Workshop cseh építészekkel
Egyhetes workshopot rendeztek négy cseh építész részvételével a Debreceni Egyetem Műszaki Karán, az Építészmérnöki Tanszéken 2009. május 4–7. között.
Aleš Burian, Jan Schindler, Jan Stempel, Jaroslav Wertig vezetésével a hallgatók a Piac utcában, a Nagytemplom mellett lévő Unión áruház és lakóház „helyzetén“ gondolkodtak.
Egyhetes workshopot rendeztek négy cseh építész részvételével a Debreceni Egyetem Műszaki Karán, az Építészmérnöki Tanszéken 2009. május 4–7. között. Aleš Burian, Jan Schindler, Jan Stempel, Jaroslav Wertig vezetésével a hallgatók a Piac utcában, a Nagytemplom mellett lévő Unión áruház és lakóház „helyzetén“ gondolkodtak.
A mostani workshop egy induló sorozat része volt, melynek célja megismertetni a hallgatókat a környező országok építészetével, építészeivel. Fontosnak tartjuk, hogy a hallgatók ne csak „világsztár” építészek munkáit ismerjék meg, hanem a szomszéd országok építészetét is, mert ezeknek, az országoknak az építészeti problémái valószínűleg sokkal közelebb állnak a mienkhez, mint a fejlett nyugati országoké. A rendszerváltás után ezekben az országban jelentős építészeti fellendülés történt, de szemmel láthatóan sok kérdésre más-más választ adnak történelmi múltjuk, kultúrájuk, gazdasági helyzetük okán, de nem utolsó sorban a szerint, hogy az illető országban hogyan viszonyul a társadalom az építészethez.
Az első meghívottak olyan cseh építészek - Aleš Burian, Jan Schindler, Jan Stempel, Jaroslav Wertig -, voltak, akik már több középülettel, ipari épülettel és lakóépülettel a hátuk mögött, országuk ismert és jegyzett, építészei, illetve tanárai.
Az ő vezetésükkel a hallgatók a Piac utcában, a Nagytemplom mellett lévő Unión áruház és lakóház „helyzetén“ gondolkodtak. A téren ez az egyetlen ház, mely megépülte óta „nem találja a helyét“. A workshop munkacíme: Kortársunk ez a ház? Azt feltételeztük ugyanis, hogy kortárs építészeti eszközökkel is lehet történeti környezetbe, a helyre érzékeny épületet tervezni, de ez itt, ezen a helyen, ezzel az épülettel nem sikerült. Azt vártuk, hogy az épület „előtörténetét“ nem ismerő cseh építészek és a az építészeti előítéletektől mentes hallgatók friss ötletekkel tudnak hozzájárulni a probléma megoldásához, akár részmegoldásokkal is.
A workshopot 2009. május 4-én a Kar dékánja Dr. Szűcs Edit és dékánhelyettes, dr. Kalmár Ferenc nyitotta meg. A megnyitón Debrecen főépítésze, Kováts Ákos előadásban ismertetett meg mindenkit Debrecen jelenlegi helyzetével és távlati fejlesztési terveivel.
A workshop fontos része volt az a kiállítás, melyet a Prágai Műszaki Egyetem tanára, Jan Stempel hozott magával a cseh III. éves építész hallgatók munkáiból.
A workshopot két előadás gazdagította:
Az egyik este a meghívott cseh építészek tartottak egy előadást „A cseh építészet puritánsága“ címmel.
A másik, igen fontos előadást május 6-án Cságoly Ferenc egyetemi tanár, Kossuth és Ybl díjas építész, az MTA levelező tagja, a BME Középülettervezési Tanszékének vezetője tartotta „Harmónia és diszharmónia az építészetben és a környezetünkben“ címmel.
2009. május 7-én a hallgatók kiállították az elkészült terveiket és vázlataikat. Ezek ismertetése után értékelés és beszélgetés volt, melyet Wesselényi-Garay Andor, a főiskola docense vezetett, és ahol az érintett lakóház képviselői is jelen voltak.
Úgy gondolom eredményes volt a workshop, mert ha nem is „kész és hibátlan” terveket kapott a város, de a munkák bemutatták, hogy mi mindenen és milyen módon lehet erről a fölvetett akkut problémáról sablonok nélkül gondolkodni.
Jelentősnek gondolom mind a kar, mind pedig a tanszék életében. Talán az első igazi lépés volt ahhoz, hogy a debreceni építészképzés közelebb kerüljön a többi építész karhoz. Éppen ezért a következő évi workshopot – időben – már úgy akarjuk megszervezni, hogy azon a társegyetemek hallgatói is részt tudjanak venni. Az, hogy a következő évben milyen debreceni témával kapcsolatban, melyik ország (Szlovákia, Ausztria, vagy Szlovénia) építészei lennének meghívva, ősszel fog eldőlni.
Puhl Antal DLA habil. egyetemi docens
