Jónás Réka alapszakos diplomamunkájában az orfűi a Pécsi-tó nyugati partjára tervezett többfunkciós, a helyi természeti adottságokhoz igazodó és a település nyári szezonon túli turizmusát támogató rekreációs központot. A szauna és a kávézó épületei a műút mentén futó sétautvonalat a tó köré terelik, valamint érzékenyen illeszkednek a domborzat természetes ritmusához és érintetlenül hagyják a hely meglévő természeti adottságait.
Település és témaválasztás
Orfű üdülőfalu Baranya megyében található, ami a pécsieknek is a rekreációját szolgálja. A területen van három mesterségesen kialakított tó: Orfűi-tó, Pécsi-tó, Hermann Ottó-tó. A Pécsi-tó partjára terveztem az épületkomplexumot. Ez a tó a legnagyobb, és felhasználói szempontból a legszínesebb. Több szabadstrand és vízisportolási lehetőséggel rendelkezik, valamint horgászatra is van lehetőség. A teljes tavat körbeölelő sétány kiépítése is tervben van. Ennek egy hosszabb, a tóparton futó része már megépült, azonban vannak szakaszok, ahol a sétány az úttest mentén fog futni. Alapvetően Orfűt a szolgáltatásait tekintve csak a nyári szezonban látogatják, a településnek célja, hogy ezt a szezont teljes évesre húzzák ki. Épp ezért diplomatervem témaválasztásánál a szaunaházat választottam egy kiszolgáló funkcióval, ami egész évben vonzza a látogatókat és kihasználja a természeti környezet adta előnyöket.
Tervezési koncepció és helyszín
A telek, amit választottam a Pécsi-tó nyugati partján található, az Árnyas parti szabadstrandtól északra. A telek jelentős része közvetlenül kapcsolódik az erdőhöz és a tóparthoz. A tó körüli sétány ezen a szakaszon az úttest mellett fut. A koncepcióm az volt, hogy egy olyan rekreációs központot alakítok ki, amely télen és nyáron is működhet, valamint nem csak a településnek jó, hanem a sétaútvonalat is egy jelentős szakaszon visszatereli a tóhoz, ezzel egy kávéház üzemeltetését is pozitívan tudja befolyásolni. A funkciók úgy alakultak ki, hogy van egy több szaunaházból álló szauna részleg és egy kávézó rész. Mivel a két funkció alapvetően ellentétes – az egyik a megnyugvást szolgálja, még a másik zsibongó kávézói környezet teremt – fontos volt a külön zónák kialakítása.
A főtengelyek meghatározására a fákat és a telekhatárokat használtam fel. A tisztás szélén két öreg fa áll, amik a déli telekhatárral egy az úttesttől a tóra nyíló tölcsért zárnak be. Ez egy tökéletes indítózónát hozott létre. Ugyanezen két fát összekötve az úttesttel, az északi telekhatárhoz közel, létrejött a másik főtengelyem. A két tölcsér már szinte magában meghatározza a tömegek formáját. A két főtengellyel megtaláltam a lehetőséget arra, hogy a sétányt behúzzam és a telken keresztül vezessem ki. Ennek több pozitívuma is van. Amellett, hogy organikusan tereli a forgalmat a funkcióim felé, egy biztonságosabb és szebb környezetben futhat a sétány. A sétaútvonalat a déli csomóponttól még a tisztáson levezettem a tópartra. Az erdős tér tópartját, a szaunával szerettem volna kihasználni. Ennek érdekében az északi csomóponton a sétányt egyenesen a tisztás szélén álló két fa közé vezettem, így három meghatározó fával alakul ki egy központ. Az északi sétány a két fa tengelyével és a tóparttal zárnak be egy privát teret, ez lett a szauna tervezési területe. A fák csomópontja, a déli telekhatár és a tópart pedig kialakította az ideális zónát egy kiszolgáló egységnek. Ezzel együtt automatikusan kialakult egy harmadik zóna, az úttest és a sétányok között, ami ideális parkolónak.
Tömegrendezés
Fontos cél volt építészetileg, hogy az út felőli panorámát ne vegyem el a tóról, illetve a tó felől se történjen intenzív beavatkozás. A domborzat lejtését kihasználva, félig terepbe süllyesztettem a kávézót. Mivel ez az épület a terepvonalakra merőlegesen fekszik, a teteje járható és belefut a terepbe, így kilátóként is használható. A tömeg bejárati helyzetét egy fával jelöltem ki és a sétányok vonalvezetését figyelembe véve vágtam ki a tölcsérből. Ugyan a tömeg tölcsérformája erős, de egy túlságosan is gyorsan növekvő tömeget eredményez. Ezt a problémát az épület további ´lebontogatásával´ oldottam meg. A bejárat előtt teraszt alakítottam ki, amely bekapcsolódik a sétányokba. A kávézó mellett a tó felé a bejárattól szignifikáns a terep lejtése. Itt a sétányt lelépcsőztettem a stégig, amelyre a tömegem alsó szintje is kapcsolódik. Ugyanezt a lépcsőzést alkalmaztam épületen belül is, így összekötve a külső teret a belsőkkel. A szétválasztás érdekében kettébontottam a tetőt, a lelépcsőző teret a követi a tetővonal. Az alsó szinten ismét kettébontottam a tölcsért, egy részét visszahúztam a földbe, így létrehozva egy fedett teraszt.
A szauna bejáratát is egy fa határozta meg. Mivel a zónája az északi sétánnyal párhuzamosan, tőle keletre fut a tömegemet ennek megfelelően helyeztem el. A sétány leereszkedik a bejárathoz, ami bele van süllyesztve a terepbe. Ez egy nagyon izgalmas bejárati szituációt eredményez, amin a későbbiekben a nyílászáró kiosztás még emel egyet. A szauna tömege mellé a tó irányába végig egy terasz húzódik, erre párhuzamosan fekszik három átrium és stég. Ezek az átriumok a szauna öltözőjét és a szauna blokkokat bontják meg és egy-egy fa jelöli ki őket.
Funkciókapcsolatok és felépítés
A főépület kávézóként és recepcióként is szolgál a szaunához. Mivel azt szerettem volna, hogy simuljon bele a terepbe, ezért zöld járható tetőt terveztem rá. A terepcsatlakozástól végig lehet sétálni rajta, legmagasabb pontja kilátóként funkciónál. A bejárat előtti terasz megközelíthető akadálymentesen a parkolóból és a sétányról is. Ez a terasz körbeölel egy nyírfát, melyet gerendák fednek. A bejárati nyílást egy üveg tolóajtóval fedtem, mellette végig ablakokkal nyitottam meg a falat. Bent a bejárattól rögtön jobbra található a recepció és a bárpult, valamint egy közlekedő. A bárpultnál nyílik egy mosókonyha és egy raktár. A közlekedőből nyílnak a földbe süllyesztett funkciók, mosdók, személyzeti öltöző és még egy raktár. A bejárattól balra a tér nyitott, a fogyasztói tér a szomszédos erdő felé egy csík és a tó felé nagy ablakokkal nyit. Itt lehet kimenni a teraszra, ahonnan csodás kilátás nyílik a tóra és a keleti partra. A kávézó alsó szintjére érve egy kisebb fogyasztói tér került, keleti és déli oldalon elhúzható ablakokkal. Így jó időben fel lehet nyitni és kihasználni az egész teraszt. A fedett terasz végében van az alsó szint bárpultja, innen nyílik a gépészeti helyiség. A terasz homlokzatán megjelenik egy fapilléres osztás, ami árnyékot nyújt a szomszédos telek oldaláról.
A szaunaház épületegyüttesét a földbe süllyesztettem és zöld tetőt terveztem hozzá, így nyugati oldalról az épület teljesen eltűnik, a természetbe olvad. A kávézó felől növényzet biztosítja a privát szférát. A tó felől azt szerettem volna, hogy csak ´üvegdobozok´ látszódjanak, amit egy tetővonal köt össze. Ezért a keleti falakon faltól falig nyílászárók kaptak helyett. Ez a szauna fő épületére is igaz, így amikor megközelítjük a bejáratot, ami szintén tiszta üveg, átláthatunk az épületen keresztül a tóra. Az előtér után az üvegezett közlekedőből lehet kijutni a szauna teraszára, illetve innen nyílnak az öltözőblokkok és itt találhatók a szekrények. A tető szerkezete konzolosan túlnyújtva fedi az épület mellett futó teraszt. Mindegyik szaunából tökéletes kilátás nyílik a tóra a faltól falig tartó ablakoknak köszönhetően.
/Jónás Réka Karolina/