Wienerberger Brick Award 2012 - interjú: Heimo Scheuch elnök-vezérigazgatóval

Heimo Scheuch, a Wienerberger elnök-vezérigazgatója mesél az ötödik Wienerberger Brick Award díjról és a jövőbeli tervekről.

Scheuch Úr, az idei évben már ötödször ítélik oda a Wienerberger Brick Award díjat. Mit jelent Önnek ez a jubileum?

Scheuch: Sikertörténet, amely 2004-ben indult. Azóta kétévente kitüntetjük a világ legkreatívabb és innovatívabb téglaépítményeit. Ma a Wienerberger Brick Award 27.000 euró összdíjazású. Időközben tudjuk, hogy kitüntetésünk "nevet szerzett" az építészek világában.

Ezt miből szűrik le?

Scheuch: A benyújtott pályázatok száma 2004 óta állandóan nő, folyamatosan megkereséseket kapunk a részvétel módjával kapcsolatosan. Az egyik építész ki is jelentette, hogy Brick Award nyertesként jó társaságba kerül az ember, miután Peter Zumthor, a 2008-as nyertes Pritzker-díjat kapott. Ez bizonyítja, hogy jó úton járunk.

Miért hozták létre a Wienerberger Brick Award díjat?

Scheuch: Azt szerettük volna megmutatni, hogy a tégla modern és hihetetlenül sokoldalú építőanyag. Ezzel egyidejűleg szeretnénk az építészet iránt érdeklődőknek és a szakembereknek a szokatlan alkalmazási lehetőségű nemzetközi téglaépítészet aktuális fejlesztéseit és trendjeit bemutatni. Még mi is, akik nap, mint nap téglával foglalkozunk, ismételten meglepődünk, és elbűvöl bennünket az a mérhetetlen tervezői és szakmai érzék, amellyel számos épületet a regionális építészet kulturális követelményeinek figyelembe vételével felépítenek.

A 2012. május 3-i bécsi városházán megrendezendő díjkiosztó gála előtt elárulná nekünk, mennyien pályáztak az idei évben? Scheuch: A benyújtott munkák és a képviselt nemzetek száma ismét nőtt, annak ellenére, hogy az építőipar konjunkturális helyzete miatt a százalékos növekedés kisebb volt, mint az elmúlt évben. Az összességében 300 körüli benyújtott pályázatból 50 projektet jelöltek a 2012-es Brick Awardra.

 

 

Hogy képzeljék el olvasóink a pályázat benyújtásának folyamatát?

Scheuch: A projektek kizárólag nemzetközi és független építészkritikusokon és építészeti újságírókon keresztül jutnak el hozzánk. Az építészek a téglával, mint építőanyaggal elért kiváló teljesítményükkel hívják fel magukra a figyelmet – az építészkritikusokon és újságírókon keresztül kiemelkedő építmények jelöléseit kapjuk. Ezek lehetnek múzeumok, de akár ipari épületek, családi házak, középületek, valamint újjáépített történelmi építmények. Egyetlen feltétel az égetett kerámia felhasználása. Mindegy, hogy fal-, homlokzatburkoló tégla, tetőcserép vagy térburkoló, vakolt vagy sima, kül- vagy beltéri. A lényeg, hogy égetett kerámia legyen.

Hogy képzeljék el olvasóink a kiválasztás folyamatát?

Scheuch: A beérkezett nevezések után következő lépésként szakértőink a jelöltek és díjazottak kiválasztásával foglalkoznak. Ennek során az innovatív külső kialakítás és a téglával, égetett kerámiával, mint anyaggal való bánásmód mellett az épületek funkcionalitása, energiahatékonysága és tartóssága is fontos kritérium.

Kik ezek a szakértők? A zsűri a nemzetközi építészközösség elismert személyeiből áll, akik lehetnek gyakorló építészek, egyetemi professzorok vagy akár építészkritikusok is. A Wienerberger természetesen nem rendelkezik szavazati joggal a zsűriben.

A Wienerberger nemcsak a közelmúlt leginnovatívabb projektjeit tünteti ki, hanem az eseményt kísérő „Brick” könyvben az épületek létrejöttének is nagy figyelmet szentelnek. Miért döntöttek a könyv kiadása mellett?

Scheuch: A Brick Award gála mindig olyan ünnepi esemény, amely a díjazottakat illően méltatja, de csupán egy pillanatfelvétel. A nagy körültekintéssel megszerkesztett „Brick” könyvvel olyan megvalósítási forma mellett döntöttünk, amely mind a nyertes projekteknek, mind a jelölteknek hosszú távú jelenlétet biztosít. A könyv egyben lehetőséget nyújt annak bemutatására is, hogy a mai építészetben mennyire innovatívan fel lehet használni a téglákat - a tartófaltól a tetőcserépen át a térburkoló klinkerekig.

Mit várhat az olvasó a „Brick’12“ könyvtől?

Scheuch: A könyvben a díjazott épületek mellett a díjra jelölt téglaépítményeket is bemutatjuk. Köszönhetően a kiváló nemzetközi szakújságíróknak, akik az innovatív projekteket sokszor személyesen is felkeresték így öntve szavakba az épületeket, az olvasó sok érdekes részlettel tarkított képet kaphat a projektekről. A könyv második felében található Brick+ magazinban olyan építészeti személyiségeket szólaltatunk meg, mint Sir David Chipperfield, az irodalmi Nobel-díjas Elfriede Jelinek, ill. az utánpótlás: feltörekvő ifjú építészek is szót kapnak. Ennyit árulok el, az idei évi könyv már a könyvkötőnél van.

Két év múlva is lesz Wienerberger Brick Award?

Scheuch: Igen, két év múlva is lesz folytatása a Wienerberger Brick Awardnak. Addig is hagyjuk, hogy a nemzetközi építészek, kivitelezők és építtetők a tégla építőanyag felhasználásával kapcsolatban innovációs képzelőerejükkel meglepjenek bennünket.

A Wienerberger ma már nem csak téglatermékeket kínál, ahogyan az éppen aktuális Pipelife cég (megjegyzés: Európa vezető műanyag - csőrendszer gyártója) átvétele is mutatja. Milyen elgondolásból került erre sor? A Wienerberger a szolgáltatási terület felé terjeszkedik?

Scheuch: A Pipelife teljes átvétele a Wienerberger csoport központi üzletmenetétnek kibővítésére irányuló stratégiai fáradozásaink nagy sikere. Célunk, hogy jövőorientált építőanyag – megoldásokat kínáljunk, függetlenül az építőanyag anyagától.. Természetesen szolgáltatásokat is kínálunk, mint pl. a helyszíni műszaki tanácsadás. Megtalálja munkatársainkat az építészek irodáiban, a tetőfedőknél vagy az építkezéseken - ahol a kőművesek részére oktatásokat is tartunk. A digitális korban érthető, hogy tervezési és a termékbemutató szoftvereket is fejlesztünk. Például egy olyan programot, amely átvállalja a földrengésbiztos építésekhez szükséges összetett statikai számításokat - amelyhez természetesen a megfelelő téglákat is leszállítjuk.

Tudna példát mondani a Wienerberger által megvalósított innovációkra?

Scheuch: Az energiahatékony építkezések területén a legutóbbi innovációnk például a kőzetgyapottal, ill. perlittel (megjegyzés: vulkanikus kőzetből készült szigetelés) töltött falazótégla. Szolid és ökológiai alternatíva, amely feleslegessé teszi a kiegészítő hőszigetelés, mint pl. a polisztirol használatát. Vagy említsük meg pl. a Dryfix-rendszert - az általunk kifejlesztett ragasztási technológiát, amellyel -4 fokig lehetőség van a téglák összeépítésére.

2012-ben központi téma mindenhol a fenntarthatóság. Hogyan törekszik a Wienerberger a fenntartható építés megvalósítására?

Scheuch: Intenzíven foglalkozunk a témával, amely mára már beleivódott a vállalatunk gondolkodásmódjába. Van egy megbízott kollégánk, aki a teljes cégcsoportra kiterjedően felelős a fenntartható építészetért, emellett a 27 tagországban van erre kijelölt felelős személy. A tartósságot - fenntarthatóságot a teljes értékteremtési folyamatban figyelembe vesszük. Ide tartozik a felelősségteljes agyagkitermelés, az agyaggödrök ezt követő helyreállítása, valamint az erőforrásokat kímélő téglagyártás. A gyáraink közelében élő emberek életkörülményeit javító helyi kezdeményezéseket is indítunk. Indiában például iskolák és kutak építését vagy az egészségügyi gondoskodást támogatjuk.

A Wienerberger idén ünnepli 193. születésnapját. Hogyan irányítja Ön a jövő felé a vezető téglaipari vállalatot?

Scheuch: A tégla hosszú múlttal rendelkező építőanyag, amely ma is élvezi az építőipar nemzetközi figyelmét. Nekünk, mint világszerte vezető téglagyártónak az a feladatunk, hogy az örökségünket ne csak megtartsuk, hanem a téglát korunk építészetének igényeire igazítsuk és szükségleteinek megfelelően folyamatosan továbbfejlesszük. Állandó kapcsolatban állunk mind az építészekkel, mind az építtetőkkel, akik a termék innovációkhoz mindig új impulzusokkal szolgálnak. Meg vagyok róla győződve, hogy egy vállalkozás csak termék- és folyamat innovációkkal tevékenykedik jövőorientáltan, és ezek segítségével képes a túlélésre. Ma már azonban nem tisztán termékekben – inkább megoldásokban és rendszerekben - gondolkodunk. A teljes épületet szem előtt tartjuk, beleértve az infrastruktúrát és a tájkialakítást is. Leányvállalatainkkal sikeresen le tudjuk fedni ezen utóbbi területeket is.

A tégla ma már inkább a beton és a fa konkurenciája, és az a kérdés – melyik a jobb? nem ritkán heves vitákhoz vezet az építészek körében. Ehhez jön még, hogy a szakma nem képvisel egységes álláspontot a gazdasági és ökológiai optimumról. A Wienerberger hol szembesül ezzel a vitával?

Scheuch: A jövő építésére vonatkozó válaszunk az úgynevezett e4-koncepciónkban található, amely egészséges, energiahatékony, és ezzel egyidejűleg megfizethető építkezést kínál. Például az alsó-ausztriai Zwettlben be is bizonyítjuk, hogy téglával mindez lehetséges. Egy építtető családdal éppen Európa első „e4 téglaházát“ valósítjuk meg. A „jövő háza” már most teljesíti az új EUs irányelveket, amely szerint 2020-tól az új építményeket a legkevesebb energiát igénylő építési módon kell felépíteni. Ez a téglaház több energiát termel, mint amennyit elhasznál, és 100 %-ban megújuló energiából fedezi az épület igényeit – a házba a család nyáron költözik be majd. Az AIT (Austrian Institute of Technology) két éves időtartamban mérni fogja, ill. feljegyzi az energiafogyasztást. Ezzel világos irányt szabunk a modern, megfizethető építkezéseknek.

Tételezzük fel, hogy Ön röviddel a saját háza felépítése előtt áll. Hogyan mutatná be pár szóban a házat, ill. mely funkcionalitásra helyezné a hangsúlyt?

Scheuch: Számomra a tartós, hosszú élettartamú anyagok felhasználása, a fenntartható építészet, valamint az energiahatékonyság fontos. Középpontban mindenképpen a lakókomfort és a lakóhelyiségek kiváló levegő minősége áll. A homlokzatot egy adott személy névjegykártyájának tekintem, ill. a homlokzat akár egy festményhez is hasonlítható. Különösen szépnek tartom, ha a téglahomlokzat él, és fény hatására változik.

Az építészet gyakran egy adott ország jellemző ismertetőjegye. Melyik ország építészete áll közel Önhöz?

Scheuch: Erős kisugárzással rendelkeznek Belgium, Hollandia és Észak-Németország sárga és piros színű házai. Ezekben az országokban hagyományosan erős kapcsolatban van a ház és a kert, ami felém harmonikus egész képét sugározza.