Vízen ringó ingatlanok: menekülés előre?
A vízparti városokban mindig is álltak a parthoz kötött, csodált vagy épp lenézett lakóhajók. Az úszó házak ma már egyfajta reneszánszukat élik és egyes zöld építészek, urbanisták szerint egyre jobb választ tudnak adni az éghajlatváltozás és a túlnépesedés lakhatási kihívásaira. Bán Dávid írása.
Vannak, akik már a jövőre próbálnak felkészülni azzal, hogy óceán közeli házaikból egy vízen lebegő lakóhajóba költöznek. Másokat a romantikus élmény vonz a vízre, de olyan is akad, akik a nagyvárosok csillagászati ingatlanárai elől menekülve kötnek ki egy úszó házban. Ez az építkezési mód mindig is létezett, manapság pedig szinte teljesen újjáéledőben van világszerte, lelkes híveit megtaláljuk akár Kanadában, Hollandiában, Dubaiban vagy Indonéziában. De ez a lakhatási mód valóban megoldást jelenthet az urbanizáció és az éghajlatváltozás problémájára, az ezekből eredő megváltozott körülményekre?
Az vészjóslóan csengő, de elég valószínűnek tűnő előrejelzések szerint 2050-re a világ lakosságának közel 70%-a városi környezetben fog élni. Ugyanakkor Földünk legnagyobb városainak 90%-a, vagyis majdnem mindegyik megapolisz vízparton létesült, amelyek nagy részét várhatóan érinteni fogja a vízszint emelkedése. Éppen ezért egyes tervezőirodák már olyan fenntartható és flexibilis építészeti termékeken gondolkoznak, amelyek várhatóan megfelelnek a megváltozott körülményeknek, az éghajlati és társadalmi kihívásoknak.
Hollandiában már nem csak az idilli életmódot választók, hanem egyre több, a jövőben gondolkodó, vagy a szárazföldet anyagi kényszerből elhagyó keresi az úszó megoldásokat. Az ország harmadát különböző vízfelületek képzik, a szárazföldi terület nagy része pedig a tengerszint alatt, vagy legfeljebb egy méterrel afölött fekszik. Az ország nagymértékben kitett a várható tengerszint emelkedésnek, ugyanakkor a holland kormány számításai szerint a következő két évtizedben legalább 500.000 új otthont kellene teremteni a növekedő lakosság számára. Nem véletlen tehát, hogy egyre többen a vízen látják a jövőt. A Marlies Rohmer Architects and Planners iroda az IJ tóba tervezett olyan fenntartható, előre gyártott, típus-lebegő házakat, amellyel egy modern, új stílusú urbánus környezetet, egyfajta „lebegő közösséget” kíván megteremteni.
A szintén holland Waterstudio.nl alapítója és vezetője, Koen Olthuis szerint minden kortárs építésznek szerepet kell vállalnia az érezhetően változó éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodó és fenntartható építészeti megoldások kidolgozásában. Olthuis-t a Time magazin már 2007-ben a 122. helyre sorolta a világ legbefolyásosabb embereinek listáján és a francia Terra Eco is az egyik legmeghatározóbb zöld gondolkodóként tartja számon. Olthuis kidolgozott egy City Apps elnevezésű teóriát, amely a városi szükségletek vízre való áttelepítésének lehetőségét vizsgálja.
Hollandia mellett Európa több országában, valamint a Maldív szigeteken – ahova úszó golfpályát is tervezett –, Kínában és az Egyesült Arab Emirátusban is vizsgálta, illetve megtervezte a vízre helyezhető városi funkciókat, kezdve a szociális bérlakásoktól, a közösségi helyiségekig, de akár konferenciaközpontig. Véleménye szerint „a vízen lakni máris biztonságosabb, mint egy olyan helyen, ahol rendszeresek az árvizek”, ugyanakkor a legtöbb nagyváros egyre drágább telekárai mellett a „víz még mindig egy olcsó” megoldás. Hozzáteszi, ha egy városban változnak a funkciók –, ami általában minden 50-70 évben megtörténik – azt csak bontással lehet elérni, a vízen levő épületeket ezzel szemben csak odébb kell úsztatni és ott találni neki új funkciót.
Az úszó otthonoknak Franciaországban is régóta hagyománya van. A Nicolas Le Guen alapította AquaShell cég visszafogott dizájnnal, de luxus minőségben készít kisebb méretű úszó házakat, akár csak „nyaralónak”, vagy állandó lakhelynek, ugyanakkor a további szolgáltatásokat – a bártól kezdve a fitneszig – mind elkészíti úszó kivitelben.
Gyakorlatban is egyre népszerűbbek az úszó otthonok, áruk összességében egyelőre vetekszik egy hasonló méretű városi lakáséval. Az építmény árán túl még az engedélyekért is komoly összegeket kell kiadnunk, hogy beüzemelhessük úszó házunkat, azonban a piac tapasztalata alapján az ilyen konstrukciók jobban őrzik értéküket a szárazföldön álló társuknál. Energiafüggetlenségükre is rugalmasabb megoldásokat fejlesztenek ki, így a fenntartás már elenyésző. Az úszó házak nagyobb szabadságot adnak tulajdonosaiknak: nem csak az állandó vízparti terasz következtében, hanem akár kiskerttel is rendelkezhetnek, vagy adott esetben nagyon könnyű „házastul” egy új városba, vagy akár egy új országba költözni.
Bán Dávid
