II. díjban részesült a 6-os bírálati sorszámú pályamű
építész: Németh Márta, Pallaghy Kata, Beke Csilla, Hefelle Karolina, Ybl Tervező Kft.
látványterv: Tótszöllősy Gergely
településtervező: Szántó Katalin, Kucsora Zita
közlekedés: Becsák Péter
tájépítész: Mohácsi Sándor, Pintér Klára Katalin, s73
A pályamű – a kiírás célkitűzéseivel összhangban – nagy hangsúlyt fektet a városrendezési kérdésekre. Urbanisztikai elemzése és telepítési javaslata átgondolt. Figyelembe veszi, megőrzi a kialakult tömb-telekstruktúrát, megfontolandó javaslatokat tesz a hatályos ZKSZT jövőbeni felülvizsgálatára és szükség szerinti módosítására. A tervezett kerületközponthoz közelebb eső részekre intenzívebb beépítést javasol – a Rákospatak menti zöld sáv fenntartása mellett – a beépítés intenzitása a Miskolci út felé csökken. A területhasználat figyelembe veszi a kerület fejlesztési szándékait, és ennek megfelelően a „különleges sportterület” besorolást javasolja. A benzinkút telkét meghagyja, de az egész tömbbel azonos terület-felhasználási egység besorolással lehetőséget biztosít egy későbbi, viszonylag egyszerű módosításra is. Értékesek a zöldterületek és zöldfelületek megtartására vonatkozó javaslatai is, a zöldfelületként fenntartandó közlekedési területek kijelölése a Csömöri út és a Miskolci út menti zöldsávok védelmét szolgálja.
Közlekedési, forgalomtechnikai javaslatai:
A pályázatoknak a határoló utak forgalomtechnikai kialakítására adott javaslata jó, a Csömöri úton megfelelően megtervezett csomópont biztosítja a közút megközelítését. A 290 férőhelyes parkológarázs belső forgalmi rendje és megközelítése megfelelő. Az autóbusz-parkolót a Miskolci út közterületén helyezte el. A nagy közönségforgalmú létesítményeket a Csömöri úti tömegközlekedési kapcsolatokhoz, a fő forgalmi tengelyhez, illetve a tervezett városközponthoz a lehető legközelebb helyezi el. Ide telepíti egységes építészeti együttesként a sportcsarnokot, a vívótermet és a szakosztályok öltözőit, illetve az uszodát. Az épületegyüttes legalsó (alagsori) szintjét jól szervezett parkoló foglalja el. Ennek ki- és bejárata jó helyre, a Csömöri útra nyílik, megfelelő távolságra a közúti csomóponttól.
Az épületegyüttes főbejáratát – helyesen - a Csömöri út felől biztosítja. A tervezett kerékpárútról és a patak menti gyalogos sétányról is nyílik több személybejáró, ami funkcionális szempontból indokolt lehet, de az épületegyüttes forgalmának ellenőrzését megnehezíti. Megfelelő gyalogos kapcsolatot biztosít a tervezett városközpont felől. A gazdasági bejáratot jól elkülönítetten, a Németpróna utca felől biztosítja. A sportcsarnok tágas előcsarnokhoz, gyülekező térhez kapcsolódik, amely mintegy puffer zónaként működik a sport- és kulturális rendezvények idején. A csarnok kialakítása az igényeknek megfelelő, lehetőséget ad többféle funkció kielégítésére is. A vívócsarnok és a szakosztályi öltözők egy egységbe telepítése gazdaságos és jó megoldás. Az uszoda kialakítása megfelel a kiírásnak, a javasolt étterem hasznosan gazdagítja a sport- és kulturális központ szolgáltatásait.
Az épületegyüttes építészeti megfogalmazása kulturált, színvonalas, értéke, hogy nem kívánja a pillanatnyi építészeti divatelemeket követni, időtállóságra, kiegyensúlyozottságra törekszik. A telepítési-beépítési koncepció fontos eleme a Rákos patakot szegélyező zöldfelület megőrzése és parkszerű kialakítása. Ennek hasznos ökológiai szerepe nem kérdőjelezhető meg, az ugyanakkor kérdéses, hogy a parknak nem lehetne-e legalább részben a tervezett sport- és kulturális funkcióhoz szorosabban kötődő felhasználást javasolni.
A nyári napközis tábort részben a Németpróna utca bővületében helyezi el, ami ennek a területrésznek egyik elvileg lehetséges felhasználása. A játszótérnek a lakóterületek irányába történő „kifordítása” ugyanakkor zavarja a környező lakóépületek nyugalmát. A napközis foglalkoztatók ide telepítése csak akkor igazán előnyös, ha ezeknek az egész évi használatát is meg lehet oldani. A sportpályák közelsége ehhez elvi lehetőséget nyújt.
A nagy labdarugó pályát a jelenlegi helyén hagyja, a lelátó felújításával számol. A műfüves labdarugó edzőpálya és a többi szabadtéri pálya koncentráltan, a nagy labdarugópálya közelében került kialakítása, megfelel a kiírás feltételeinek. Előnyös ez a telepítés azért is, mert elvi lehetőséget, beépítetlen területet biztosít az edzőpálya esetlegesen normál méretűvé történő kibővítésére is. A terület észak-keleti részébe, a kisebb forgalmú Miskolci út mentén helyezi el a teniszpályákat és a teniszklubot. Ez a használók kisebb száma miatt elfogadható telepítés és a gyalogos főtengelyen át a városközpont felől is megközelíthető.
A pályázat sporttechnológiai szempontból összességében elfogadható, de az atlétika és a labdarúgás öltözői a pályától viszonylag távol kerültek. A napközis tábor részére biztosított terület kevésnek és kedvezőtlennek, míg a teniszpályák és a klubház helye elfogadhatónak tűnik.
A pályamű összességében hasznos válaszokat, jól hasznosítható javaslatokat ad a kiírásban megfogalmazott kérdésekre.