A budai belvárosi Duna-part megújítására kiírt tervpályázat eredményeképp, a budai rakpartok rendezésére, új köztérhálózat kialakítására, vonzó part menti tartózkodásra, valamint a háttérterületek és a folyópart kapcsolatának rendezésére keresték a választ a pályázat résztvevői. A Korzó Stúdió I. díjas terve.
A Kiíró (Fővárosi Önkormányzat) alapvetése szerint a tervezési terület – a főváros budai oldalán Duna menti térrészletek láncolata – történeti, kulturális, városképi és funkcionális szempontból meghatározó részét képezi Budapestnek. A koncepciónk alapgondolata fenti szempontok elemzésére vezethető vissza.
A budai városképet a kiemelkedő domborzati képződmények uralják, úgymint a Várhegy és a Gellért-hegy. A tervezési terület jelentős része közvetlen dunai látványkapcsolattal rendelkezik. A Margit hídtól északra a Margitsziget faállománya képez ellensúlyt a jobbpart menti városi szövettel. A Bem tér rálátása és kilátása a Margit híd és az Országház közötti szakaszon érvényesül. A pesti oldalról nézve a Szilágyi Dezső tér a föléje magasodó Halászbástyával képez egységet. A Műegyetem és a Közgazdasági Egyetem épülettömbje egyaránt meghatározó városképi látványelem. Egymáshoz való közelségük, szembe-szomszédi kapcsolatuk hangsúlyozandó, megőrzésre érdemes.
A budai oldal funkcióit nagymértékben a közúti közlekedés korlátozza, köti gúzsba, sokszor ellehetetlenítve a köztéri tartózkodást, használatot. A Szépvölgyi út dunai végződése merőben közlekedési felület. A rakparti gépjárműforgalom és az észak–dél irányú kerékpárút határozza meg a területet. A Lukács fürdő előtti zöldterületen megtalálható egy kevésbé vonzó játszótér, a parkot leginkább átközlekedésre használják. A Bem teret méltatlanul vágja félbe a közúti forgalom, így az ünneptér megbillenve, a szobor egyik oldalára szorul ki. A fő utca jelenleg déli irányban egyirányú, kétoldali parkolással kizárólag a közúti közlekedés uralja. A Műegyetem előtti terület funkcióját a P+R parkoló tölti ki, aránytalanul nagy felületet elvéve a Duna menti parti zónából.
Areák
A megújítás kapcsán hangsúlyoztuk a kiírás szerinti négy akcióterület (Újlak, Felhévíz, Bem tér és Fő utca, Lágymányos) egymással való kapcsolatát. A közösségi használatra szánt területeket növeltük, új funkciókkal bővítettük a területeket. A minőségi megújítást a kiemelt védettségi helyzetet szem előtt tartva, költséghatékony és fenntartható módon oldottuk meg. A megvalósíthatóság jól ütemezhetősége érdekében a kis léptékű, összefüggő beavatkozásokat hatékonyan soroltuk egymáshoz.
Struktúra
Újlak:
Felhévíz:
Víziváros:
Lágymányos:
Híd
A tervezett híd a budai oldalt és a Margitszigetet köti össze, pontosabban a Szépvölgyi út végén létesülő park és a Margitszigeten, a Palatinus Strandfürdőtől délre fekvő kelet-nyugat irányú szervizút között hidalja át a Dunát. A szerkezet alaprajzilag tört tengelyű, osztottpályás gyalogos-kerékpáros sávokból álló, különböző rámpameredekségekkel rendelkező, áttört hatású, háromnyílású rácsos gerendahíd.
Summa
Tervezési koncepciónk a valós igényekre reagál, ugyanakkor maximálisan a megvalósíthatóság keretein belül marad. Kiemelt hangsúlyt kapott a világörökségi terület kritériumainak való megfelelés, költséghatékony beavatkozások létrehozása, a közművek által szabott kötöttségek figyelembe vétele. Nem csak kivitelezhető, hanem kifejezetten kedvezően ütemezhető. A budai alsó rakpart észak-déli közlekedési folyosó szerepe továbbra is biztosítva lesz, a budai felső rakparton a beavatkozások következtében olyan köztérhálózat jön létre, amely a lakosság és a turisták számára egyaránt vonzó alternatívát kínál a part menti tartózkodásra, valamint elősegíti a budai háttérterületek és a folyó–part kapcsolatát.
A teljes műleírás ezen a linken érhető el.
A Duna-Buda tervpályázat eredménye pedig itt olvasható.