2011. márciusi évfordulók

Baku Eszter összeállítása az építészethez is köthető évfordulókról.

100 éve, március 2-án született Pfannl Egon Ybl Miklós-díjas építész, grafikus, számtalan műemlék épület helyreállítója. A győri bencés gimnáziumban érettségizett, majd a Budapesti József Nádor Műegyetemen építészmérnök diplomát szerzett. Már egyetemi hallgatóként sikeresen pályázott és 1934-ben az ő tervei alapján épült meg a győri Országzászló emlékmű. Műszaki tanulmányai mellett szenvedélyesen rajzolt. Buda az ostrom után címmel kiadott, az 1945-ben a budai harcok alatt és után rajzolt grafikáinak válogatott gyöngyszemeivel tűnt fel. 1948-ban a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat alapító tagja volt. A Műemléki Szakosztály tervezőjéből az ötvenes évek derekán annak vezetője lett váratlan haláláig. A Magyar Építőművészek Szövetség Műemléki Bizottságának is alapító és tevékeny tagja volt. Munkásságából kiemelendő a Királyfürdő török kupoláinak és klasszicista épületszárnyának helyreállítása, korszerű fürdővé alakítása. Ezért kapta meg az Ybl-díjat 1965-ben. A Műcsarnok állandó kiállítója volt 1936-1945 -ig. (Jelentősebb megvalósult munkái: Király fürdő helyreállítása (1959), Rác fürdő helyreállítása (1965), Kiscelli Kastélymúzeum helyreállítása (1965), Ganz kohászati múzeum kialakítása az egykori öntődéből (1969), Gül Baba türbéjének helyreállítása Császár fürdő beépítési terve (1967) , Központi Városháza belső esztétikai kialakítása, Deák téri evangélikus templom helyreállítása, MTA vendégháza az Országház utcában Budai Auréllal)

55 éve, március 6-án halt meg Vecsey (Wellisch) Andor (Wellisch Alfréd fia), magyar szecessziós bérházak, villák, irodaépületek, iskolák, ipari épületek tervezője. 1910-ben diplomázott építészként Budapesten, majd ezt követően Németországban, Berlinben dolgozott Bruno Möhring és a magyar születésű  Kaufmann Oszkár mellett. 1912-ben lépett be apja irodájába, amit fokozatosan vett át. Kezdetben elsősorban belső berendezéseket tervezett, később budapesti villákat, nyaralókat, az I. világháború után nagyobb bérházakat, az Észak-Magyarországi Kőszénbánya Rt. részére több bányatelep lakó- és kiszolgáló épületeit (kultúrház, templom, iskola, vendéglő stb.) és ipari épületeket. Irodáját harminchat éven keresztül Vydareny Iván vezette, aki a tervezési munka jelentős részét végezte. Ő tervezte az 1925-ben átadott, a Budapesti Új Lóversenytért Építő Rt. által finanszírozott rákosi lóversenypálya létesítményeit is, melyeket nem kisebb pályatárs, mint Alpár Ignác mutatott be a szaksajtóban. Berlini mestere, az 1910-es Nagy-Berlin-terv egyik kidolgozója, Möhring példája lebeghetett előtte, amikor 1935-ben elkészítette a főváros rendezésének és Nagy-Budapest kialakításának tervét, amely azonban papíron maradt. 1931-ben, számos pályatársával együtt, részt vett a Napraforgó utcai "kislakásos családiház-mintatelep" létrehozásában (a 7. számú házat tervezte).

80 éve, március 7-én halt meg Akseli Gallen Kallela, képző-, és iparművész, építész, a finn nemzeti romantika és a karelianizmus megalapítója. Akseli Gallen Kallela volt finn részről a kurátora az első hazánkban megrendezett, északi művészetet bemutató kiállításnak, melynek hatására intenzív kulturális kapcsolatok alakultak ki a két országban. Személyes barátság révén ezt a kapcsolatot erősítette Akseli Gallen Kallela és Thoroczkai Wigand Ede, Körösfői Kriesch Aladár vagy Maróti Géza.