Szerda reggel hirdették ki a Zsámbéki Öregtemplom és környezetének megújítása című tervpályázat eredményét. Ezzel úgy tűnik, hogy eldőlt az emblematikus rom sorsa.
Zsámbék Város Önkormányzata 2023 áprilisában írta ki a Zsámbéki Öregtemplom és környezetének megújítása című tervpályázatot. A romtemplom tervezett rekonstrukciójának híre jelentős visszhangra talált a sajtóban. Az újjáépítésben egyesek a tönkretételt látják, és amellett, hogy az ikonikus rom-jelleg elvesztését önmagában is elhibázott elképzelésnek tekintik, tartanak egy, a diósgyőri váréhoz hasonló fiaskótól.
Az ügyben az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága nyilatkozatot adott ki, amelyben hangsúlyozta, hogy azokat a tervjavaslatokat tartja elfogadhatónak, amelyek szerint „a műemlék együttesének restaurálása és környezetének rendezése úgy történik, hogy a romtemplom megújulása után - továbbra is romként - megőrzi páratlan artisztikus, történeti megjelenését, és domináns eleme marad környezetének a településképben, ill. táji megjelenésében – s amelyhez hosszú távra biztosítva lesz a méltó bemutatás, és a folyamatos gondozással fenntartható állapot". A tervpályázat célja viszont a romok állagvédelmének biztosításán túl a templom eredeti, liturgikus funkciójának visszaállítása a minél hitelesebb rekonstrukción keresztül.
Mivel az elképzelések szerint a premontrei rend zsámbéki szerzetesei visszaköltöznek a templom közvetlen közelébe, a tervezési program része egy új rendház kidolgozása is „az egykori kolostor romjai felett vagy azzal szoros kapcsolatban", akár a köveinek felhasználásával, egy vagy két szinten. A rendházban szerzetesi szobákat és munkatermeket, valamint vendégszobákat alakítanának ki. Követelmény volt a külvilágtól elzárt terület, klauzúra kialakítása.
A beruházás nagy hangsúlyt fektet a turisztikai célú fejlesztésre, emiatt a kolostor és a templom eredeti funkciójának részleges visszaállítása mellett új látogatóközpont megépítését is célul tűzte ki, amelyben a premontrei rend és a zsámbéki templom történetét bemutató, „interaktív és digitális eszközökkel ellátott modern izgalmas kiállítási koncepció fog megvalósulni". Itt helyeznék el a jelenlegi kőtár anyagának a visszaépítés során fel nem használt részét, illetve egy 120-180 fő befogadására alkalmas konferenciatermet is. A fejlesztés megvalósítását követően évi 60 ezer látogatóval számolnak.
A tervpályázati dokumentumban szerepel a következő gondolat is: „A tervezési program kijelenti ugyanakkor, hogy a beavatkozás során létrejövő alkotás új építészeti entitás, a tervezőtől nem elvárás, hogy az egykori építészeti részletek tekintetében sejtéseket fogalmazzon meg."
A tervpályázat eredménye
Az eredeti tervek szerint az eredményhirdetésre szeptember 22-én került volna sor, ez azonban többször is halasztódott, és végül december 13-án délelőtt zajlott az esemény Zsámbékon. Mint itt elhangzott, 22 pályamű érkezett a felhívásra.
A bírálóbizottság egyhangú döntése alapján az 1. díjat a KÖZTI Zrt. pályaműve kapta.
Második díjat nem osztottak ki. Megosztott 3. díjat kapott:
Építészkohó Kft és 4N Építésziroda Kft.
Kiemelt megvételt nyert a Vikár és Lukács Építész Stúdió.
A bizottság döntése alapján további hét pályamű nyert megvételt.
A zsűri a nyertes, 5-ös sorszámú pályamű értékelésében hangsúlyozta, hogy ez volt "a benyújtott pályázatok közül az egyetlen, mely a templom és a kolostor együttes rekonstrukcióját példamutatóan, az építéskori - a 15. és 18. századiakat is beleértve - szerkezetek kiegészítéseit épületrestaurátori beavatkozással, a hiányzó tömegeket pedig kortárs elemekkel ötvözve oldja meg. (...) Az egész épületegyüttes esetében egyedi megoldásokat alkalmaz, számolva a visszahelyezhető kőelemekkel és a tömegrekonstrukció során szükségessé váló nagyobb tégla felületek megmozgatásával."
Kiemelték továbbá, hogy ez a pályamű foglalkozik a legrészletesebben a megmaradt romfalak helyreállítási kérdéseivel is, illetve abban is egyedülálló a benyújtott anyagok között, hogy műleírásában részletesen taglalja a restaurátori feladatokat.
A pályázat bírálóbizottságának tagjai voltak:
Horváth László polgármester, Zsámbék Város Önkormányzata
Lánszki Regő országos főépítész, építészeti államtitkár, Építési és Közlekedési Minisztérium
Horgos Zsolt alpolgármester, Zsámbék Város Önkormányzata
Marthi Zsuzsa főépítész, Zsámbék Város Önkormányzata
Riedel Miklós okl. építészmérnök
Holnapy Dénes Márton plébános, Zsámbék - Keresztelő Szent János születése plébánia, a premontrei rend örökfogadalmas tagja
Dr. Juhász Katalin Ágnes O.Praem. általános elöljáró
Dr. Vukoszávlyev Zorán Építési és Beruházási Minisztérium által delegált műemléki szakértő
Prof. Dr. Gall Anthony PhD dékán, Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar
Prof. dr. habil Krähling János tanszékvezető, BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék
Szekér György okleveles építészmérnök Magyar Építész Kamara által delegált tag/építészmérnök
Turi Attila Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész, alelnök Magyar Művészeti Akadémia
Krizsán András DLA Ybl-díjas építész, elnök, Magyar Építőművészek Szövetsége
Deák Zoltán okl. építészmérnök
Tafferner Tamás okleveles építészmérnök
Gratulálunk a díjazottaknak!
A pályaműveket a közeljövőben oldalunkon részletesen is bemutatjuk.