Nézőpontok/Kritika

A dolgok állása – Eltér István a MÉK korábbi elnökének kiegészítései a Noll Tamással készült interjúsorozathoz

2012.05.04. 08:07

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Eltér István

Dosszié:

„A dolgok állása" című interjúsorozat kapcsán nem tisztem a MÉK, illetve az elnökség munkáját véleményezni, remélem megteszi majd a tagság, de a riportot jó lett volna aktualizálni, mert a készítése óta több, mint fél év telt el. Személyes érintettségem miatt azonban kénytelen vagyok riportonként (I-XII.) néhány tényt rögzíteni a pontos fogalmazás érdekében. Eltér István írása.

„A dolgok állása" című interjúsorozat kapcsán nem tisztem a MÉK, illetve az elnökség munkáját véleményezni, remélem megteszi majd a tagság, de a riportot jó lett volna aktualizálni, mert a készítése óta több, mint fél év telt el. Személyes érintettségem miatt azonban kénytelen vagyok riportonként (I-XII.) néhány tényt rögzíteni a pontos fogalmazás érdekében:

I/1. A riporter, Masznyik Csaba (M.CS.) szerint az „előző ciklusból örökölt egyenleg mínuszos volt". Nem csak ő, hanem Noll Tamás (N.T.) is rosszul emlékszik. Mind a kamara, mind a kht. (kft.) pénzügyi elszámolása rendben megtörtént és egyik szervezet sem volt mínuszos. Ezt a nálam lévő dokumentumok egyértelműen igazolják (átadás-átvételi jegyzőkönyvek, mérlegbeszámolók, könyvvizsgálói jelentések, FEB-jegyzőkönyvek).

I/2. A szakmához jutás feltételeit (jogosultsági vizsgarendszer, névjegyzék, továbbképzés) az előző időszakban dolgoztuk ki, az elmúlt két és fél év alatt semmit nem változtak az OTIR kivételével.

I/3. A szerződéses rendszer 2009-ben már a honlapról letölthető volt.

I/4. A tervpályázatoknak vége, 2009-től az egész rendszer összeomlott a Közbeszerzési törvény (Kbt.) és a tervpályázati rendelet módosításai miatt.

I/5. Az Európai Építészeti Fórum (EFAP) akkor lehetett volna elfogadható, ha elkészült volna a Nemzeti Építészetpolitikai Irányelvek anyaga. Sajnos ez csak 70%-ban készült el (Ertsey Attila alelnök 2011. május 24-i közlése szerint), ami nemhogy dicsőség, hanem elszomorító tény. Ez az anyag azóta sincs kész, pedig pont egy év eltelt.

I/6. A „Duna Stratégiai Együttműködésre" próbálja a következő időszak munkáját felépíteni a MÉK. (?) Tudomásom szerint a programot a kormány végleg levette napirendről, erre talán nem kéne jövőt alapozni.

I/7. Építészet és kultúra…

  • Ez a legszomorúbb, de legalább tiszta beszéd: „A kultúrára nincs energiánk." (N.T.) – pedig kellene, hogy legyen!
  • A MÉK és a MÉSZ kapcsolata 1996-2007-ig felhőtlen volt. N.T. által említett közös bizottságok az én javaslatomra és előterjesztésemre jöttek létre 2002-2005 között (Tervpályázati Bizottság – Külügyi Bizottság – Továbbképzési Bizottság – Jogi bizottság).

II/1.  A MÉK gazdálkodása mindig tiszta és átlátható volt. Még szerencse, hogy N.T. most először írásban is elismerte, hogy „a beszámolók pontosak voltak, pénz nem tűnt el." Azt azonban mi is nehezen tudtuk átvészelni, hogy 2009-ben a Minisztérium által meghirdetett egyik pályázatot megnyertük, a feladatokat maradéktalanul elvégeztük, az elszámolást megcsináltuk és az elnyert

13, 2 millió forintot nem mi, hanem - egy év múlva- az új elnökség kapta meg.

A GVH 5,0 millió forintos bírsága nem hogy 2009-ben, de már 2008-ban is a költségvetésünkben szerepelt, ezért nem terhelte az új elnökséget. De még a kamata sem, arra is volt bőven fedezet az ÁFA visszatérítés és a jogos követelések (MÉSZ, területi kamarák, minisztérium, stb. tartozásai) miatt. Ezt mind megkapta az új elnökség. Pontosan erről szóltak az átadás-átvételi jegyzőkönyvek, amiben több jogos követelésünk volt, mint tartozásunk.

Összességében az elmúlt két ciklusban évente kb. 200-250 fő dolgozott a

MÉK-nek (utólag is hálás köszönetem érte mindenkinek). Egyetlen tagról sem tudok azonban, aki a nyolc év alatt nem kapta volna meg a munkájáért előre megállapodott összegeket.

III/1. Az 1990-ben megalakult szervezet neve: Magyar Építészek Kamarája és Szövetsége (nem MÉSZ-kamara és nem Szövetség-kamara, ahogy újabban nevezik).

IV/1. A Területi Elnökök Tanácsa (TET) mintegy másfél évtizede az alapszabály szerint működik. Minden évben - nem csak 2011-ben- általában négyszer ülésezett. Mi ebben az új, mi az előrelépés?

V/1. A Budapesti és Országos Kamara között 2001-től 2009-ig semmiféle konfliktus nem volt, egyetlen „vitriolos levélváltás" sem. Kérdem, akkor mitől sokkal jobb ma az együttműködés?

VI/1. A szerződés mintákat már az előző ciklusban elkészítettük, 2009-óta letölthetők a honlapról.

VII/1. Az aktuális jogi szabályozás 2009-ben is naprakészen rendelkezésre állt a honlapon.

VIII/1. „Lehet, hogy a stratégiai partner fogalma egy kicsit megtévesztő." (N.T.)

Nem kicsit, hanem nagyon! Ahogy Pásztor Erika írta: „ez annyi, mint halottnak a csók".

És ez érvényes az interjúban szereplő, mintegy tucatnyi különféle stratégiára is:

  • Duna Stratégia
  • Vidék Stratégia
  • Országos Stratégia
  • Otthonteremtési Stratégia
  • Energia Stratégia
  • Kommunikációs Stratégia
  • Oktatáspolitikai Stratégia
  • … és mindezek többször ismételve


IX/1. Kincs, ami nincs? - a tervpályázatok

A tervpályázatok elmúlt évtizedbeli sikerét ma már nem lehet elvitatni. A hazai tervpályázati rendszer az EU-ban az egyik legjobb volt – ha nem a legjobb.

Ezt nem én állítom, hanem az ACE volt angol főtitkára, Alain Sagne Úr jelentette ki a Budapesten tartott bizottsági ülésen.

A pályázatok eredményessége éppen abban állt, hogy egy koherens rendszer része volt. Ha azt nézzük, hogy 2005-2009 között összesen 300 pályázat zárult le, (ebből 219 országos nyilvános jellegű), az szinte elhanyagolható szám az ebben az időszakban kiadott közel 60.000 építési engedélyhez képest. De ha viszont azt vesszük, hogy hetente 2 új tervpályázat indult és fejeződött be, amelyet kivétel nélkül a MÉK felügyelt, akkor a számuk már nemzetközi szinten is jelentős.

A tervpályázatok talán leglátványosabb eredményei a pécsi EKF-en születtek: 14 országos (nemzetközi) tervpályázat, amelyekben minden szempontból oroszlánrészt vállalt a MÉK a kiírástól a lebonyolításig, a zsűrizéstől a díjak kifizetéséig és a megvalósításig. Az összes európai kamara honlapján megjelent a hirdetményünk, aminek köszönhetően szép számmal indultak külföldiek is.

Az összes pályázatot egyszerre, nagy sikerrel mutattuk be az Építészet Hónapja keretében, a Gödör Klubban.

A 2012. január 1-én életbe lépett új közbeszerzési törvényből (Kbt.) kikerült a „nemzeti értékhatár" fogalma. Ezáltal gyakorlatilag megszűnt a közepes méretű tervpályázatoknak a kiírási kényszere (pl. óvoda, iskola, tornaterem, uszoda), tehát általában az olyan közpénzből épülő közösségi épületek tervpályázatának kötelezettsége, amelyek egyébként nagy lehetőséget adtak a szakmának, de főleg a fiatal építészeknek. Egyben biztosíthatták a minőségi kiválasztás elvét. A „nemzeti értékhatár" helyett bevezetett „versenypárbeszéd", illetve „tárgyalásos eljárás" mindezt kikerüli. Biztos, hogy ez a minőség rovására megy és nagy lehetőséget ad a korrupcióra. Egyébként ezt az eljárási rendet a szakma, illetve a MÉK küldöttgyűlése korábban többször határozottan elutasította.

Ami még ennél is rosszabb, hogy a 137/2004 számú, szintén idén életbe lépett tervpályázati rendelet módosítása már nem teszi egyértelműen kötelezővé azt, hogy a bíráló bizottság által első díjasnak minősített tervező, illetve terv kapja a továbbtervezés jogát. A rendeletben egyértelműen kódolva van az ajánlatkérő kiskapuja, hogy ne az első díjassal, hanem az árversenyben legalacsonyabb tervezési ajánlatot adó építésszel szerződhessen.

Azt hiszem, hogy a fentieknek egyéb következményeit nem kell magyaráznom. A tervpályázatok hazai aranykora (2004-2009) sajnos ezzel lezárult.

IX/2. A Nemzeti Színház ügyét talán nem kéne példaként hozni, mert az akkori elnökségnek semmiben nem volt igaza, amivel nem csak magának, hanem az egész szakmának nagyon sokat ártott. Emiatt nem álltak szóba három évig a kamarával.

IX/3. Az összeférhetetlenség kérdésében érdemes idézni a belga építészkamara elnökét. Annak idején ő azt mondta: „Nálunk tilos tervezni a kamara elnökének, de ha lehetne, akkor sem tenném. Ezt diktálja a szakmai erkölcs és etika." Általában ez a gyakorlat Európában.

X/1.  Tervtanácsok

 

  • A tervtanácsok működése – a tervtanácsi, illetve a helyi rendeletek alapján- a fővárosban meglehetősen egységes.
  • A tervtanács feladata pontosan meghatározott. Nem csak a közcélokat kell vizsgálni, hanem a teljes tervdokumentációt. Ennek alapján kell szaktanácsot adni a tervezőnek, a beruházónak, építtetőnek, hatóságnak.
  • Kétszintű tervtanács remélem soha nem lesz.

X/2. A kamara csak és kizárólag ott vállalta fel a tervtanácsok működtetését, ahol nem volt főépítész és az önkormányzat kifejezetten kérte a működtetést a kamarától.

XI/1. A MÉSZ-MÉK kapcsolatról érthetetlen és ellentmondásos N.T. válasza: „A MÉSZ …egy önképzőkör, ahol azért jövünk össze, hogy jól érezzük magunkat, és nem azért, hogy az egész mai magyar építészetnek irányt szabjunk." A következő bekezdés pedig arról szól, hogy „elnöki szinten és bizottsági szinten kialakult az együttműködés". Megjegyzem, a MÉSZ-nek 11 hónapja nincs legitim elnöke, mert mandátuma lejárt 2011. júniusában, és hogy - mint korábban említettem- a közös bizottságok 2002-2005 között jöttek létre.

Ha a MÉSZ „önképzőkör", akkor hogyan képviselheti az olyan fontos kamarai feladatokat, mint a piacszerzés, a külkapcsolatok, a kiállítások és a kulturális kapcsolatok?

XI/2. A Magyar Mérnök Kamarával 2003-2009 között kiváló volt a kapcsolatunk. Előtte viszont igen feszült, ami éppen a N. T. által vezetett Díjszámítási Bizottságnak volt köszönhető.

Az Építész Kamara súlya a taglétszáma miatt tényleg elenyésző, de az Orvosi Kamara jelentősége sem túl nagy egymagában. Éppen ezért hoztuk létre a Szakmai Kamarák Szövetségét, amely közel félmilliós tagságával már igen hatékonyan működött. Jó lenne ismét életet lehelni a szervezetbe, akkor nem kéne egyedül „dobolnunk", mert az így nem hallatszik messzire.

Eltér István
építész,
a MÉK előző elnöke

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk