Virágzó Tihanyi Legenda
A Pagony Táj- és Kertépítész Iroda 1995-ben kezdett el Tihany kertépítészetével foglalkozni. Herczeg Ágnes tájépítész vezetésével újult meg és virágoztak ki Magyarország egyik legfontosabb kulturális és történelmi helyszínének terei, sétányai.
2013 májusában adták át ünnepélyes keretek között a Tihanyi Legenda Projekt keretén belül megújított közterületeket. A beruházás részét képezték az Ófalu utcái (Batthyány utca felső szakasz, Visszhang utca felső szakasz, Halász köz), a balatoni panorámát nyújtó Pisky sétány, a Borsos Miklós tér, és a mai nevén Mádl Ferenc tér (eddigi Posta köz) és a Kálvária. A beruházás az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával, kiemelt projektként valósult meg.
A beruházás előzményei évekre nyúlnak vissza, Tihany fejlesztési lehetőségein több tervező csapat is dolgozott. A Pagony Táj- és Kertépítész Iroda 1995-ben kezdte tevékenységét a településen. A Borsos Miklós tér első átépítése mellett a tervezési munkáink elsősorban az apátság területéhez kapcsolódtak. A hosszú távú fejlesztés célját szem előtt tartva meghatároztuk a későbbi tervek kialakításának stílusjegyeit és anyaghasználatát.
A Legenda Projekthez közvetlenül kapcsolódó területek kertépítészeti engedélyezési és kiviteli terveit a Pagony Kft. készítette. A tervek előéletéhez tartozik egy 1996-ban készített településképi tanulmány, amelynek építészeti részébe Varga Csabát (Axis Kft.) vontuk be. Csaknem 10 év után, 2007-ben a Kálvária engedélyezési terveinek elkészítésébe kapcsolódtunk be Martin Gábor megkeresésére, aki az építészeti terveket készítette. Ezt követte 2008-ban az Ófalu, 2009-ben pedig a Borsos Miklós tér és Posta köz kertépítészeti engedélyezési terve. (Itt jegyeznénk meg, hogy utóbbi két helyszínre előzetesen is készült engedélyezési terv, de a tervezők visszalépése miatt ezek átdolgozásra kerültek 2009-ben.)
A kezdetektől sok év telt el, míg 2010-re összeállt a Legenda Projekt végleges tartalma. A Polgármester úr felkért a projekt generáltervezési feladatára. A szakágak összefogása mellett a munkát zord határidők nehezítették. A közbeszerzés nehézségeit, és várható elhúzódását a projekt idejébe kalkulálva a 8 érintett helyszín kiviteli terveinek elkészítésére alig 2 hónap állt rendelkezésre.
Tihany, az egykori halászfalu a 20. század végére Magyarország egyik leglátogatottabb turisztikai célpontja lett, az itt található természeti, táji, kulturális, szakrális örökségnek köszönhetően. A település évről évre növekvő turisztikai igénybevételnek van kitéve. A parkolási igény, a kereskedelmi és szolgáltató egységek nagy száma mind a városias jelleget erősítik, melynek a település infrastruktúrája egyre nehezebben tett eleget. A tervezés célja olyan felújító, funkcióbővítő fejlesztés előkészítése volt, amely egységes arculatot ad a településnek. Megőrzi annak falusias jellegét, alkalmazkodik a ma jelentkező igényekhez, és az új funkcióknak európai színvonalú környezetben ad helyet.
A település központjának legnagyobb funkcionális nehézségét a vegyes (gyalogos és gépjármű) forgalmú úthasználat okozta. A faluközpontban elhelyezkedő parkolók forgalmat generáltak, ami kis kapacitásuk, az utcák keskeny keresztmetszete, és a jelentős gyalogos turista forgalom miatt nehézkes közlekedést eredményeztek. Ennek megoldására 2010-ben a település szélén, gyalogosan is jól megközelíthető helyen nagy parkolót alakítottak ki. Mostanra a központi utcákban is szabályozták a forgalmat (hosszú távon kizárólag a helyi lakosok behajtásának engedélyezése a cél). A legnagyobb változás a Borsos Miklós téren történt. A település belső parkolójának megszűntetésével a teret a helyi lakosoknak és turistáknak átadva reprezentatív tér alakult ki szökőkúttal és díszburkolatokkal.
Növelve a település kulturális vonzerejét, a szezon alatt rendszeresen kapnak helyet különböző rendezvények, koncertek és vásárok. A beruházást megelőzően ezeknek nehéz volt helyet találni, de mára a főtér mellett több kisebb és nagyobb rendezvénytér valósult meg.
A település egységes arculatát az egymástól független helyszíneken visszatérő anyaghasználattal, egységes köztéri bútorcsalád megtervezésével, és azonos stílusban a tájkarakternek megfelelően kialakított növényalkalmazással erősítettük.
Tihany történeti múltját és a hagyományokat figyelembe véve kizárólag olyan építőanyagok jöhettek szóba, melyek kapcsolódnak a helyi építészeti hagyományokhoz, és anyagukból adódóan maradandóságot sugároznak.
Az egykori bazalt vulkanizmusnak köszönhetően a település arculatát jelentősen meghatározza a helyi kő (bazalttufa), amely szinte minden régi ház homlokzatán és kerítésén visszaköszön. Mára a természetvédelmi és tájvédelmi oltalom alatt álló Tihanyban és környékén a bányászati tevékenység nem folytatható, helyi kövek csak bontásból kisebb mértékben álltak rendelkezésre. A felhasznált anyag nagy részét a Pisky sétány támfalának bontásából kikerülő kövek felezve, tisztítva biztosították Varga Csaba tervei szerint.
Helyi kő a projekt volumenéhez képest csekély mértékben állt rendelkezésre, a térburkolatokhoz más anyagok alkalmazására volt szükség. Andezit és bazalt különböző formában történő felhasználásával készült a burkolatok jelentős része.
Az Ófalu utcái kockakő burkolatot kaptak, ami a falu alsóbb területein a Borsos Miklós tér és Mádl Ferenc tér járdáiban köszön vissza. A rendezvénytereken és az intenzív gyalogos forgalmú Pisky sétányon vágott lapokat használtunk. Míg a település alsóbb részein a burkolatok jelentős része mészkő, az Ófalu területén ugyanez az anyag kiegészítő, dekorációs elemként jelenik meg.
A támfal fedlapjában - a figyelmes látogatókat megcélozva - szentírási idézetekkel ellátott köveket is elhelyeztünk. Az utcákat végigkíséri a település egyik jelképe és címerállata, a garda.
A burkolt felületek mellett mészkövet használtunk a település több pontján elhelyezett, tömbkőből kialakított egyedi tervezésű ivókutak, és a Borsos Miklós tér vízjátékának kialakításához. Az itt megépült kút és díszmedence a beruházás egyik látványos eleme. A medence hossztengelyében helyezkedik el a Garda kút. A bronz gardából kifolyó víz keskeny csatornán végigfolyva érkezik a medencébe. A csatorna köveinek felületébe marva a víz természetes áramlásának rajzolata jelenik meg.
Látványos kőmunkák valósultak meg a IV. Károly Kálvária területén is. Martin Gábor tervei alapján készült sziklába épített kő kápolna monumentális kő ajtókkal, és helyreállításra kerültek az egykori Kálvária kő keresztjei is az eredeti szobrok bronz másolatával. A keresztek előtti teret tömbkő lépcsősor keretezi.
A növényalkalmazásban a helyi tájkarakter honos és kultúrfajai kerültek kiültetésre. Évelők és rózsák adnak a nagy gyepfelületeknek pasztell színkeretet. Ami talán nem szokványos, hogy a Fő térre mandulafákat ültettünk, és egy pergola rendszerre, ami kisebb, intim tereket keretez, termő szőlőket futtattunk.
A lakók gyorsan birtokukba vették a megújult közterületeket, a kávézók és az éttermek kitelepültek. Az utcákat turisták tömegei lepték el, akik ezen túl nemcsak a természeti és épített értékekben, de a megújult közterületekben is gyönyörködhetnek.
A Polgármester úr a pozitív visszajelzések és díjak (Europäische Dorfneuerunspreis, 2014., FIABCI, Közterület kategória I. díj, MUT külön díja, 2014.) mellett arról is beszámol, hogy jelentősen nőtt a turisztikai vonzerő, a látogatottság egész évben, nem csupán a nyári szezonban szét. Célul tűzték ki a még a megújításra váró területeken a munkák elvégzését.
Herczeg Ágnes, Edvi Bettina
Építtető: Tihany Település Önkormányzata, Tósoki Imre polgármester
Engedélyezési terv: 2007 – 2009
Kiviteli terv: 2010
Generáltervező: Herczeg Ágnes (Pagony Kft)
Tájépítész munkatárs: Edvi Bettina, Rahnama Azadeh, Tikk Dóra (Pagony Kft)
Építészet: Varga Csaba, Vavrik Ferenc (Axis Kft), Martin Gábor (MS-Műtermek Kft)
Statika: Cséfalvay Gábor, Ther Antal
Közlekedés, közmű: Fábri László (Észak-Budai Zrt), Szabó Gábor (Váczium Mérnökiroda Bt.), Tászler László (Tónus Kft)
Épületgépészet: Fenyves Tamás
Épületvillamosság: Levek István
Vízgépészet: Rudó Endre (Rudó Stúdió Bt)
Műemléki felügyelet: Németh Katalin (KÖH)
Kivitelezés: 2011 – 2013
Projektmenedzsment: Szabó József (Artemis Kft)
Műszaki ellenőr: Koch Péter (VeszprémBer Zrt)
Generálkivitelező: Laki Zrt
Fotó: Kiss-Tikk Dóra, Wolsky András
