Z. Halmágyi Judit: Budapest fejlődésének kulcsa
a politika által féken tartott pozitív energiák szabadon engedése
Az SZDSZ fővárosi listájának 8. helyén induló építész sajtóközleménye
A világhírű holland építész, Erick van Egeraat budapesti irodájának vezető tervezője szerint Budapest fejlődésének egyik legnagyobb gátja a politika, amely az elmúlt másfél évtizedben sok pozitív energiát vett el a várostól. A város fejlődésének kulcsa a féken tartott pozitív energiák szabadon engedése. Z. Halmágyi Judit szerint a főváros csak akkor nyerheti vissza kreativitását és fejlődőképességét, ha a városfejlesztés szigorúan szakmai alapokon, valódi, átgondolt stratégia mentén zajlik. Budapest irányítása és fejlesztése olyan összetett tevékenység, amelyben a politikának és szakmaiságnak szorosan együtt kell működnie: a politika a fejlesztéseket azonban csak támogathatja, de nem határozhatja meg.
Az építész indulási feltételei között szerepelt többek között egy szigorúan szakmai alapon működő Városfejlesztési Stratégiai Munkacsoport létrehozása a Városfejlesztési Bizottság mellett, valamint egy Dunai Biztos kinevezése, mivel Z. Halmágyi Judit szerint a város ütőerét újra be kell rajzolni Budapest térképére, hogy a folyó kínálta adottságok méltó módon kihasználásra kerüljenek minden szempontból.
Z. Halmágyi Judit szerint a szakmaiság mellett fontos a budapesti identitás, a város iránti szellemi elkötelezettség erősítése is. Éppen ezért a szakember szerint az építészet és az építészet kultúrája társadalmi üggyé kell, hogy váljon, hiszen egy város arculatát nagyobbrészt a lakosok, az itt működő vállalatok és az általuk épített épületek, lakóházak határozzák meg. Az építész éppen ezért már az alapfokú oktatásban komoly hangsúlyt fektetne a vizuális kultúra fejlesztésére.
2006. augusztus 24.
szerkesztőségünkbe érkezett szeptember 13-án
Szakmaiság, energia, kreativitás
Z. Halmágyi Judit szakmai programja
Budapest fejlődésének egyik legnagyobb gátja a politika, amely az elmúlt másfél évtizedben sok pozitív energiát vett el a várostól. A főváros csak akkor nyerheti vissza régi kreatív és fejlődőképes attitűdjét, ha a városfejlesztés szigorúan szakmai alapokon, valódi, átgondolt stratégia mentén zajlik a jövőben. Kizárólag politikai szinten Budapest nem fejleszthető. A politikai döntéshozatal előkészített szakmai érveket igényel, ezért elengedhetetlen a szoros, mindennapos, intézményes párbeszéd a város arculatát, így életét meghatározó építész, és városfejlesztési szakemberek között.
A demokrácia lényege a közérdek képviselete. Egy város is csak akkor fejleszthető élhető, a lehető legtöbb lakos számára otthonos, kényelmes várossá, ha a demokratikus városfejlesztés az egyéni, civil és szakmai vélemények összegzésére épül. A cél az, hogy az egyes vélemények, személyes teljesítmények összeadódása ne csak egy önálló irány nélküli halmazt képezzen, hanem egy magasabb életminőséget nyújtó, közös célokkal és markáns identitással rendelkező városi közösség alapjait teremtse meg. Ezért szükséges a nyilvánosság és a szakma eddigieknél komolyabb bevonása a döntési rendszerbe.
-
Budapest alapvetően egy fejlődőképes és kreatív város, azonban az átpolitizálódott városfejlesztési koncepciók mindeddig kevés teret tudtak csak biztosítani a személyes tehetségnek, a szakmaiságnak, a tudatos, átgondolt elképzeléseknek. Bátran ki kell végre jelenteni: Budapest fejlődésének kulcsa a féken tartott pozitív energiák szabadon engedése. A politika a fejlesztéseket csak támogathatja, de nem határozhatja meg. Budapest vissza kell, hogy nyerje az évek során elvesztett innovatív és kreatív attitűdjét.
-
Budapestnek mindehhez bátorságra és elhivatottságra van szüksége. A bátor döntésekhez hosszú távú, merész gondolkodás kell. Budapestnek mozgalmasabb, egyedibb városi sziluettre van szüksége, amelynek alapja egyfelől a középületek, lakóházak energiatudatos, a fény és az ég felé végre nyitó, átgondolt rehabilitációja, valamint a korábbiaknál alaposabb és egyedibb elbírálása a fejlesztéseknek.
-
Budapestre nem szabad úgy tekinteni, mint egy csupán önmagában álló, környezetéből, kapcsolatrendszeréből kiragadt városra. Budapestnek nemcsak a hazai regionális politikában, de eurorégiós szinten is komoly szerepe van. Fel kell hagyni azzal az elavult szemlélettel, amely Budapestet csupán szűkös tranzit-szerepben képzeli el, ehelyett megtartó és közvetítő erővel kell felruházni a várost!
-
A 2010-es kulturális főváros címmel kapcsolatos elképzeléseket nem szabad feladni! Egy szakemberek által átdolgozott, az adott helyzethez szabott formában meg kell valósítani, hiszen a magyar főváros 2011-ben, ha csak fél évre is, de Európa fővárosa lesz. A programból meg kell határozni a kiemelt projekteket, meg kell találni a város problémagócait, amelyeket kezelni kell az elkövetkező 5 évben.
-
Budapest egyik legnagyobb lehetőségeket rejtő, mégis a várost átszelő fehér foltként kezelt eleme a Duna, illetve a kihasználatlan Duna-part. A város ütőerét vissza kell adni Budapestnek, a budapestieknek, bátran kimondhatjuk: újra be kell rajzolni a Dunát a város térképére.
-
Első lépésként személyemben egy Dunai Biztost kell kinevezni, kinek személye biztosítja, hogy a magyar főváros egyik fő látványossága és mindeddig kiaknázatlan adottsága elnyeri méltó funkcióját.
-
A turizmus, a kultúra és a mindennapos közlekedés egyik központjává kell válnia a Dunának a Gázgyár és a Hajógyár közötti gyaloghíd megépítése, a Lánchíd alsó részén megépülő további két gyalogos átkelőhely, a Várbazár turisztikai központtá alakítása, valamint a vízi infrastrukturális szolgáltatások bővítése révén.
-
A közlekedésfejlesztés másik sarkalatos pontja az elővárosi és belvárosi tömeg –és autósközlekedés. Miközben a Budapestre látogató turisták száma évről évre nő az egyre olcsóbb repülőjáratoknak köszönhetően, a repülőtér továbbra is szinte kizárólag taxival közelíthető meg. Az elővárosi és regionális vonatközlekedés dinamikus fejlesztése az elkövetkező évek egyik legfontosabb feladata, melynek révén a bejövő autósforgalom mértéke is jelentősen csökkenthető. A belvárosi környezetterhelő, zajos forgalom csillapítása három pillére támaszkodva oldható meg: a villamos, a metró, valamint a kerékpáros közlekedés lehetőségeinek fejlesztése jelenti az élhetőbb Budapest garanciáját.
-
Újra meg kell teremteni a budapesti identitást, erősíteni kell a város iránti szellemi elkötelezettséget! Egyaránt fontos ugyanis budapestinek lenni a fejekben és a szívekben is: az átgondolt, több fórumon megvitatott szakmai koncepciók ütköztetése, alapos stratégia, valamint elhivatottság, tenni akarás és a város szeretete is elengedhetetlen Budapest előrelépéséhez.
-
Az építészetet, az építészet kultúráját társadalmi üggyé kell tenni! Egy város arculatát ugyanis legnagyobbrészt a lakosok, az itt működő vállalkozások és az általuk épített épületek, lakóházak határozzák meg. Éppen ezért már az alapfokú oktatásban komoly hangsúlyt kell helyezni a vizuális kultúra fejlesztésére. A középületek esetében egyes új vagy rekonstrukciós fejlesztést gondos kommunikációnak, párbeszédnek kell megelőznie. Cél ezért egy szakmai fórum, egy net létrehozása, ahol a már meglévő vállalkozások, szervezetek találkozhatnak.
- A városfejlesztés egyik alapja kell, hogy legyen az építés és a kultúra összekapcsolása. Ennek intézményes módja egy önálló szervezeti háttérrel bíró Városfejlesztési Stratégiai Munkacsoport létrehozása a Városfejlesztési Bizottság mellett. A Munkacsoport az építészek mellett a kultúra széles köréből érkező szakemberek együttes munkájával biztosítja Budapest karakteres arculatának megőrzését és fejlesztését.
