Víziváros a 21. században - Eastern Docklands, Amsterdam

(2)

Az első részben megismert KNSM-sziget és Borneo-Sporenburg közt a kissé távolabb (a városközponthoz közelebb) eső Java-sziget jelenti az időbeni és építészeti-városépítészeti kapcsot. Bár kivitelezése csak ez utóbbiak után fejeződött be, a tervek a kilencvenes évek elején, a másik két nagy projekt tervezése közt születtek.

Miután a DRO (~ tértervező intézet) elvégezte az alapkutatást, s javaslatokat tett a dokk városépítészeti karakterére, három irodát kértek fel meghívásos pályázat keretében, hogy készítsenek beépítési terveket a mesterséges sziget területére. A már befejezett KNSM-sziget megastruktúrás koncepciójától szándékosan elfordulva, kisebb, társasház-léptékű beépítést írtak elő a pályázok számára. A meghívottak, a Geurst & Schulze, Sjoerd Soeters és Rudy Uytenhaak közül végül Soeters kapott 1992-ben megbízást a tervezésre, de a többi terv bizonyos elemei is visszaköszönnek a végső változatban.

 

 

A Java-móló mintegy 20 méterrel keskenyebb, mint a KNSM (aminek tulajdonképpen a folytatása), így a legjobb helykihasználás érdekében - és a vízi panoráma maximális kiaknázása végett - a sziget tengelyével párhuzamosan, annak peremére sűrű, aránylag magas (7-8 szintes), zárt sorú beépítést terveztek, melyet csak helyenként tör meg egy-egy haránt irányú csatorna, kisebb, egylakásos házakkal a partján. A két parton futó épületsor közt, a sziget belsejében hosszanti parksor húzódik, sétánnyal és kerékpáros úttal. Autóval körbe lehet ugyan járni a szigetet a parton, ám itt csak néhány parkoló került elhelyezésre, nagyobb részük a házak és a parti út alatt állhat fedett helyen.

 

 

A beépítés sűrűségére jellemző, hogy a házak egyaránt 27 méter hosszúak, 35-40 lakóegységnek adnak helyet. 10-12 van belőlük minden háztömbben, lakótelep-szerű struktúrájukat húsz egylakásos sorházzal lazították.

A Java-sziget beépítésével az Eastern Docklands immár a Hollandiát lakó emberek minden rétegének kínál lakóhelyet. A beépítés-típusok, alaprajzok és persze lakásárak sokfélesége kellően biztosítja a társadalmi diverzitást, és meggátolja a szociális telepekre jellemző gettósodást. Azzal, hogy a magas színvonalú szolgáltatások és közterek közösek, a Java kiváló tükre a demokratikus gondolkodásnak.

 

 

A három elkészült projekttel (KNSM, Java és Borneo-Sporenburg) még nem teljes az Eastern Docklands rehabilitációja. Az egykori mólókkal szembeni partsáv további két nagy program helyszíne: a Rietlanden házai részben már megépültek, az Oostelijke Handelskade keskeny partsávján még állnak az egykori kikötő lerobbant raktár- és elevátorházai; ezek nagy részét valószínűleg megtartják a funkcióváltás és újjáépítés során.

 

 

A szigetekkel szemközt húzódó partszakasz az ipari időkben nagyrészt a vasúti infrastruktúrának adott helyet. A keskeny vízparti sáv mögött, amin az elevátorházak álltak, vasúti vágányok végeláthatatlan sora futott; nem messze nyugatra a sínek mentén található az amsterdami Központi pályaudvar is. A funkcióváltás során a kikötőhöz kapcsolódó hatalmas rendező-pályaudvarra nem volt szükség többé, így nyílt lehetőség a nagy, háromszög alakú terület egységes újragondolására.

A rendezési terveket a Java-sziget meghívásos pályázatát is előkészítő DRO jegyzi; a közterek tervezésébe bevonták a Sant & Co irodát is. A régi parti ipariépület-sor jobb minőségű részét megtartották, a funkcióváltás során lakó- szolgáltató és irodaházakká alakították-alakítják őket. Mivel folyamatos soruk karakteres, masszív beépítésével, sáncszerűségével a hely jellegzetessége, a rosszabb állapotú, bontásra ítélt épületek helyére hasonló léptékű új házakat telepítettek, megőrizve így a helyszínre jellemző térérzetet.

 

 

A felszedett vágányok helyén kialakult nagy tér rendezési terve laza, pontházas beépítést irányoz elő, ennek legtöbb eleme mára fölépült. A szabadonálló irodaházak közti folyamatos, áramló tér, mely kitör a környék sorházas, zártsorú házai közti mechanikus térstruktúra keretei közül, halványan visszautal az egykori pályaudvari szabad terület és a tömör raktársor kontrasztjára.

Az első három projekttel szemben, melyek szinte kizárólag lakóházak építését célozták meg, a Rietlanden már vegyes funkciójú területté válik az újjászületés során; a szolgáltató- és irodaházak mellett 1000 lakóegység kap itt helyet. Ezzel egyfajta átmenetet is képez az utoljára rehabilitálandó Oostelijke Handelskade csaknem tisztán szolgáltató jellege irányába.

 

 

E keskeny partsáv Amsterdam városfejlesztésének egyik kulcsa. Nemcsak az Eastern Harbour District (keleti kikötői kerület) újonnan rehabilitált városrészét kapcsolja a városközponthoz; az 1997-ben átadott Piet Hein Alagút, mely a Borneo és a Sporenburg közti szegletben bukik a napfényre, új köldökzsinór, ami keleti irányból, feltárja a belvárost, az Amsterdam körüli körgyűrűhöz kapcsolva azt. A soksávos városi autópálya, mely az alagútból bújik elő, s a Keleti Kikötői Negyed központját a centrumhoz kötő zártpályás gyors-villamos hatalmas forgalmi terhelést jelent a közéjük és a Java-csatorna közé ékelődő keskeny épületsávnak. Ez, és a stratégiai, városkapu-szerep az, ami miatt ide nagyrészt igazgatási, üzleti és szolgáltató negyedet képzeltek el a tervezők, noha lakóházak és kulturális létesítmények is lesznek a területen.

 

 

A városépítészeti terveket ide is a DRO készítette, az OMA (Office for Metropolitan Architecture - Rem Koolhaas irodája) korábbi tanulmánytervei nyomán. A koncepció lényege, hogy a kiemelt központi szerepre való tekintettel nagyvárosias, magasházas beépítést elegyít a meglévő és felújítandó (a hetvenes évek óta üresen álló, vagy művészek által elfoglalt) raktárak alacsonyabb szövedékével. A magas, tömör pontházak, melyek a korábban lebontott elevátorházak helyén épülnek, folyamatosan emelkedve "vizuális rámpát" fognak mutatni a dokkok alacsonyabb beépítése és a centrum között.

Az öt keleti kikötői terület komplex fejlesztése, melynek eredményeképpen húsz év alatt Amszterdam új, teljes városnegyeddel gazdagodik, Hollandia és Európa kiemelkedő jelentőségű projektje. Az egymásra épülő és elődeikből tanuló városrész-tervek, a következetes megvalósítás olyan értéket képviselnek, ami példaadó minden város számára, mely komolyan gondolja a rozsdazónák minőségi rehabilitációját.

Mészáros Ábel
me>mo

Fotó: Balogh Csaba, me>mo

A havi téma megjelenések támogatója a

Holland Királyság Budapesti Nagykövetsége