Közélet, hírek

Ybl-díj 2003: Bálint Imre, Guczogi György, Keller Ferenc, Magyari Éva és Turi Attila

2003.03.14. 12:09

Az ötven éve alapított díj a magyar építészek és városépítészek legrangosabb kitüntetése

A magyar építészek és városépítészek legrangosabb kitüntetését, az Ybl-díjat idén öten kapták:

Magyari Éva
magas színvonalú építészeti és belsőépítészeti munkásságáért.
Budapesten született 1952-ben. 1976-ban diplomázott Reimholz Péternél a Magyar Iparművészeti Egyetemen, 1976–1980-ig a Középülettervező Vállalatnál dolgozott Jánossy György, majd Laczkovics László műtermében. 1980–1990 között Varga Levente műtermének volt a tagja az Általános Épülettervező Vállalatnál.
1980–1982 között elvégezte a MÉSZ Mesteriskoláját. 1990-ben három társával – Németh Katalinnal, Dévényi Tamással és Pazár Bélával – megalakították az MNDP Építőművészeti Alkotóközösséget, később Kft.-t, amelynek keretében jelenleg is dolgozik. 1976-tól tagja a Művészeti Alapnak, 1982-től a Magyar Építőművészek Szövetségének, majd megalakulásától a Magyar Építész Kamarának is.
Az Ybl-díj jelölésre bemutatott munkái:
Pestújhelyi kórház, belsőépítészet, tervezőtárs Bozsó Csongor;
Semmelweis kórház IV. ütem, építészet, belsőépítészet, tervezőtárs Burits Octávián és U. Nagy Gábor;
Nyíregyházi kórház 1. épület (szülészet-nőgyógyászat, orr-fül-gége), építészet, belsőépítészet, tervezőtárs Varga Levente és Rimanóczy Jenő;
Békásmegyeri evangélikus templom, építészet, belsőépítészet, tervezőtárs Pazár Béla és Polyák György;
Herendi Porcelán Múzeum, építészet, belsőépítészet, tervezőtárs Csomay Zsófia;
Sándor palota, belsőépítészet, tervezőtárs Pazár Béla.

Bálint Imre
sokoldalú, gazdag építészeti alkotói és közéleti tevékenységéért.
Budapesten született 1947-ben. 1971-ben diplomázott a BME Építészmérnöki Karán, és 1974-ben elvégezte a BME-MÉSZ Mesteriskolát. Munkahelyei: LAKÓTERV 1971–1977, tervező Jurcsik Károly, majd Virág Csaba műtermében; KÖZTI 1977–1979, tervező; ÉVM 1979–1986, főmérnök; LAKÓTERV 1986–1994, műteremvezető; Bálint és Társa Építészek Irodája Kft. 1994-től, vezető építész és ügyvezető; a BME Építészmérnöki Kar Urbanisztikai Intézetében 1971-től óraadó-egyetemi adjunktus.
Fontosabb munkái:

  • Budapest XVI. Ostoros Bóbitás úti magánerős alacsonyszintszámú lakótelep, munkatársak: Korényi András, Vészi Miklós, Náray Márta, Vészi Miklós;
  • Szerb Horváth kollégium, Budapest, munkatársak: Gleviczky László, Oláh Erzsébet, S.Fritsch Márta);
  • Szlovák iskola és Kollégium, Budapest, munkatársak: S.Fritsch Márta, Horváth jános, Gombos Éva, Oláh Erzsébet, Ligeti Gizella;
  • K&H Székház Budapest, munkatársak: Gerencsér László, Ligeti Gizella, Gombos Éva, Glevinszky László; belsőépítész: Árkai Ágnes;
  • Világkiállítás - Helykijelölő pályázat I. díj, előkészítő munkák;
  • Thermál Hotel Hélia Budapest, (munkatársak: Csizmár Gyula, S.Fritsch Márta, Ligeti Gizella, Gombos Éva; belső építész: Király József, Horváth János, Köhler Margit;
  • McDonald’s éttermek Budapesten, Kispest, Óbuda, Józsefváros, munkatársak: Glevicsky László, Ligeti Gizella, Gombos Éva;

1994-től

  • VPOP Nemzeti számítógép Központ Budapest, munkatárs: Ligeti Gizella, Gombos Éva;
  • FCSM új kezelő épület és rekonstrukció Budapest, munkatárs: Ligeti Gizella;
  • Budapest XIV. Egressy utca - Ilka utca - Gizella utca - Cserei utca tömbrehabilitáció, Ligeti Gizella, S.Fritsch Márta, Petromán Zoltán, Bukovszky Péter;
  • MKB bankfiókok: Duna Plaza, Szolnok, Szombathely, Herend, belsőépítész: Köhler Margit;
  • Kostyál villa Budapest, munkatárs: S.Fritsch Márta, Ligeti Gizella;
  • Hollós villa, Budaőrs;
  • MKB irodaház Budapest, XIII. Lőportár utca, munkatárs: Ligeti Gizella, Petromán Zoltán, Sziki Gábor;
  • Társasház 188 lakás, Budapest, XV., munkatárs: Ligeti Gizella, Csernai Krisztina, Csiki Melitta, Lelkes Ibolya.

 

Guczogi György
igényes, egyéni középületek tervezéséért.
Szombathelyen született 1956-ban. 1980-ban diplomázott a BME Építészmérnöki Karán, és 1986-ben elvégezte a MÉSZ Mesteriskolát (VIII. ciklus). 1987-ben ösztöndíjasként tanulmányokat folytatott a Bécsi Műegyetem Középülettervezési Tanszékén, Anton Schweighofer-nél. Munkahelyei: 1980–1994 LAKÓTERV, Finta József műterme; 1995-től Finta Stúdió
Fontosabb megvalósult épületek:

  • Budapesti szállodák építészeti, belsőépítészeti tervei, Finta József munkatársaként;
  • A Központi Váltó- és Hitelbank Rt. Bécsi fiókja a Kärtnersrtaße-n, portáltervek Finta Józseffel és Herrer Caesarral;
  • Budapest Kongresszusi Központ, Finta József tervezőtársaként;
  • Salgótarjáni Megyei Könyvtár, Finta József és Paulin Pál tervezőtársaként;
  • Diplomataépület, Budapest II., Paulin Pállal;
  • Külügyminisztérium kiváltó épülete, Budapest, Finta József és Z. Havas Anikó tervezőtársaként;
  • Fiatalok garzonháza, Budapest;
  • Thaiföldi Királyság Nagykövetsége, Budapest;
  • Akadémia Bank Center (Raiffeisen Bank Székháza), Budapest, Kószó Józseffel és Jakab Tamással.

Keller Ferenc
következetes, igényes, magas színvonalú építészeti tevékenységéért.
Budapesten született 1962-ben. 1980-ban Építőipari Szakközépiskolát végzett Budapesten, majd 1986-ban diplomázott a BME Építészmérnöki Karán, és 1990-ben elvégezte a MÉSZ Mesteriskolát. Munkahelyei: 1986–1990 ÁÉTV, Varga Levente műterme, tervező; 1990–1992 Bécs, Günther Oberhofer irodája, építész tervező; 1993-tól Építész Stúdió Kft., vezető tervező, 1998-tól társtulajdonos.
Fontosabb megvalósult épületek:

  • Nyíregyháza Megyei Kórház, porta és kapuépület;
  • Hadtörténeti Múzeum, Budapest, kapu és belső udvar;
  • Budaörs, Akácfa köz 1., saját családi ház;
  • Csejtei utcai lakópark, Budapest, társasház;
  • Graphisoft Információs Park, irodaépületek;
  • Budapest, Barlang utcai lakópark, Budapest;
  • Alkotás utcai irodaház, Alkotás Point, Budapest, Hőnich Richárddal és Cságoly Ferenccel;
  • Pécs, Barbakán tér I. ütem, Cságoly Ferenccel;
  • Családi ház Pomázon.


Turi Attila

a szerves építészet széles skáláján végzett tervezői munkásságáért.
Óbudán, Budapesten született 1959-ben. 1978-ban érettségizett a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnáziumban. 1985-ban diplomázott a BME Építészmérnöki Karán. 1980–1985 között részt vett a Visegrádi nyári táborok szervezésében Taksás Mihállyal és Salamin Ferenccel. Munkahelyei: 1986–1990 Makona Kisszövetkezet; 1990-től mint alapító a Triskell Épülettervező Kft. Siklósi Józseffel és Csernyus Lőrinccel.
Fontosabb megépült munkái:

  • Nagykálló, Óvoda;
  • Csenger, Szolgáltató ház;
  • Tápiószele, Iskolafalu;
  • Budakalász, Faluház;
  • Tápiószele, Faluház;
  • Törökbálint, RBH motorcentrum;
  • Lajosmizse, Városi Kulturális Központ;
  • Milián-ház, Budapest, XII.;
  • Üröm, Iskola, Csernyus Lőrinccel;
  • Szentendre, Molnár-ház;
  • Herend, Nyersgyártó csarnok, Siklósi Józseffel;
  • Pilisszentlászló, Nyaraló;
  • Budakalász, Csoportos lakóházak;
  • Pilisvörösvár, Bóth-ház.


A díjat 2003. március 14-én Pál Tibor, a Belügyminisztérium politikai államtitkára adta át az Építészek Házában.


50 éves az Ybl Miklós-díj
A magyar építészek és városépítészek legrangosabb kitüntetését ötven évvel ezelőtt, 1953-ban alapította a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa. Idézet a 1069/1953. (XI. 6.) számú határozatból:

"1. A kiemelkedő szocialista-realista építészeti és városépítészeti alkotások tervezőinek és az ilyen irányú tudományos munkák szerzőinek kitüntetésére, valamint az alkotó kedv serkentésére a Minisztertanács "Ybl Miklós-díj" elnevezéssel építőművészeti díjat alapít.
2. Az 1. bekezdésben meghatározott célból minden évben az elért építészeti teljesítmények jutalmazására 6 db I. fokozatú, egyenként 7000 Ft-os, 6 db II. fokozatú, egyenként 5000 Ft-os "Ybl Miklós-díj"-at lehet kiosztani.
3. Az "Ybl Miklós-díj"-akat csak akkor lehet kiadni, ha megfelelő számú érdemes jelölt van.
4. Az "Ybl Miklós-díj" odaítéléséről az Építészeti Tanács előterjesztésére a Minisztertanács a Magyar Építőművészek Szövetségének meghallgatásával dönt.
5. Az "Ybl Miklós-díj" költségeit az Építészeti Tanács költségvetésében kell előirányozni.
6. Jelen határozat végrehajtásáról az Építészeti Tanács elnöke gondoskodik.
Nagy Imre s. k. a Minisztertanács elnöke"

A díjat hosszú éveken keresztül az április 4-ei ünnepségek keretében adták át a MÉSZ-ben, a Magyar Építőművészek Szövetsége székházában. 1963-ban született az első olyan kormányhatározat, amely együtt sorolta fel az irodalmi és művészeti díjakat: József Attila-díj (irodalmi díj), Erkel Ferenc-díj (zeneszerzői díj), Munkácsy Mihály-díj (képző- és iparművészeti díj), Liszt Ferenc-díj (zenei előadóművészeti díj), Balázs Béla-díj (filmművészeti díj), Rózsa Ferenc-díj (újságírói díj), Ybl Miklós-díj (építészeti díj), és ezekre nézve azonosan állapította meg az egyes fokozatokkal együtt járó összegek nagyságát.

Még a rendszerváltás előtt az önálló Építésügyi és Városfejlesztési minisztérium megszűnt, ezért 1988 és 1990 között a díjat a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter ítélte oda és adta át. A napjainkban adományozható irodalmi és művészeti díjak az Országgyűlés 1991. július 9-i ülésnapján elfogadott, a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi III. törvény, illetve az abban kapott felhatalmazás révén a miniszterek által kiadott rendelkezés alapján kerültek alapításra. A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 1992. II. 21.-én kelt rendeletében a következőképpen intézkedett:

"A hazai környezet építése, alakítása és értékmegőrzése érdekében huzamosan kifejtett kimagasló építészeti alkotó tevékenység elismeréséül, március 15-e alkalmából, évente 5 db Ybl Miklós-díj adományozható. A díjjal emlékérem, adományozását igazoló oklevél és 100000 Ft pénzjutalom jár."

Tekintettel arra, hogy az építésügyi kormányzati hivatal 1998-tól a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz tartozott, 2002-től pedig a Belügyminisztériumon belül működik, az Ybl-díjak intézése is mindig az illetékes tárcák hatáskörébe került át. Vagyis, ötven évvel az alapítás után, idén első alkalommal a belügyminiszter hatáskörébe tartozik a legrangosabb építőművészeti díj odaítélése és átadása.