Az új repülőtér egyik legszembetűnőbb építészeti érdekessége, hogy a világ legnagyobb egyterű termináljával dicsekedhet, légiforgalom-irányító rendszere pedig a Kínában használt legkorszerűbb automatizált rendszer, egyszerre négy kifutópálya irányítására képes.
A repülőtéren óránként (!!!) több mint 250 le- és felszállás mehet majd végbe, de a hosszú távú tervek szerint ezt a számot 300-ra növelnék, a jelenlegi négyen felül további két kifutópálya hozzáadásával.
Az új légikikötő nevét arról a Peking déli részén fekvő kerületről kapta, ahol található.
A repülőtér légiforgalom-irányító központja szintén világelső lesz méretét tekintve: 173 légiforgalom-irányítót foglalkoztat majd, akik Észak-Kína három kulcsfontosságú repülőterének forgalmát irányítják; a két pekingi nemzetközi repülőtér mellett a fővárostól keletre fekvő Tiencsin városét is.
Ha ránézünk a gigantikus méretekre, a nőies, áramvonalas formákra, a meghökkenő dizájnra, rögtön a három éve elhunyt, iraki származású sztárépítész, Zaha Hadid jut az eszünkbe, joggal: a repteret ő és irodája jegyzi. (Lám, lám, így él tovább a kreatív zseni művében.) A reptér felülről hatágú csillag alakú, belül is különleges, extravagáns formákat, alakzatokat, díszítéseket és meghökkentő kialakítású, a repülés, a szárnyalás tematikájához kiválóan illeszkedő belső tereket tartalmaz, a dizájn le sem tagadhatná a származású építésznő „keze nyomát”.
A repteret gyorsvasút köti majd össze Peking központjával, az utasok így fél óra alatt bejutnak a városba.
Korábban több légitársaság is jelezte már, hogy bázist nyitna az új helyen. A kínai polgári légügyi hatóság pedig közölte, mely további cégeknek javasolja a bázisváltást. A China Southern például jelentős bázisává teszi az új repteret, emellett a hatóság azt kérte, hogy a Capital Airlines és a China United Airlines társaságok is költözzenek át, a külföldi légitársaságok pedig választhatnak, hogy melyikre közlekednek. A repteret szeptemberben adják át a forgalomnak.
Építészfórum