Vulkánmúzeum Izlandon – Györgyi Csenge és Iszak Bálint nemzetközi pályázatot nyert terve
Nemzetközi ötletpályázatot nyert meg egy izlandi vulkánmúzeum tervével az Új-Zélandon élő magyar építészpáros. Bár ezt a mondatot talán kétszer kell elolvasni, minden a helyén van benne. Györgyi Csenge és Iszak Bálint ráadásul első alkalommal indultak nemzetközi pályázaton közösen – és rögtön az első díjat vihették haza.
Ez a „haza" jelenleg Új-Zéland, Iszak Bálint és Györgyi Csenge ugyanis 2017 óta itt él. Mindketten a Műegyetemen szereztek építészdiplomát, és pályájukat is itt kezdték – Boda Istvánnal hármasban készített tervük a Normafa pavilon-pályázatán megvételt nyert, de Bálint indult a Citadella rehabilitációjára kiírt ötletpályázaton is. A költözés mellett azért döntöttek, hogy új építészi szemléletmódokkal találkozzanak, és mint az Építészfórumnak elmondták: nem is csalódtak.
„Ami nekünk szimpatikus az új-zélandi építészetben, az az affinitás, amivel az épített környezet és a természeti táj kapcsolatát kezelik. Továbbá a részletekre fordított figyelem, ami valószínűleg abból ered, hogy itt nemcsak a nagyobb léptékű épületekhez, hanem a családi házakhoz is szükséges kiviteli terv készítése. Így egy építésznek sokkal több ideje és erőforrása van a részletek végig gondolására és tökéletesítésére" – írták e-mailben feltett kérdésünkre.
Csenge jelenleg a Guy Tarrant Architects, Bálint pedig a Fearon Hay Architects kollektívájának tagja. Mindkettő Aucklandben működik. Guy Tarrant cége elsősorban az otthonteremtésre fókuszál, a Tim Hay és Jeff Fearon által alapított irodának ennél jóval szélesebb a spektruma, sőt: nemrég Los Angeles-ben is nyitott fiókot. A két magyar építésznek nagyon pozitívak a benyomásai az új-zélandi szakmai életről és gyakorlatról.
Az első nemzetközi kihívást, amibe az új-zélandi beilleszkedés időszakát követően önállóan belevágtak, az építészeti pályázatok rendezésére szakosodott Bee Breeders hirdette meg egy vulkánmúzeum tervezésére Izland Dimmuborgir nevű régiójában. Az itt található Hverjall-vulkán ezer méter széles, körülbelül 140 méter mély krátere egy 2500 évvel ezelőtti kitörés nyomán keletkezett. Ez az egyik legnagyobb vulkáni kráter a világon, és közkedvelt turisztikai célpontnak számít Izlandon.
„Mind a helyszín, mind a funkció érdekes volt számunkra. Elsősorban azaz építészeti kérdés foglalkoztatott bennünket, hogy egy ilyen gyönyörű természeti környezetben hogyan lehet egy épületet úgy elhelyezni, hogy az ne elvegyen az értékéből, hanem inkább erősítse azt."
A pályázat többfunkciós kiállítási csarnok tervezését várta el, kávézóvak és infóponttal kiegészítve, a Hverfjallhoz érkezők látogatóközpontjaként. A flexibilis beosztású kiállítótér mellett 15-20 munkaállomásos irodateret is tervezni kellett.
A tervezés során Csenge és Bálint elsőként az épület és környezete kapcsolatára fordítottak nagy figyelmet. Ezzel némileg túl is léptek a pályázat elvárásain: a túraútvonalak mentén elhelyezett kiszolgáló elemek, építmények egységesítésével az épületet a teljes régió turisztikai központjává tették. A létesítmény tengelye a vulkán felé mutat, a fél szinttel való lesüllyesztés pedig egyrészt segít a tájba illesztésben, másrészt új nézőpontokat kínál a látogatóknak. A természetes fényt biztosító felülvilágítók vertikális tömegei ellenpontozzák a horizontális épülettömeget.
A kiírás elvárta funkcióknak megfelelően az épületet három zónára osztották: a többfunkciós kiállítótér és kiszolgáló helyiségei kerültek az egyik oldalra, az irodatömb a másikra – a kettőt nyilvános tér kapcsolja össze, itt kapott helyet a kávézó.
A tervezők számára fontos szempont volt az anyagválasztás is: nyers, durva textúrákat akartak behozni a látványba. A homlokzat vertikális fém elemei a környezetre reflektálva a homogén megjelenést támogatják. Az épület tetőzetének megformálása ugyancsak fontos szempontot jelentett: mivel a környező magaslatokról rálátni, a tradicionális izlandi építészetben is megjelenő, természetes vegetációjú zöldtetőt terveztek rá.
„Ezen a pályázaton körülbelül 2-3 hónapig dolgoztunk a munkánk mellett, esténként" – írták kérdésünkre a tervezési folyamatról. „Az első két hónapban a különböző építészeti megközelítéseket, aspektusokat próbálgattuk, illetve megfogalmaztuk azon, számunkra legfontosabb elemeket, melyek az épületet később megformálták. Az utolsó pár hét pedig az ötlet feldolgozásáról, illetve a koncepció megértését segítő grafika kitalálásáról szólt."
Sikerrel: a január végi eredményhirdetésan Csenge és Bálint Hverfjall ablakai című pályázatának az első díjat ítélték, egy dán és egy lengyel csapatot megelőzve. A zsűri nagyra értékelte a munka átgondoltságát, visszafogottságát és érzékenységét, külön kiemelve a vizualizáció magas minőségét. Bár ötletpályázat lévén a munka ezen a szinten marad, a két fiatal magyar építész nemzetközi karrierjének a siker újabb lendületet adhat. A győzelemhez mi is gratulálunk és sok hasonló sikert kívánunk!
