Víziók és realitások találkoztak

A főépítészek úgy összegezték mondandójukat, hogy amíg a VI. kerületi KSZT-t jóvá nem hagyják, s a MÁV meg nem hozza ide vágó döntéseit, csak a kormányzati épületre szóló beruházás helyzetét ismerjük biztosan.
folytatódik a kormányzati negyed projektjéről szóló beszélgetéssorozat

Mi lesz meg biztosan a nagyívű tervekből? Mit fogunk látni a területen két év múlva? Ki nyert meg mit? Miként lesz transzparens a megvalósítás folyamata az állampolgárok számára? Ezeket az alapvető kérdéseket tették fel minduntalan a kormányzati negyed projektjéről szóló beszélgetéssorozat harmadik állomásának nem szakmabeli vendégei, Babarczy Eszter, kultúrtörténész, publicista, Kukorelly Endre, író, és maga a moderátor, Hajós András médiaszemélyiség az építészeknek, Beleznay Éva, megbízott fővárosi, Mihályfi László, VI. kerületi és Arató György, XIII. kerületi főépítésznek. A diskurzus résztvevői között helyet foglalt Szabó Tamás is, a Finta Stúdió munkatársa, mégpedig azzal a céllal, hogy tisztázza a második helyen végzett terv és a Janesch Péter-Kengo Kuma-Minusplus-féle nyertes koncepció – egyelőre távolról sem egyértelmű viszonyát.

A szakemberek válaszaiból a laikus számára eleinte teljesen zavaros kép bontakozott ki – talán azért, mert a projektnek valóban bonyolult bürokratikus rendszeren kell keresztülmennie. A tisztánlátást az Újlipótvároshoz, a Terézvároshoz és a vasúthoz kötődő hosszú, nosztalgikus történetek is gyakran akadályozták. Lassacskán azért felszállt a köd. Kiderült, hogy napjainkban a kormányzati negyedre és környezetére vonatkozó elképzeléseknek megfelelően módosított VI. kerületi Szabályozási Terv egyeztetése zajlik: a terézvárosi önkormányzat több mint harminc szervezetnek, hivatalnak, szakmai testületnek küldte el a múlt héten a dokumentációt véleményezésre.
Tekintettel arra, hogy ez a KSZT már tartalmazza azt a zöld kereszttengelyt, amely az elképzelések szerint majd a Kodály köröndöt a Szt. István-parkkal köti össze, a 13. kerületnek is be kellett kapcsolódnia a munkába. A KSZT-hez igazodó pályaudvar-rekonstrukcióra szóló terveket, javaslatokat a MÁV-nak 2008. január 1-ig kell benyújtania. A vasúttársaság ebben állást foglal majd a „sínek felülépítése vs. lesüllyesztése” tárgyában, illetve a fejpályaudvar új elhelyezése, a Ferdinánd-híd lebontása és alagúttal való pótlása kérdésében.

A főépítészek úgy összegezték mondandójukat, hogy amíg a VI. kerületi KSZT-t jóvá nem hagyják, s a MÁV meg nem hozza ide vágó döntéseit, csak a kormányzati épületre szóló beruházás helyzetét ismerjük biztosan, míg a környezetrendezés, a tervezett parkok kialakításának, a terek és utcák revitalizácójának módja és formája még nem alakult ki. Mindezt Varga Péter, a Nyugati Pályaudvar rekonstrukciójért felelős MÁV-projektszervezet vezetője is megerősítette.
Beleznay Éva szerint nagyon valószínű, hogy a kormányzati épület mellett megvalósul majd a vasút fölötti park, a kereszttengely, a Nyugati tér rendezése és a Ferdinánd-híd alagutas kiváltása. (Itt jegyzendő meg, hogy a pályázati kiírás a felülépítést sugallta, s az alagút is ezt a megoldást feltételezi…)

Szabó Tamás rámutat, hogy a zsűri a Finta Stúdiót jelölte meg a városképi kialakítás, illetve a környezetrendezés tervezőjeként* (akkor tehát lehetséges, hogy nem Janeschék munkatársa, az átfogó zöld folyosó részletes terveinek majdani elkészítőjeként meghirdetett Kengo Kuma fogja meghatározni a kormányzati negyedet övező területek végső formáját?). Ők felülépítésben gondolkodnak: a 8,5-10 méter magasra emelt kerthez a Lehel téren kialakított teraszos rendszerű tereprendezés segítségével lehetne feljutni. A „függőkerteket” a Finta Stúdió különféle tematikus parkokkal, uszodával, egyéb szórakoztató létesítményekkel egészítené ki.

A beszélgetés végén Janesch Péter ismét kihangsúlyozta, hogy ő és munkatársai szakmai értelemben nem támogatják a felülépítést, mert – mint mondja – „ez a megoldás nem működik”, egy magasra emelt park nem képes a város szerves részévé válni, funkcionális értelemben szükségszerűen csődöt mond, s nem épül be a városlakók „tudatába”.

Szöveg: Haba Péter
Kép: Marinov Péter

* Szabó Tamás János szerkesztőségünkbe eljuttatott levelében (2007. 08. 30.) pontosításként kéri megjegyezni:
"Mindössze azt mondtam, hogy a zsűri a VII. számú terv városrendezési koncepcióját tartotta a mezőny legjobbjának." Idézet a zsűri bírálatából: „A Bíráló Bizottság a VII. bírálati sorszámú pályamű színvonalas városrendezési javaslatait a lehető legteljesebb mértékben javasolja a vonatkozó fővárosi és kerületi szabályozási tervekbe beépíteni.”