Wettstein Domonkos: Balatoni építészet // könyvbemutató

Wettstein Domonkos Balatoni építészet – Stratégiakeresés a huszadik században című, frissen megjelent könyvének szakmai kerekasztalbeszélgetéssel egybekötött bemutatójára január 26-án kerül sor a FUGA-ban. A könyvet mi is olvasóink figyelmébe ajánlottuk év végi könyvajánlónkban. 

A Balatoni építészet című könyv célja a tópart huszadik századi építészeti örökségének bemutatása és a tervezéstörténet tapasztalatainak összegzése. A könyv a szerző doktori kutatásának eredményeire épül, az egyes fejezetek korszakokra bontva ábrázolják a régió építészetének formálódását. Az épületek bemutatásán túl ugyanakkor a tágabb, táji és települési léptékekben megjelenő koncepciókat is elemzi és ezzel a több léptékszintet átfogó, az egyes korszakokon átívelő építészeti stratégiakeresést is bemutatja.

„Hogyan építsünk a Balaton-parton?" – eleveníti fel a könyv felvezetése a két világháború közötti publikációkban egyre gyakrabban megfogalmazódó kérdést. A tópart egységes rendezésére és fejlesztésére a Balatoni Intéző Bizottság 1929-es megalapítása adta meg a lehetőséget először. Ettől kezdve az építészet meghatározó pozíciókat alakított ki a regionális fejlesztési intézményekben, ami nagyban hozzájárult a táji, települési és építészeti léptékű kérdések egységes kezeléséhez. A tervezéstörténet fókuszában a hatvanas évek építészetét meghatározó Balatonkörnyéki Regionális Terv áll, amely 1965-ben elnyerte a Nemzetközi Építészszövetség (UIA) Abercrombie-díját. Az első regionális terv előzményeinek és a későbbi változások, torzulások megértéséhez azonban a tervezéstörténeti folyamatot tágabb időkeretben szükséges elemezni.

A könyv a Balaton-part huszadik századi tervezéstörténetében meghatározó külön fejezetekben mutatja be. Elsősorban azokat a regionális szintű koncepciókat vizsgálja, amelyekkel a korabeli szakemberek, köztük Kotsis Iván, Farkas Tibor vagy Polónyi Károly a tóparti építészet problémáira megoldásokat kerestek. Az egyes fejezetek a tervezéstörténet kiemelt szakaszaira fókuszálnak: a harmincas évek civil bázisú fejlesztéseire, az ötvenes évek útkeresésére, a hatvanas több léptékszintet átfogó fejlesztéseire, majd a hetvenes évek egyre inkább előtérbe kerülő ökológiai és fejlesztési problémáira. Az átfogó regionális koncepciókhoz kapcsolódóan azonban a települési és építészeti léptékszinteken lezajló változások is megjelennek. A minta- és típustervek elemzésén túl a rekreációs célú építészet jellegzetes funkciói illusztrálják a korszakos fejlesztéseket. A szezonális használatú vízparti strandok, kempingek, vendéglátóhelyek, valamint a nyaraló- és szállásépületek könnyed megformálásában a tervezők kísérletező mentalitása tükröződik. Invenciózus szerkezeti kialakításuk a Balaton-parti modern építészet védjegyévé vált. Bár a huszadik század örökségéből egyre kevesebb emlék marad fent, a köztudatban ma is meghatározó képként élnek ezek a szezonális karakterű vízparti épületek.

Az építészet és regionális tervezés összekapcsolódása a nemzetközi szakmai fórumokon is elismert metodikát eredményezett, ezért a zárófejezetben a balatoni tervezéstörténetet nemzetközi kontextusban értékeli az elemzés. A regionális szintű stratégiaalkotás korszakokon átívelő folyamata ugyanakkor nemcsak az építészet, hanem a várostervezés és a tájépítészet szerepeire is rámutat. A huszadik század második felében egyre önállóbbá váló új szakterületeknek kibontakozásáról az ökológiai és urbanizációs problémákkal összefüggésben olvashatunk a könyv háttérelemzéseiben. A tervezéstörténeti tapasztalatok levonása mellett a személyes visszaemlékezések révén az alkotók sajátos életútjai, a szakmagyakorlással összefonódó szezonális életformák emlékei is kirajzolódnak.

A könyv illusztrálásában meghatározó forrást jelentettek az archív dokumentumok és fényképfelvételek. A kutatás során a korabeli publikációk mellett a hazai és nemzetközi archívumokban fellelhető dokumentumok, tervanyagok is feldolgozásra kerültek. A források közül kiemelkednek a személyes visszaemlékezések és hagyatékok. A kutatás keretében számos interjút sikerült készíteni a fejlesztésekben aktívan részt vevő építészekkel, akik betekintést engedtek a hagyatéki anyagaikba. Közülük is kiemelkedik az első regionális tervet elkészítő és a hatvanas évek építészetét koordináló Farkas Tibor főépítész hagyatéka, amely az örökösök megbízásából a kutatás keretében lett feldolgozva és a könyvben számos dokumentuma is bemutatásra került.

A könyv bemutatója 2023. január 26-án 18:00-kor lesz a FUGA Budapesti Építészeti Központban. A szakmaközi kerekasztal beszélgetésen Schleicher Vera néprajzkutató muzeológus és Hörcher Ferenc filozófus eszmetörténész beszélget a szerzővel a korszak örökségéről, az eseményt Szabó Árpád, a BME Urbanisztika Tanszék tanszékvezetője moderálja.