A meglévő épületek térszervezése rendkívül elavult. A kereskedelmi és szolgáltató egységek kivétel nélkül a Kossuth Lajos utca irányába néznek (fő közlekedési útvonal), mely egyoldali nyitás, az üzletközpontokat ezzel a másik három irányból elzárják. A zárt homlokzatok körül, a társasházak irányából, illetve a rövidebb homlokzati végeken nem alakul ki közösségi zóna, társas interakció, sőt ennél rosszabb, üres terek jönnek létre, amelyek az üzletközpont feltárását, működését nehezítik.
Az egységes megjelenésű zárófödém (mely keretbe fogja a két üzletközpontot) alatt az üzletek kis egységekre esnek szét az elvégzett átalakítások, bővítések (különböző szerkezetek, színek és anyagok) miatt. Az elaprózott egységek miatt a térérzet kicsinyessé válik és bazárhangulatot ölt.
A belső, sűrű beépítésű területeken a felületek maximális kihasználása elengedhetetlen az élhető környezet kialakításhoz. A két üzletközpont lapostető felülete azonban egy jelentős kihasználatlan, üres tér, mely ráadásul közel 300 lakás látványának fontos eleme, így a jelenlegi kialakítása semmiképpen sem elfogadható.
A koncepció megalkotásánál a felvetett problémák kezelésen túl egy kortárs, művészi igényű csepeli közösségi tér kialakítás volt a célunk, mely belső tereiben üzleteket rejt, míg fedett és nyitott külső tereiben a társas interakció városi központja.
Üzletportálok megújítása – szigetek kialakítása
A meglévő üzletközpont térszervezés nem képes közösségi térként működni. A koncepcióink a meglévő térstruktúra, üzlettelepítés részleges átalakítását javasolja, melyben a két nagyobb és több kisebb csoportba telepített üzleteket minden oldalról nyitott és megközelíthető szigetekbe telepítjük (a lehető legkisebb alapterületi és belsőépítészeti változtatásokkal), mely egységeket a külső közösségi területek körbeölelik, körbefonják. Az így létrejött új szigetek egységes megjelenést kapnak - terepszinttől az álmennyezetig tartó üvegportálok és egységes cégtáblák, melyek azonos vizuális megjelenést hoznak létre.
Közösségi tér újrabútorozása
A szigeteket magába foglaló fedett közösségi tér identitásának a kialakítása, a hely szellemének a keresése összetett gondolkodást igényelt. Javaslatunkban Csepel fő karakterének tartott, a volt Csepel Művek épületeit behálózó és összekötő fém csövek, illetve magának a Csepel biciklinek a váza adta a kortárs gondolkodás alapelemét, a csövekből való köztéri építkezést. Koncepciónkban a csövek új értelmezést nyernek - a közösségi teret szolgálva a térbútorok vázát formálják (padok, virágládák, mászó felület, lépcső, párakapu, világítás). A meglévő zárófödémről lelógó, illetve a térburkolaton kúszó, csövekből formált térbútorokkal létrejött új közösségi felületek korosztálytól függetlenül hoznak létre hasznos felületet a találkozásokhoz (ülőfelületek, fekvőfelületek), illetve kikapcsolódáshoz (pihenősziget, olvasósziget, játéksziget).
A csövek irányultsága - a házak eredeti tömegformálásából adódóan - alapvetően vízszintes. Ugyanakkor a csővonulat igyekszik a függőleges vagy még inkább ferde irányultságú használatával figyelemfelhívó lenni, és az épület eredeti monotonítását mintegy megmosolyogva kiegészíteni. A csődizájn használata az épületet felismerhetővé, egyúttal megjegyezhetővé teszi. Az emberekben a helyről kialakult kognitív térképébe karakteresen és könnyen fog beleívódni a felújított épület látványa. Az épület közlekedési szempontból is kiemelt szerepet kap a városközpontban – sokan igazodnak hozzá, találkoznak a háznak bizonyos pontjain. Az eredti monotonitáshoz képest az új, fellazított karakter és a csőrendszer karakteres, még önmagán belűl is egyedi elemeket használó (pad, háló, lépcső, biciklikerék, zsiráf, stb.) szerkesztése lehetőséget ad az épület egyes részeit távolról is felismerhetővé tenni.
Tetőkert
Az üzletek közötti lüktető közösségi tér ellenpontjaként egy kisebb tetőteraszt terveztünk meghittebb használatra a meglévő üzletközpont tetején. A javasolt új zöldtető, a két épület ötödik homlokzataként új esztétikai élményt nyújt a közel 300 lakásnak, a zöldfelület révén javítja a helyi mikroklímát, illetve a kialakított kavicsborítású öblök a fenntarthatóságot szolgálják az esővíz gyűjtésével, illetve a telepített, zöldbe ágyazott napelemekkel.
A tetőkert további hasznosíthatóságára adna lehetőséget egy-egy kicsi, mobil vendéglátó egység bárpultjának, vagy árusítóterének tetőre helyezése. Ezek a mobil testek időnként megfrissíthetőek lehetnének, vagyis a nem túl időtálló, kvázi eldobható kialakítású, de izgalmas dizájnú, egyedi hangulatú elemek cserélésével évszakonként vagy időszakonként meg lehetne frissíteni a tetőkert látványát és hangulatát, ezzel mozgalmasabbá, szerethetőbbé téve a ház felülnézetét is. (Például fel lehetne daruzni időnként tetőre egy régi Csepel motorból készült fagylaltost vagy szódást, vagy egy Csepel kerékpárból átalakított perecest, főtt kukoricást, vagy egy gesztenyealakú gesztenyeárust.)
Kabala-kortárs képzőművészeti szobor: Zsiráf
Koncepciónk meghatározó eleme az erős horizontális irány megtörése vertikális elemmel, elemekkel. A vertikalitás elem egyben reflektál a Csepel Művek gyárterületének látképére (kéményeire), másrészt az üzletközpontok környezetére is (10 emeletes lakóépületek).
Vertikális elemként egy karakteres kortárs képzőművészeti köztéri szobrot javasoltunk, mely szobor a tetőn kibújva a zöldtetőre és a környező házakra is hatással lenne. Az ember és a természet kapcsolatát hangsúlyozva a keresett vertikalis elemhez a zsiráf ábrázolása mellett döntöttünk. Az állatválasztással egyrészt egy jelet szeretnénk teremteni, másrészt pedig hangsúlyozni az állatok jelenlétét, fontosságát a városi szövetben, melyre leginkább egy nem őshonos állat lehet képes. A javasolt zsiráf, mint „landmark” a közösségi terek (alsó és tetőszint,) illetve üzletközpont meghatározó eleme lehet kortól függetlenül.
Környezet átalakítása
Az üzletek környezetét csak kismértékben javasoljuk megváltoztatni. Az üzletek és a mögöttük elhelyezkedő lakóépületek közötti térben a parkoló felületet lerövidítettük, és megnyitottuk az üzletközpontot ebből az irányból, illetve a rövid homlokzati oldalak felől is. Az új üzletszigetek (4-4 db), illetve az épület közvetlen környezetének változása miatt új díszburkolatot javaslunk kiépíteni, mely egységbe foglalja az üzletközpontokat.
Tető átalakítása
A meglévő lapostetőn három elem kapott helyet: extenzív zöldtető, kaviccsal fedett öblök napelemekkel, illetve egy szalagszerű pihenőkert a tetők Kossuth Lajos utca felőli oldalán. A tető felületének 60%-ban extenzív zöldtetőt hoztunk létre növényekkel. A zöldfelület a kavicsos öblök körül megemelkedik (északi irányba), részlegesen elrejtve így az ide telepített napelemeket, illetve az esővízgyűjtő felületeket. A tetőre telepített, zölddel szegélyezett pihenőkert a földszinten kialakított intenzív közösségi tér ellenpontjaként a nyugalom és a megállás felülete.
Tervezett használat és üzemeltetés
Az üzletközpontok külső, közösségi terei Csepel valós közösségi felületeként szolgálnak. A terepszinten létrehozott terek publikusak (napi 24 órában használhatók), míg a tetőterasz az Ü2 épületen korlátozottan használható csak (a környező épületek lakóinak zavarása nélkül). Az üzemeltetés leginkább a tetőterasz és az új terepszinti növényfelületek kertészeti gondozását, az ökológiai gépészeti rendszer (napelem, esővízgyűjtés) üzemeltetésére, illetve alapvető tisztasági (burkolt felületek, ill. üvegfelületek tisztán tartása) feladatokra terjed ki.
Az átalakítás során kiemelt szempont volt az ökologikus szemlélet, mely az alábbi elemekkel valósul meg:
Sebestyén Péter, Gyergyák János
"A pályamű fő értékei: