2013. februári évfordulók

Építészekhez, építészethez kötődő 2013 februári évfordulók Baku Eszter összeállításában.

145 éve, február 1-jén született Árkay Aladár építész, festő, iparművész. Tanulmányait a Budapesti Műegyetem építész karán kezdte 1886-ban. Az építész diploma megszerzése után párizsi tanulmányutat tett, majd szakmai gyakorlaton vett részt Bécsben F. Fellner és H. Helmer építész irodájában. Ezt követően, hazatérve Hauszmann Alajos irodájában helyezkedett el, és Kallina Mór építész mellett részt vett a Budai Várban épülő Honvédelmi Minisztérium és Honvéd Főparancsnokság, a Budai Vigadó és a Szent Gellért-emlékmű munkáiban. 1899-ben a Szépművészeti Múzeum pályatervével harmadik díjat nyert. 1913-ban megbízást kapott Budapesten a több tervpályázatot megélt Fasori református templom építésére, amelynek belsőépítészeti munkáit is ő tervezte. Az első világháború éveit követően 1923-ban újabb templomot tervezett a Városmajorban, amelynek stílusa Kós Károlyra emlékeztet s a korabeli finn építészettel mutat rokonságot. Néhány évvel később 1929-ben megépül Győr-Gyárvárosi római katolikus temploma, amely modern térhatásával a Városmajori Jézus Szíve Plébániatemplom - amelynek felépülését már nem érhette meg - egyik előképe volt. A második Városmajori templomot, a nagy templomot fiával, Árkay Bertalannal közösen tervezték.

135 éve, február 1-jén született Hajós Alfréd, született Guttmann Arnold építész, olimpiai bajnok, sportépületek tervezője. Miután a Műegyetemen oklevelet szerzett, Alpár Ignác irodájában, majd Lechner Ödönnel dolgozott. 1907-ben nyitott önálló irodát. Sikerrel vett részt pályázatokon. Kezdetben szecessziós, majd eklektikus, később konstruktív, modern stílusban alkotott (Nemzeti Sportuszoda, Millenáris Sportpálya, Miskolci sporttelep).

65 éve, február 1-jén halt meg Kappéter Géza építész, aki tanulmányait a Budapesti Műegyetemen végezte. 1902-ben Berlinben gyakornoki állást kapott, majd ezt követően hosszabb külföldi tanulmányutat tett. Utazásáról visszatérve Korb Flóris és Giergl Kálmán tervezőirodájában kezdett dolgozni, ahol többek között a kolozsvári egyetem építkezését vezette. 1910-ben kiválva a népszerű építészpáros irodájából, megalapította saját építész irodáját. Az I. világháború után is dolgozott egykori mestereivel, többek között Korb Flórissal közösen tervezte és építette a pécsi és a szegedi tudományegyetem intézeteit és klinikáit.

140 éve, február 2-án született Kaufmann Oszkár építész, aki Budapesten végzett zenei tanulmányok után 1899-ben megkapta építész oklevelét is Karlsuhéban. Az 1900-as évek elejétől számos tervpályázaton szerepelt sikerrel, többek között elnyerte a berlini Opera-pályázat első díját. Ettől kezdve Németország egyik vezető színházépítészeként tartották számon. 1945 után hazatért Budapestre, s haláláig Magyarországon alkotott, ekkor építette át előbb a Vígszínházat, majd az Erkel Színházat, valamint Minári Pállal és Fábry Ottóval megalkotta a budapesti Madách Színházat, melynek befejezését már nem érhette meg.

145 éve, február 3-án született Foerk Ernő építész. Kezdetben szobrásznak készült, azonban időközben építőmesteri gyakorlatot szerzett és a bécsi képzőművészeti akadémián tovább tanulva kapott építészi oklevelet. Magyarországra hazatérve Steindl Imre segédjeként dolgozott a Műegyetemen. Később a Felsőépítő Ipariskolai tanáraként számos műemlék épületet felmért hallgatóival, továbbá restaurálta a kalocsai székesegyházat és az ócsai református templomot is. Kiemelkedő alkotása a Sándy Gyulával közösen tervezett zágrábi Postapalota és a szegedi Fogadalmi templom.

90 éve, február 7-én született Farkasdy Zoltán Ybl Miklós-díjas, Kossuth-díjas építész, egyetemi tanár. 1941-ben iratkozott be az akkori József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem építész karára, ahol három évvel később már az Épületszerkezeti Tanszék oktatómunkájában is részt vett. Még ebben az évben (1944), a háború következtében Dániába került, ahol többek között Jørn Utzon építész irodájában dolgozott. 1947-ben hazatért és befejezte tanulmányait, majd Széll László mellett dolgozott, s közben az egyetemen tanársegédként Arvé Károly mellett működött. Ezt követően a Magasépítési Tervező Intézet alkalmazottja, majd a Középülettervező Vállalat műteremvezetője, később a Típustervező Intézet vezető munkatársa volt. Alapító tagja volt az újjáalakult Magyar Építőművészek Szövetségének. Fontosabb épületei, munkái: Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem, Iparművészeti Főiskola - ma MOME - épülete Budapesten, továbbá számos épület a Budai Várban (Úri utca 30, 34; Tóth Árpád sétány 24.)

130 éve, február 8-án született Lechner Lajos építészmérnök, aki a József Műegyetemen szerezte meg oklevelét, majd a Felső-Bodrog szabályozásán dolgozott. Elnyerte a Fővárosi Közmunkák Tanácsa által kiírt nemzetközi tervpályázatot Budapest városrendezésére, s az ő munkájának felhasználásával készült el a főváros rendezési terve, többek között a Nagykörút. Ugyancsak ő tervezte és irányította az árvíz által romba döntött Szeged újjáépítésének munkáját, s elkészítette Szeged korszerű városrendezési tervét is.

100 éve, február 8-án született Perényi Imre Ybl Miklós-díjas építész, a BME nyugalmazott rektora, a Karlsruhei Műszaki Egyetem és az Athéni Műszaki Egyetem szenátora, egyetemi tanár, 1951-1983 a BME Városépítészeti Tanszékének vezetője. Budapesten született, majd családjával Moszkvába költöztek, s ott szerzett építészmérnöki oklevelet. Moszkvai működése után 1945-ben tért vissza Budapestre, ahol kezdetben a Fővárosi Közmunkák Tanácsánál dolgozott, majd megalakította az Építéstudományi Központot, az Építéstudományi és Tervezési Intézet elődjét. Később az Építésügyi minisztérium munkatársa, miniszterhelyettes, majd Budapest főépítésze volt.

160 éve, február 10-én történt a budapesti Alagút építésének ünnepélyes megkezdése.

140 éve, február 11-én született Fischer József építész, aki építőmesteri oklevelet szerzett Budapesten, majd Párizsban, az École des Beaux-Arts intézményében folytatta tanulmányait. Az 1900-as párizsi világkiállításon a magyar kormánybizottság tagja volt és kitüntetésben részesült néhány kiállítási pavilon megtervezéséért. Ő tervezte 1908-ban a londoni világkiállítás magyar pavilonját, majd két évvel később, 1910-ben a bécsi nemzetközi vadászkiállításon kiemelkedő sikert aratott a magyar pavilonnal. Számos pályázaton indul eredménnyel. Az olasz Képzőművészeti Akadémia tagja volt. Jelentős szerepet vállalt Lágymányos szabályozásában és a terület fellendítésében.

100 éve, február 13-án született Szendrői Jenő építész, aki a budapesti Műegyetemen szerezte meg oklevelét. Egyetemi évei alatt Kotsis Iván és Csonka Pál professzorok nagy hatással voltak rá. Bécsi tanulmányútjáról hazatérve Nyíri László irodájában dolgozott statikusként. Az 1948-as államosítások után megalakult Magasépítési Tervező Irodában az egyik középület-tervező csoport vezetője lett. Ebben az időben készült a Fehérvári úti SZTK épülete és az Agrártudományi Egyetem Ménesi úti épülete. 1951-től az IPARTERV főmérnöke volt. Erre az időre datálódik Lauber Lászlóval közös munkája, a Honvédelmi Minisztérium épülete, a Vas és Fémipari Kutatóintézet a Fehérvári úton, valamint a Dunai Vasmű bejárati épülete Sztálinvárosban. Vezetése alatt Magyarországon az IPARTERV az ipari épülettervezés központja lett és nemzetközi hírnévre tett szert. Közéleti tevékenységei közé tartozott ez alatt az idő alatt a Magyar Építőművészek Szövetségének főtitkári pozíciójának ellátása, majd 1957-től a MÉSZ mellett működő Mesteriskola vezetése.

80 éve, február 14-én halt meg Kondor Márton építész, számos bérház és középület tervezője.

185 éve, február 17-én halt meg Magurányi József egri céhmester, aki Eger városában és környékén számos épületet épített.

50 éve, február 21-én halt meg Csemegi József építész, főiskolai tanár, a műszaki tudományok kandidátusa. Tanulmányait a budapesti Műegyetemen végezte, majd 1932-től 1945-ig archeológiai kutatóként a zsámbéki kolostor, valamint az egri Várszékesegyház feltárását vezette. 1945-től ő végezte a budavári műemlékek tudományos és műszaki feldolgozását. 1959-től a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat keretében folytatott műemlékvédelmi tevékenységet, majd az Országos Műemléki Felügyelőség igazgatási osztályának vezetője. Gyakorlati műemlékvédelmi munkássága a következő épületekhez köthető: a budavári Magdolna-templom, a Domonkos-templom, a margitszigeti ferences romok, a szentendrei plébániatemplom, továbbá számos középkori eredetű lakóház.

60 éve, február 24-én halt meg Kardos György építész, egyetemi tanár, a műszaki tudományok kandidátusa. A Budapesti Műegyetemen szerzett építészmérnöki oklevelet, majd 1924-től Wälder Gyula tanársegédjeként dolgozott, ami későbbi műveire is jelentősen hatott. A szocialista építészeti stílustörekvés elterjesztésében jelentős szerepet vállalt mind az Egyetemen, mind a megújuló Magyar Építőművészek Szövetségének első elnökeként. A feloszlatott, majd azonos névvel újraalapított MÉSZ elnöki tisztét 1953-ban bekövetkezett haláláig töltötte be.

90 éve, február 25-én született Merényi Ferenc építész, építészettörténeti szakíró.

80 éve, február 26-án halt meg Spiegel Frigyes építész, a Magyar Építőművészek Szövetségének alapító tagja, majd 1915-1917 közötti elnöke. Főbb művei: Szegedi Zenepalota, kolozsvári nyári színház, Kossuth Lajos emlékmű pályázata, Kereskedelmi és Iparkamara székháza Debrecenben, a szolnoki és Békéscsabai színház, valamint a Lindenbaum-házak Budapesten, az Izabella utcában.

135 éve, február 27-én született Kappéter Géza építész. (leírását ld. fent)

40 éve, február 28-án halt meg Tauszig Béla építész, aki tanulmányait a budapesti Műegyetemen végezte. Róth Zsigmond építésszel társulva számos középületet és nyaralót építettek.

30 éve, február 28-án halt meg Kun Attila építész, aki a budapesti Műegyetemen kezdte meg tanulmányait 1942-ben. Egy évvel később már magántervezői irodában dolgozott, s 1949-től kezdve az Általános Épülettervező Vállalat tervező építészeként alkalmazták. Jellemzően gyógyfürdők és egészségügyi létesítmények, középületek tervezésével foglalkozott. Fontosabb építészeti alkotásai: Hévíz, Téli-fürdő (1964-68, Legány Zoltán társtervezővel); Tihany, hotel (1962-63); Balf-fürdő, gyógyszálló és -fürdő (1972-75); Balatonfüred, MÁV-szanatórium (1973-75); Harkány, gyógyfürdő.