeményezése és publikációk révén.
Meggyőződésem szerint a Műcsarnok akkor töltheti be hivatását, ha a szakmai közvélemény számára átlátható és kiszámítható módon, a hazai vizuális kultúra teljes spektrumára nyitottan, szociológiai, politikai és ideológiai kötöttségek nélkül, esztétikai értékek mentén működik.
A Műcsarnok kiállítási koncepciójának meghatározó kereteiről (2012-2016)
Az elmúlt öt évben számos fontos és izgalmas kiállítást rendeztek a Műcsarnokban. Az a szellemiség, amely ezekhez a projektekhez kapcsolódott, esetenként komoly ösztönzést adott a hazai művészeti törekvéseknek. Ez jelentős érték, amelyet szeretnék megőrizni – ugyanakkor több ponton változtatást tervezek. A változtatások két legfontosabb iránya:
I. A kiállításokon megjelenő alkotások keletkezési dátuma akár a második világháború utáni időszakig is visszanyúlhat. Meggyőződésem ugyanis, hogy az ötvenes, hatvanas vagy hetvenes évek képzőművészete olyan kontextust kínál napjaink vizuális művészeti törekvéseinek, amely egyfelől árnyaltabb értelmezéseket tesz lehetővé, másfelől rámutat a képzőművészeti gondolkodásban végbement paradigmaváltás azon tendenciáira, melyek a kortárs művészetben ma is elevenen hatnak.
II. A kiállítások összeállítása az eddigieknél rendszerezettebb és tipizáltabb módon történik, döntően a következő keretekhez kapcsolódóan:
1. Tematikus tárlatok – magyar és nemzetközi
E kiállítástípusnál olyan társadalmi témák árnyalt, sok szempontú művészeti megjelenítései kerülnek sorra, mint például a fogyasztási kényszer beépülései a kultúrába, a Trianon-trauma vagy a boldogság-vágy emblémájaként és szimbólumaként értelmeződő kert-motívum.
2. Lezárult életművek – magyar
A hazai képzőművészet közelmúltjának olyan különböző, de nagy hatású mesterei, mint például Hantaï Simon, Tolvaly Ernő vagy El Kazovszkij átfogó kiállításai tartoznak ebbe a keretbe.
3. Lezárult életművek – nemzetközi
Az elmúlt fél évszázad iskolateremtő ikonjai – mint például Joseph Beuys, Francis Bacon vagy Arman – közül évente egy-egy alkotó életművének meghatározó részeit tervezem bemutatni.
4. Irányzatok és műfajok a magyar képzőművészetben a rendszerváltás után
A hazai kortárs művészeti szcénában jelentős súlyt képviselő irányzatok és műfajok átfogó bemutatása – nemzetközi párhuzamok megjelenítésével.
5. Retrospektív – nemzetközi
A kortárs képzőművészet legnagyobb hatású teljesítményeit – mint például Gerhard Richter, Bill Viola vagy Christian Boltanski műveit – időről időre önálló kiállításon tervezem bemutatni.
6. Retrospektív – magyar
A jelenkori magyar képzőművészet kiemelkedő képviselőinek – mint például Deim Pál, Bartusz György vagy Megyik János – retrospektív, összegző kiállítása.
7. Új törekvések – nemzetközi és hazai
Olyan progresszív szellemiségű, fiatal művészekhez kötődő alkotások bemutatása, amelyek színvonaluk okán képesek tényleges dialógust kezdeményezni a művészeti kánonnal.
Korreláció – magyar és nemzetközi vizuális művészetek
Kiemelt feladatomnak tekintem, hogy a következő öt évben a kortárs magyar művészet számára nemzetközi színtéren is új fórumokat teremtsek.
1. Budapesti Biennálé
2014-ig szeretném teljes körűen előkészíteni, attól kezdve pedig kétévenként megrendezni a Budapesti Biennálét. A biennálé pozícióját jelentősen befolyásolja a nemzetközi képzőművészeti szcénában elismert külföldi főkurátor részvétele – ezért kiválasztásában különös gonddal fogok eljárni. A Budapesti Biennálé fő profilját jómagam a közép- és kelet-európai kortárs művészet reprezentálásában, s a nyugat-európai és tengerentúli kontextusba való beépítésében látom – de úgy vélem, a biennálé rendezését illető koncepcionális kérdésekről mindenekelőtt a hazai szakmai közegnek kell megegyezésre jutnia.
2. Magyar Flash Art
Terveim szerint még idén elindulhat a Flash Art nemzetközi művészeti folyóirat magyar mutációjának kiadása a Műcsarnok Alapítvány gondozásában. E magazin-jellegű, ugyanakkor magas szakmai értéket képviselő folyóirat hazai kiadása 35-50 százaléknyi magyar anyaggal fog jelentkezni. Elsődleges célja az lesz, hogy vonzó formában, információs jelleggel mutassa be a kortárs magyar szcénát, ezzel párhuzamosan a legfontosabb nemzetközi törekvésekről is tájékoztasson.
3. Nemzetközi galéria-hálózat
Még idén tavasszal konkrét javaslatot teszek három jelentős művészeti központnak számító külföldi nagyvárosban működő galéria-hálózat beindítására. Előzetes számításaim szerint csekély beruházással, alacsony fenntartási költséggel – négy-öt év múlva remélhetőleg már önfenntartó módon – ez a galériahálózat a jelenleginél összehasonlíthatatlanul hatékonyabb külföldi megjelenési lehetőséget biztosít majd a kortárs magyar művészetnek.
Konferencia
2011. április 15-én és 16-án nyilvános konferenciát rendezünk a kortárs magyar képzőművészet jelenlegi helyzetéről, valamint közép- és hosszú távú perspektívájáról. Számomra – és az érdeklődésből ítélve még sokak számára – a tanácskozás legfontosabb tétje a Műcsarnok pozícionálása ebben a kontextusban.
Budapest, 2011. február 10.
Gulyás Gábor
