Technológia

„A megbízhatóságra építünk”

1/5

Ferenczy András (Fotó: Terrán)

(Fotó: Terrán)

Generon napelemes tetőcserép (Fotó: Terrán)

(Fotó: Terrán)

(Fotó: Terrán)

?>
Ferenczy András (Fotó: Terrán)
?>
(Fotó: Terrán)
?>
Generon napelemes tetőcserép (Fotó: Terrán)
?>
(Fotó: Terrán)
?>
(Fotó: Terrán)
1/5

Ferenczy András (Fotó: Terrán)

(Fotó: Terrán)

Generon napelemes tetőcserép (Fotó: Terrán)

(Fotó: Terrán)

(Fotó: Terrán)

„A megbízhatóságra építünk”
Technológia

„A megbízhatóságra építünk”

2019.09.11. 12:00

Cikkinfó

Cég, szervezet:
Terrán

Építészek, alkotók:
Ferenczy András

Ferenczy András építészlátogató szerint nem az a fontos, hogy mindenképpen a Terrán termékeit építsék be egy épületbe, hanem az, hogy minden szempontból jó épületek születhessenek, amelyek öregbítik a cég hírnevét. 

Mi az építészlátogató feladata?

Ferenczy András: Hosszú távú kapcsolatokat építünk ki az építészekkel, nem az a célunk, hogy egy-egy munkát a mi termékeinkkel valósítsanak meg, hanem az, hogy hosszú távú munkakapcsolatba kerüljünk velük, hogy tudják, érdemes minket hívni, ha bármilyen kérdésük van a termékeinkkel vagy csak úgy általában a tetőszerkezetekkel kapcsolatban. E mellett a kapcsolattartás, tanácsadás mellett a mi feladatunk a teljes műszaki előkészítés is, javaslatokat adunk a rétegrendekre, néha még szerkezetekre is.


Ferenczy András (Fotó: Terrán)
1/5
Ferenczy András (Fotó: Terrán)




Tehát az építészlátogató nem pusztán bemutatja a termékeket az építészeknek, felhívja a figyelmet azok előnyeire, hanem egyfajta közös tervezési folyamatról beszélünk?

FA: Az építész kollégák többségének – hiszen nekem is építész végzettségem van – kiemelten fontosak az esztétikai szempontok. Ismert példa erre Makovecz Imre, aki sokféle szimbólumot alkalmazott az építészete során, beleértve a tetőszerkezeteket is. Tőlünk akkor szoktak segítséget kérni, amikor már megszületett a szerkezet látványa, az épület tömege és geometriája. Bizonyos értelemben a mi munkánk valóban egy közös tervezési folyamat az építésszel, de nem az épületé, hanem a szerkezeté és anyagé. Néha azért teszünk javaslatot a megjelenést befolyásoló tényezőkre is vagy épp fordítva, segítséget kérnek tőlünk, akár a színválasztással kapcsolatban is.

Tudna erre példát mondani?

FA: Jelenleg divatos megoldás az alacsony hajlásszög. A mi feladatunk, hogy ezeket a terveket kiegészítsük, módosítsuk olyan formában, hogy azok műszaki, szerkezeti formában is jól működjenek. Éppen ezért én mindig igyekszem a tetők hajlásszögét felemeltetni – ha csak egy-két fokkal is – hiszen az a jó a tetőnek, ha a víz minél gyorsabban le tud róla folyni. A munkák lényege, hogy az anyag és a terv összhangba kerüljön, ehhez mi az anyag- és termékismeretet tudjuk hozzátenni. Az esztétikai alapokat tervezi meg az építész, mi pedig a megvalósításban igyekszünk gyártói felelősséggel segíteni a műszaki oldalról, hogy egy minden szempontból jó épület születhessen meg. Mi a Terránnál, ha valami mellett nem tudunk műszaki felelőséggel kiállni, akkor inkább elengedjük azt a projektet, nem erőltetünk egy terméket, ha az adott feladatra nem alkalmas. Én hiszem, hogy ez a hozzáállás a hosszú távú, bizalmi kapcsolat alapja.


(Fotó: Terrán)
5/5
(Fotó: Terrán)




Mikor sikeres az építészlátogató?

FA: A mi munkánk mérése nagyon nehéz. Van hogy sok alkalommal találkozunk egy kisebb projekt miatt, és van, hogy egy projekt nagyobb megrendelést jelent, mondjuk egyszerre több épületet. Volt egy esetem, amikor az építész kiválasztott egy olyan terméket, amely a külföldi gyártó szerint alátét nélkül is elegendő egy 15 fokos hajlásszögű tetőre. Ebben a kategóriában, ezen az éghajlaton mindenképpen szükséges a másodlagos, csapadékvédelmi alátéthéjazat, ahogy azt a Terrán is ajánlja. Másfél év egyeztetésbe került, mire kialakult, hogy ahhoz a tetőhöz deszkázat és egy tartósabb tetőfólia, mint vízzáró alátéthéjazat kell és végül mi nyertük a munkát. Ezért mondom, hogy nagyon fontos a jelenlét. Mi nem kérünk kizárólagosságot, a bizalomra építünk. Ugyanilyen hosszú távú kapcsolatunk alakult ki az egyházakkal is. Sokat segítünk és így már eleve bennünket keresnek meg, az egyik munka hozza a másikat. Műemléképületek esetében ugyan nehezen tudunk együttműködni, de minden másban könnyen. A műemléképületek esetében ugyanis Magyarországon nagyon hangsúlyos az égetett agyagtermékek használata. Ennek több száz éves hagyományai vannak, amit komolyan veszünk. Külföldön vannak ugyan példák beton tetőfedőanyagok használatára, de nálunk nem annyira. Ezt mi tiszteletben tartjuk.

Milyen előnyei vannak a betoncserépnek más tetőfedő-anyagokhoz képest?

FA: Agyag és betoncserép között – amely a két domináns tetőfedőanyag hazánkban – a fő különbség a nedvességfelvételben van. Viszonylag hasonló anyagok, köbméterre vetített súlyuk szinte azonos, mindkettő nagyon szilárd anyag, de az agyagcserép képes egy picit alkalmazkodni, ahogy a tető deformálódik. Ahogy meghajlik a léc, az agyagcserép képes évtizedek alatt egy kicsit hozzáidomulni, a beton nem, mert az 20-50 év múlva is szilárdul még. Egy tömör, időtálló, nagy teherbírású anyag, a hidak, utak és felhőkarcolók anyaga, amely gyökeresen megváltoztatta az építészetet az acéllal együtt. A sok hasonlóság ellenére a betoncserép egy dologban biztosan többet tud az agyagnál, hogy a nedvességfelvétele, nincsen súlytöbblet, ha esik az eső és legfőképpen, szinte képtelen szétfagyni, ez teszi nagyon tartóssá, ezért tudunk rá 50 éves garanciát adni. A fő vonalunk a beton anyagú tetőcserepeké, vannak sík és hullámos termékeink, a Terrán Danubia tetőcserép például a legelterjedtebb termékünk. Az elmúlt évtizedekben ez bővült a kiegészítő termékekkel, alátétfóliákkal, hófogókkal, szellőzőelemekkel, ereszcsatornákkal, azaz komplett rendszerben forgalmazzuk a termékeket. Igaz, nem mindet mi gyártjuk. A másik nagyobb termékcsoport a keményhabos hőszigeteléseké, amelyek a szarufa felső síkján kerülnek beépítésre. Ezeknek nagyon jó, nagyjából kétszerese a hőszigetelőképessége más hőszigetelőanyagokhoz képest, és – mivel a tető külső síkján van – teljesen hőhídmentes, tehát egy nagyon jó szerkezeti eleme a tetőnek. Az új szabályozás szerinti értékek eléréséhez a hagyományos anyagokból 40-50 centit kéne beépíteni. Ha ezt 24 centivel meg tudjuk oldani, akkor spóroltunk a szerkezeti vastagságon. Illetve, ha valaki nem sajnálja és beépíti akár az 50 centimétert PIR anyagú szigetelésből, akkor szinte már nem is kell fűtenie.


(Fotó: Terrán)
2/5
(Fotó: Terrán)




Az idei construmán mutatták be a napelemes tetőcserepet…

FA: A Generon napelemes tetőcserép mögött több éves kutatás, termékfejlesztés áll. Gyakorlatilag egy, a Zenit tetőcserépre integrált napelemről beszélünk, amelyeket sorba kell kötni és teljesen illeszkednek a tető síkjába, tehát nem a megszokott nagytáblás, a tető síkja felett elhelyezett napelem-rendszerről beszélünk. A közismert nagytáblás rendszerhez hasonló teljesítményre és élettartamra képes – a monitoringrendszer szerint hozzák az elvárt adatokat – de esztétikai többletet tud adni a nagytáblás rendszerhez képest, illetve van egy műszaki előnye is. Mivel a tetőszerkezeteket átszellőztetjük, hogy nagy melegben ne nyomja a meleget az épület belseje felé, hűvösebb időben pedig a pára ki tudjon szellőzni ezért a napelemes tetőcserép – amennyiben az általunk javasolt módon építik be – hűtve van alulról, ami alacsony hőmérsékleten tartja a napelemes tetőcserepeket, így nem csökken a teljesítmény. Nagyon fontos, hogy a kivitelezés jó legyen, ebben az esetben az imént említett okokból a szellőző keresztmetszet magasságát is meg szoktuk emelni. A cserépfedést és a napelemes cserepek felhelyezését a tetőkészítő szakember végzi, anyagfolytonos a tetőfelület. A beázás veszélye ezért szinte kizárt a nagytáblás rendszerek kivitelezési problémáihoz képest. Nincs tetőáttörés, ami beázást jelenthet. A napelemes rendszer engedélyeztetési folyamataiban is tudunk segíteni. A fő különbség a látványból adódik, szelídebb a megjelenése, egy sötét színű tetőn szinte elbújik, ezért nem csak a beruházók, de az önkormányzatok részéről is nagy az érdeklődés, mivel belvárosi környezetben zavarják a városképet a nagytáblás rendszerek, sok helyen tiltják is az építési szabályzatok, miközben folyamatosan nő az érdeklődés a megújuló energiaforrások iránt. Ugyanez igaz az egyházi épületekre is, ahol szintén nagyon tud rontani az összképen a hagyományos, nagytáblás napelem.


Generon napelemes tetőcserép (Fotó: Terrán)
3/5
Generon napelemes tetőcserép (Fotó: Terrán)




Miért érdemes építészlátogatóhoz fordulni, mi az a többlet, amit hozzá tud adni ahhoz, mintha egyszerűen megvennék és beépítenék a Terrán termékeit?

FA: Vannak termékeink és vannak szolgáltatásaink. A szolgáltatás ebben az esetben én vagyok. A cég 1920 óta létezik, ez idő alatt hatalmas technológiai tudást halmozott fel. Úgy gondolom, hogy a termékeink ebből a háttérből eredeztethető megbízhatósága a biztos alap, amelyre építkezhetünk és azt tapasztaltam, hogy azok a munkák, amelyeknek a tervezésében is részt vettünk, nagyon komoly referenciaértékkel bírnak. Más értéke van a tetőnek, ha simán megveszik a tető- és kúpcserepet tőlünk és más, ha a tető elemei részletesen át lettek beszélve, hogy mit, hogyan és miért pont úgy kell megépíteni. Egy ilyen tetőhöz valószínűleg nem kell majd hozzányúlni 50-100 évig.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.