Nézőpontok/Vélemény

A misinai tévétorony fél évszázada

1/20

A Mecsek nagy részéről jól látható torony 197 méteres magasságát hazánkban három kémény és az újudvari adótorony is felülmúlja, de épületként (emberi tartózkodásra berendezett belső terekkel) ma is csúcstartó.

A hegytetőn 1908 óta áll torony: az egykori Kiss József-kilátót a ma is működő Mecsek Egyesület építtette, és épségben átvészelve a világháborút, egészen az adótorony megépítéséig szolgálta a kirándulókat. Forrás: Fortepan / Buzinkay Géza

1970 nyár, épül az új TV-torony, a külső falak már majdnem elérték a végleges, 92 méteres magasságukat. Jól látható, hogy az étteremnek és kilátónak helyet adó erkélyek csak később kerültek a helyükre. Fotó: Bajkor József /Rádió és Televízió újság /Fortep

A hegytetőn elkészült első modern épület azonban nem az adótorony, hanem a szomszédos meteorológiai állomás volt 1959-ben. A Getto József és Pénzes József által tervezett épületet mára ellepték az antennák, de az állapota még jónak mondható.

Az elkészült torony, rajta rögzítési pontok tucatjaival és számos erkéllyel. Odabent pedig számtalan kábelcsatornával és gépészeti terekkel, amik nagyvonalú méretezésekor gondoltak az akkor még nem létező, új technológiák helyigényére is.

A felszínhez közeli teherbíró kőzetnek köszönhetően az új építmény méretéhez képest egész kicsi, 22 méter átmérőjű alaplemezen áll. 735 méteres tengerszint feletti magasságig érő csúcsa a Dél-Dunántúl legmagasabb pontja.

A vasbeton szerkezet elég rugalmas ahhoz, hogy a csúcsán akár fél méteres kilengés is kialakuljon.

A torony magját alkotó, öt méter átmérőjű vasbeton henger ad helyet a lifteknek. Ezt egy második, 12 méteres henger veszi körül, a lépcső csak ez utóbbihoz rögzül. Ha a felvonók nem működnének, a 452 lépcsőfokon gyalog is megtehető a fel-le út.

A külső homlokzat három oldalát díszítő vasbeton pillérsor szintén szerkezeti tartóelem, mögöttük látható a külső vasbeton henger. Fölötte a kilátószint hagyományosan zsaluzott födémje.

2017-ben új díszkivilágítás köszöntötte az akkor 44 éves tornyot. A több ezer LED-ből álló rendszer fényének színe folyamatosan változik.

Belülről a torony fő látványossága a 72 méter magasan álló étterem, a kékestetői és zalaegerszegi TV-tornyok mellett hazánk harmadik hasonló létesítménye, mind közül a legnagyobb.

Az étterem déli, Pécs városára panorámás oldalán fogadják a betérő vendégeket, míg a Mecsek belsejére nyíló északi oldal főként rendezvényeknek ad otthont.

Az alsó, éttermi szint fölött a nyitott kilátóból, majd egy újabb, zárt, nem látogatható térből áll a torony középső része.

A nyitott kilátóból az étteremhez hasonlóan két egymáshoz közeli szinten, 360 fokos körpanoráma várja a kirándulókat, a Pécsi-síkság fölött több mint 400 méter magasból.

Az időjárásnak fokozottan kitett térben nagyrészt csak beton és rozsdamentes alumínium szerkezetekkel találkozni, amik viszont kitűnően viselik az elmúlt fél évszázad viszontagságait.

A kilátóban kapott helyet a Zsolnay Miklós által készített bejárati dísz is...

...ami 1970-ig eredeti helyén a Kiss József -kilátót díszítette. Fotó: Fortepan /Szilvássy hagyaték

A megnyitás óta eltelt évtizedekben a kilátó korlátjának szinte minden négyzetcentimétere maga is emléktáblává vált. Szerencsére a fával és mázolt acéllal ellentétben az alumínium jól viseli az effajta használatot.

Az antennák nagy része 72 méter alatt sorakozik, ahol a szerelésük még megoldható közepes autódarukkal, amik képesek megmászni a hegyre vezető keskeny utat. A felsőbb rész eléréséhez 92 méterig a torony saját daruját, fölötte helikoptereket használnak.

A torony mellett álló, sokáig elhanyagolt étterem felújítása a közelmúltban kapott új lendületet. A tervek szerint eredeti funkcióját és küllemét nagyrészt megtartva, év végére készülhet el.

?>
A Mecsek nagy részéről jól látható torony 197 méteres magasságát hazánkban három kémény és az újudvari adótorony is felülmúlja, de épületként (emberi tartózkodásra berendezett belső terekkel) ma is csúcstartó.
?>
A hegytetőn 1908 óta áll torony: az egykori Kiss József-kilátót a ma is működő Mecsek Egyesület építtette, és épségben átvészelve a világháborút, egészen az adótorony megépítéséig szolgálta a kirándulókat.  Forrás: Fortepan / Buzinkay Géza
?>
1970 nyár, épül az új TV-torony, a külső falak már majdnem elérték a végleges, 92 méteres magasságukat. Jól látható, hogy az étteremnek és kilátónak helyet adó erkélyek csak később kerültek a helyükre. Fotó: Bajkor József /Rádió és Televízió újság /Fortep
?>
A hegytetőn elkészült első modern épület azonban nem az adótorony, hanem a szomszédos meteorológiai állomás volt 1959-ben. A Getto József és Pénzes József által tervezett épületet mára ellepték az antennák, de az állapota még jónak mondható.
?>
Az elkészült torony, rajta rögzítési pontok tucatjaival és számos erkéllyel. Odabent pedig számtalan kábelcsatornával és gépészeti terekkel, amik nagyvonalú méretezésekor gondoltak az akkor még nem létező, új technológiák helyigényére is.
?>
A felszínhez közeli teherbíró kőzetnek köszönhetően az új építmény méretéhez képest egész kicsi, 22 méter átmérőjű alaplemezen áll.  735 méteres tengerszint feletti magasságig érő csúcsa a Dél-Dunántúl legmagasabb pontja.
?>
A vasbeton szerkezet elég rugalmas ahhoz, hogy a csúcsán akár fél méteres kilengés is kialakuljon.
?>
A torony magját alkotó, öt méter átmérőjű vasbeton henger ad helyet a lifteknek. Ezt egy második, 12 méteres henger veszi körül, a lépcső csak ez utóbbihoz rögzül. Ha a felvonók nem működnének, a 452 lépcsőfokon gyalog is megtehető a fel-le út.
?>
A külső homlokzat három oldalát díszítő vasbeton pillérsor szintén szerkezeti tartóelem, mögöttük látható a külső vasbeton henger. Fölötte a kilátószint hagyományosan zsaluzott födémje.
?>
2017-ben új díszkivilágítás köszöntötte az akkor 44 éves tornyot. A több ezer LED-ből álló rendszer fényének színe folyamatosan változik.
?>
Belülről a torony fő látványossága a 72 méter magasan álló étterem, a kékestetői és zalaegerszegi TV-tornyok mellett hazánk harmadik hasonló létesítménye, mind közül a legnagyobb.
?>
Az étterem déli, Pécs városára panorámás oldalán fogadják a betérő vendégeket, míg a Mecsek belsejére nyíló északi oldal főként rendezvényeknek ad otthont.
?>
Az alsó, éttermi szint fölött a nyitott kilátóból, majd egy újabb, zárt, nem látogatható térből áll a torony középső része.
?>
A nyitott kilátóból az étteremhez hasonlóan két egymáshoz közeli szinten, 360 fokos körpanoráma várja a kirándulókat, a Pécsi-síkság fölött több mint 400 méter magasból.
?>
Az időjárásnak fokozottan kitett térben nagyrészt csak beton és rozsdamentes alumínium szerkezetekkel találkozni, amik viszont kitűnően viselik az elmúlt fél évszázad viszontagságait.
?>
A kilátóban kapott helyet a Zsolnay Miklós által készített bejárati dísz is...
?>
...ami 1970-ig eredeti helyén a Kiss József -kilátót díszítette. Fotó: Fortepan /Szilvássy hagyaték
?>
A megnyitás óta eltelt évtizedekben a kilátó korlátjának szinte minden négyzetcentimétere maga is emléktáblává vált. Szerencsére a fával és mázolt acéllal ellentétben az alumínium jól viseli az effajta használatot.
?>
Az antennák nagy része 72 méter alatt sorakozik, ahol a szerelésük még megoldható közepes autódarukkal, amik képesek megmászni a hegyre vezető keskeny utat. A felsőbb rész eléréséhez 92 méterig a torony saját daruját, fölötte helikoptereket használnak.
?>
A torony mellett álló, sokáig elhanyagolt étterem felújítása a közelmúltban kapott új lendületet. A tervek szerint eredeti funkcióját és küllemét nagyrészt megtartva, év végére készülhet el.
1/20

A Mecsek nagy részéről jól látható torony 197 méteres magasságát hazánkban három kémény és az újudvari adótorony is felülmúlja, de épületként (emberi tartózkodásra berendezett belső terekkel) ma is csúcstartó.

A hegytetőn 1908 óta áll torony: az egykori Kiss József-kilátót a ma is működő Mecsek Egyesület építtette, és épségben átvészelve a világháborút, egészen az adótorony megépítéséig szolgálta a kirándulókat. Forrás: Fortepan / Buzinkay Géza

1970 nyár, épül az új TV-torony, a külső falak már majdnem elérték a végleges, 92 méteres magasságukat. Jól látható, hogy az étteremnek és kilátónak helyet adó erkélyek csak később kerültek a helyükre. Fotó: Bajkor József /Rádió és Televízió újság /Fortep

A hegytetőn elkészült első modern épület azonban nem az adótorony, hanem a szomszédos meteorológiai állomás volt 1959-ben. A Getto József és Pénzes József által tervezett épületet mára ellepték az antennák, de az állapota még jónak mondható.

Az elkészült torony, rajta rögzítési pontok tucatjaival és számos erkéllyel. Odabent pedig számtalan kábelcsatornával és gépészeti terekkel, amik nagyvonalú méretezésekor gondoltak az akkor még nem létező, új technológiák helyigényére is.

A felszínhez közeli teherbíró kőzetnek köszönhetően az új építmény méretéhez képest egész kicsi, 22 méter átmérőjű alaplemezen áll. 735 méteres tengerszint feletti magasságig érő csúcsa a Dél-Dunántúl legmagasabb pontja.

A vasbeton szerkezet elég rugalmas ahhoz, hogy a csúcsán akár fél méteres kilengés is kialakuljon.

A torony magját alkotó, öt méter átmérőjű vasbeton henger ad helyet a lifteknek. Ezt egy második, 12 méteres henger veszi körül, a lépcső csak ez utóbbihoz rögzül. Ha a felvonók nem működnének, a 452 lépcsőfokon gyalog is megtehető a fel-le út.

A külső homlokzat három oldalát díszítő vasbeton pillérsor szintén szerkezeti tartóelem, mögöttük látható a külső vasbeton henger. Fölötte a kilátószint hagyományosan zsaluzott födémje.

2017-ben új díszkivilágítás köszöntötte az akkor 44 éves tornyot. A több ezer LED-ből álló rendszer fényének színe folyamatosan változik.

Belülről a torony fő látványossága a 72 méter magasan álló étterem, a kékestetői és zalaegerszegi TV-tornyok mellett hazánk harmadik hasonló létesítménye, mind közül a legnagyobb.

Az étterem déli, Pécs városára panorámás oldalán fogadják a betérő vendégeket, míg a Mecsek belsejére nyíló északi oldal főként rendezvényeknek ad otthont.

Az alsó, éttermi szint fölött a nyitott kilátóból, majd egy újabb, zárt, nem látogatható térből áll a torony középső része.

A nyitott kilátóból az étteremhez hasonlóan két egymáshoz közeli szinten, 360 fokos körpanoráma várja a kirándulókat, a Pécsi-síkság fölött több mint 400 méter magasból.

Az időjárásnak fokozottan kitett térben nagyrészt csak beton és rozsdamentes alumínium szerkezetekkel találkozni, amik viszont kitűnően viselik az elmúlt fél évszázad viszontagságait.

A kilátóban kapott helyet a Zsolnay Miklós által készített bejárati dísz is...

...ami 1970-ig eredeti helyén a Kiss József -kilátót díszítette. Fotó: Fortepan /Szilvássy hagyaték

A megnyitás óta eltelt évtizedekben a kilátó korlátjának szinte minden négyzetcentimétere maga is emléktáblává vált. Szerencsére a fával és mázolt acéllal ellentétben az alumínium jól viseli az effajta használatot.

Az antennák nagy része 72 méter alatt sorakozik, ahol a szerelésük még megoldható közepes autódarukkal, amik képesek megmászni a hegyre vezető keskeny utat. A felsőbb rész eléréséhez 92 méterig a torony saját daruját, fölötte helikoptereket használnak.

A torony mellett álló, sokáig elhanyagolt étterem felújítása a közelmúltban kapott új lendületet. A tervek szerint eredeti funkcióját és küllemét nagyrészt megtartva, év végére készülhet el.

Nézőpontok/Vélemény

A misinai tévétorony fél évszázada

2023.05.06. 14:52
1/20

A Mecsek nagy részéről jól látható torony 197 méteres magasságát hazánkban három kémény és az újudvari adótorony is felülmúlja, de épületként (emberi tartózkodásra berendezett belső terekkel) ma is csúcstartó.

A hegytetőn 1908 óta áll torony: az egykori Kiss József-kilátót a ma is működő Mecsek Egyesület építtette, és épségben átvészelve a világháborút, egészen az adótorony megépítéséig szolgálta a kirándulókat. Forrás: Fortepan / Buzinkay Géza

1970 nyár, épül az új TV-torony, a külső falak már majdnem elérték a végleges, 92 méteres magasságukat. Jól látható, hogy az étteremnek és kilátónak helyet adó erkélyek csak később kerültek a helyükre. Fotó: Bajkor József /Rádió és Televízió újság /Fortep

A hegytetőn elkészült első modern épület azonban nem az adótorony, hanem a szomszédos meteorológiai állomás volt 1959-ben. A Getto József és Pénzes József által tervezett épületet mára ellepték az antennák, de az állapota még jónak mondható.

Az elkészült torony, rajta rögzítési pontok tucatjaival és számos erkéllyel. Odabent pedig számtalan kábelcsatornával és gépészeti terekkel, amik nagyvonalú méretezésekor gondoltak az akkor még nem létező, új technológiák helyigényére is.

A felszínhez közeli teherbíró kőzetnek köszönhetően az új építmény méretéhez képest egész kicsi, 22 méter átmérőjű alaplemezen áll. 735 méteres tengerszint feletti magasságig érő csúcsa a Dél-Dunántúl legmagasabb pontja.

A vasbeton szerkezet elég rugalmas ahhoz, hogy a csúcsán akár fél méteres kilengés is kialakuljon.

A torony magját alkotó, öt méter átmérőjű vasbeton henger ad helyet a lifteknek. Ezt egy második, 12 méteres henger veszi körül, a lépcső csak ez utóbbihoz rögzül. Ha a felvonók nem működnének, a 452 lépcsőfokon gyalog is megtehető a fel-le út.

A külső homlokzat három oldalát díszítő vasbeton pillérsor szintén szerkezeti tartóelem, mögöttük látható a külső vasbeton henger. Fölötte a kilátószint hagyományosan zsaluzott födémje.

2017-ben új díszkivilágítás köszöntötte az akkor 44 éves tornyot. A több ezer LED-ből álló rendszer fényének színe folyamatosan változik.

Belülről a torony fő látványossága a 72 méter magasan álló étterem, a kékestetői és zalaegerszegi TV-tornyok mellett hazánk harmadik hasonló létesítménye, mind közül a legnagyobb.

Az étterem déli, Pécs városára panorámás oldalán fogadják a betérő vendégeket, míg a Mecsek belsejére nyíló északi oldal főként rendezvényeknek ad otthont.

Az alsó, éttermi szint fölött a nyitott kilátóból, majd egy újabb, zárt, nem látogatható térből áll a torony középső része.

A nyitott kilátóból az étteremhez hasonlóan két egymáshoz közeli szinten, 360 fokos körpanoráma várja a kirándulókat, a Pécsi-síkság fölött több mint 400 méter magasból.

Az időjárásnak fokozottan kitett térben nagyrészt csak beton és rozsdamentes alumínium szerkezetekkel találkozni, amik viszont kitűnően viselik az elmúlt fél évszázad viszontagságait.

A kilátóban kapott helyet a Zsolnay Miklós által készített bejárati dísz is...

...ami 1970-ig eredeti helyén a Kiss József -kilátót díszítette. Fotó: Fortepan /Szilvássy hagyaték

A megnyitás óta eltelt évtizedekben a kilátó korlátjának szinte minden négyzetcentimétere maga is emléktáblává vált. Szerencsére a fával és mázolt acéllal ellentétben az alumínium jól viseli az effajta használatot.

Az antennák nagy része 72 méter alatt sorakozik, ahol a szerelésük még megoldható közepes autódarukkal, amik képesek megmászni a hegyre vezető keskeny utat. A felsőbb rész eléréséhez 92 méterig a torony saját daruját, fölötte helikoptereket használnak.

A torony mellett álló, sokáig elhanyagolt étterem felújítása a közelmúltban kapott új lendületet. A tervek szerint eredeti funkcióját és küllemét nagyrészt megtartva, év végére készülhet el.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Földrajzi hely:
Pécs

Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.