Vízirendőrség - szárazon
Váncza László és Szécsi Zoltán feladata a vízirendőrség őrsparancsnoki épületének, valamint az emellé kapcsolódó vízibusz-megálló pavilonjának tervezése volt a Kopaszi gáton.
Az épület közlésének különös aktualitást ad a Népszabadság szeptember 25-ei számában Szalai Anna írása. Ennek alapján az alábbi ismertetőben értelemszerűen mindenhol "a terület volt tulajdonosa" értendő. - a szerk.
Előzmények
A terület tulajdonosa 2004. őszén nagyszabású ingatlanfejlesztésbe kezdett a Kopaszi-gát térségében. Mindennek előkészítésére a tavalyi év folyamán országos, nyílt építészeti ötletpályázatot írt ki, amellyel kettős célja volt: egyrészt irányt, és célt találni a terület újrahasznosításának, olyan tervezési koncepció keretében, amely egységbe szervezi a sokféle funkció sorát, rendezi a terület tájépítészetének változatos világát, és meghatározza a tervezési terület városi kapcsolatait. A tervpályázat sikeresen lezajlott, amelynek eredményeképpen a T2a építésziroda, Turányi Gábor vezető építész irányításával nyerte el a generáltervezői megbízást. Irodánk (mint a tervpályázat egyik kiemelt megvételt nyert tervének készítője) alvállalkozóként részfeladatot kapott a tervezésben, amely részfeladat keretében elkészítette az úszó vízi-színpad, és kiszolgáló létesítményeinek építési engedélyezési, majd ezt követően a kiviteli terveit.
A megbízás tárgya
Irodánk a terület arculatát újraformáló építész-csoportok aktív részesévé vált, és ezek alapján kapta a megbízást a tárgyi tervezésre. Feladatunk a vízirendőrség őrsparancsnoki épületének, valamint az emellé kapcsolódó vízibusz-megálló pavilonjának tervezése volt. A rendőrörs eredetileg a Kopaszi-gát közepén, a szárazföldön álló fejépületben, és a vízen elhelyezkedő acélpontonon működött. A rendőrörs, mint fő funkció mellé a terület tulajdonosa ugyanezen új építési helyszínen egy vízibusz kikötő létesítését is elhatározta, a Duna főágával való közvetlen kapcsolatteremtés fontosságának tudatában. A szabályozási tervben foglaltaknak megfelelően a kért funkciókat egy épületben kellett elhelyezni a Budapest XI. kerület Lágymányosi-öböl (Kopaszi-gát térsége) menti Duna folyam partszakaszának észak-keleti végén e célra kialakított építési helyen.
A helyszínrajz
A tervezési terület a Duna partján, a Kopaszi-gát mentén végighúzódó, 30885 m2 alapterületű, hosszúkás telken helyezkedik el, amelyen a szabályozási terv az építési helyet a Dombóvári út felőli, északi végen jelöli ki. Az épület geometriáját a telek alakja, az épület funkciója, az árvízvédelmi fővonaltól kötelezően előírt védőtávolság mértéke, valamint az épülethez csatlakozó kikötőhelyek létesítésének vízügyi szabályai alakították. Az épület telepítésénél meghatározó szempontjaink voltak:
- a déli oldalra kerüljön a rendőrörs.
- a rendőrörs főbejárata a víz felől, és a szárazföld felől is hangsúlyt kapjon.
- a rendőrörs főbejáratához közvetlen közelségbe helyezzük a program által előírt tíz darab gépkocsi várakozó helyet.
- a vízibusz-megálló váróterme a közönségforgalom számára könnyen és egyértelműen felismerhető legyen.
- a vízibusz-megálló közlekedési kapcsolatai illeszkedjenek a területfejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó tömegközlekedési, és közúti infrastruktúrához.
- az épület emeleti szintjén elhelyezett két kiegészítő funkció (szárazföldi rendőrségi ügyeleti helyiség, és központi közmű-felegyeleti iroda) a park felől, külön külső megközelítést kapjon.
A vízirendőrörs szárazföldi fejépülete
A tervezési programot Megbízónk bocsátotta rendelkezésünkre. Ezen adatszolgáltatás alapján dolgoztuk ki a funkcionális alaprajzi elrendezést, valamint az épület tömegformálását, amit a Rendőrség illetékeseivel több ízben is egyeztettünk. Ezek végeredményeképpen alakult ki az elfogadott alaprajzi elrendezés, valamint az épület végleges tömege. A rendőrörs alaprajza egy elnyújtott téglalapot alkot, amelyen egy 6,00m×6,00m-es szerkezeti hálóra illesztve terveztük meg az oldalfolyosós rendszerű alaprajzi elrendezést, két szintben. A kikötő pontonról a víz felől bekötő híd egy fedett-nyitott előtérre vezet. Innen nyílik a rendőrörs főbejárata, ami a belépő előtérbe vezet. Ide szerveztük az ügyeleti helyiséget, amiből nyitottuk a fegyverszoba funkcionális helyiségsorát (fegyverkarbantartó, és fegyverszoba). Az ügyeleti helyiség mellé sorrendben egy pihenőszobát, kétnemű öltözőt, és raktárhelyiségeket illesztettünk.
Az emeleti szintre egyenes karú lépcső vezet föl, ami az ügyeleti tér mellől indul. A felső szinten a parancsnoki, és a helyettesi irodát, a központi leíró helyiséget, valamint egy nagy alapterületű eligazítót, és az épület egészét kiszolgálni hivatott teakonyhát helyeztük el, központi étkezési lehetőséggel. A helyiségek csoportosításánál törekedtünk arra, hogy a fő funkcionális egységeket természetes szellőzéssel, és természetes megvilágítással lássuk el, a funkcióhoz igazodó mértékben. Az emeleti szint északi részén két további, önálló rendeltetésű helyiségsort alakítottunk ki. Ezek egyike a parti rendőrörsnek nyújt elhelyezést, míg a másik a terület központi monitoring szolgálatát fogadja be. E két funkcionális egységet önálló megközelítéssel láttuk el, az ide felvezető, fedett-nyitott egyenes karú lépcső segítségével.
Vízibusz-megálló és kiszolgálói
Az alaprajzi szervezés itt is a „társfunkciónál" leírt forgatókönyv szerint indul: a kikötő pontonról a víz felől bekötő híd egy fedett-nyitott előtérre vezet, ahonnan az utas-csarnok főbejárata nyílik. A vízibusz-megálló fejépületének funkcionális elemei: fedett-zárt utas-csarnok, az azt kiszolgáló büfépulttal, és a büfé háttérzónájával (raktárak, előkészítő és szociális helyiségek). A váróterem nagy belmagasságú üvegcsarnoka teljes panorámával, három oldalról nyit a környezete felé. E temperált, esővédett utasforgalmi tér nemcsak építészeti eszközeivel, irányultságával igyekszik a várakozási időt lerövidíteni, hanem ezt kiegészítendő, büfé is szolgálja az utasok kényelmét. A büfé dobozos és üveges italokat forgalmaz, valamint előre csomagolt termékeket árul. Kiszolgáló zónájában egy pohármosót, egy raktárhelyiséget, kézmosó illemhelyet és gardróbot helyeztünk el, az érvényben lévő közegészségügyi előírásoknak megfelelően. A büfé gazdasági feltöltését a szárazföld felőli oldalon, külön e célra kialakított gazdasági bejáraton át oldjuk meg. Mindezt kiegészíti még az utasok kétnemű mosdó-WC blokkja, és a mozgásukban korlátozottak részére kialakított akadálymentes szociális helyiség.
Homlokzat és tömegalakítás
Az építmény külső megjelenését belső funkciói, és szerkezetének jellege határozzák meg. A két kikötő híd parti csatlakozása között kifeszülő, nyújtott alaprajzú épülettest tömegképzésével, homlokzati nyitásaival a kitüntetett Duna parti pozíció egyediségét kívánja hangsúlyozni. A tartószerkezet, és a térelválasztó rendszer határozott különválásának köszönhetően az épület a vízparti létesítményekhez illő, könnyed, áttört, pavilon jellegű építészeti hatást vált ki. E tudatos tervezői magatartás az általánostól eltérő egyediséggel ruházza föl az épületet.
A tartószerkezet, mint homlokzati elem: az alaprajz fölött átívelő nyersbeton héj alátámasztását a hideg oldalon, „szabad ritmusban" elhelyezett, filigrán, fésűs vasbeton pillérek adják. A pillérek a héj alatti gerendázat révén keretként fordulnak át az átellenes oldalra. E szabadon formálható tartószerkezeti rendszerhez szerkezeti dilatációval kapcsolódik a vízi rendőrség előterét lefedő, a megkezdett geometriai vonalat szervesen folytató, pontonként alátámasztott vasbeton héj, amely a földre hajolva teszi teljessé a tető ívének dinamikáját. E lehajló „szalag" a földdel való találkozás pillanatában kertészeti elemmé válik. Az épület földből való indulásának tökéletes ellenpontját képezi az ív másik végződésének feloldása. Itt a vasbeton héj áttört szerkezetű struktúrája a kontúr nélküli térbe olvad. E lírai kapcsolat a környezettel maradéktalanul szolgálja a mögöttes funkciót: a terek főbejáratait kijelöli, és azok fedett-nyitott előkészítését is megadja.
A hideg oldalra szerkesztett, plasztikus váz alatt helyeztük el a beltéri funkcióknak helyet adó pavilont. Anyaghasználatát az elsődleges tartószerkezet szerkesztési elvből következően a szerelt jellegű építészet eszköztárából merítettük. A homlokzatok nagy felületű, önhordó, hőhíd megszakításos üvegszerkezeteit lágy, körtefa burkolatú, fekvő arányú, hőszigetelt homlokzati panelek tagolják, a belső tér kívánalmainak megfelelően. A tömör homlokzati mezőket az alaprajzi-funkcionális igényeknek megfelelően elhelyezett horizontális bevilágító felületek hasítják föl.
A felhasznált anyagok, szerkezetek
Alapozás
Az épület alatt pinceszintet nem terveztünk. A felmenő szerkezeteket 30 cm-es monolit vasbeton lemezről indítjuk. E teherelosztó vasbeton lemez cölöpalapokon fekszik. Tartószerkezeti szempontból fontos, hogy a hosszan elnyúló épülettest egységes alapozási rendszeren nyugodjon.
Függőleges és vízszintes tartószerkezetek
Az épület meghatározó szerkezeti rendszere az eddig elmondottak szerint jellemzően kétszintes monolit vasbeton pillérváz, amely ívelt monolit vasbeton födémlemezt (zárófödém) hord. A közbenső monolit vasbeton födém síklemezét az alaprajzi struktúrába rejtett monolit pillér- és falváz hordja.
Térelhatároló, és térelválasztó szerkezetek
A térzárást nagyfelületű, hőhídmentes profilokkal képezett üveg függönyfalakkal, valamint hő- és páratechnikailag méretezett, szerelt homlokzati panelekkel oldottuk meg. A zárófödém kéthéjú, kiszellőztetett konstrukció. A hidegtetős héjat képező íves vasbeton lemez alatti légrést a homlokzati peremek mentén kialakított perforációkon át szellőztetjük ki. A „hideg" vasbeton héj alatti könnyűszerkezetes melegtető szerelt konstrukció.
Külső és belső nyílászáró szerkezetek
Az összefogott, nagyfelületű, összefüggő homlokzati elemeket hőszigetelt, mély üvegezésű, szerelt struktúrájú falszerkezettel oldottuk meg. Az általános homlokzati nyílászárók tokszerkezetét (fix, és nyitható ablakok, bejárati ajtók stb.) hőhídmentes fémprofilokból, a szárnyakat pedig a hőtechnikai, és akusztikai előírásoknak egyaránt megfelelő hőszigetelő üvegezéssel, illetve tömör fa ajtólapokkal terveztük.
Váncza László, Szécsi Zoltán
