építészet : környezet : innováció

A monori biobrikett szárító

A társadalmi felelősségvállalás jegyében a BME Építőművészeti Doktori Iskolája és Középülettervezési Tanszéke sajátos kutatási programot indított 2008-ban. A kezdeményezés elindítóinak célkitűzése és építőtáborainak fontos velejárója a társadalom perifériáin küzdő csoportokkal való megismerkedés, a közös munkán keresztüli kölcsönös gazdagodás. Ennek keretein belül készült el a monori biobrikett szárító.

Az elméleti kutatások a Kar oktatóinak és doktoranduszainak vezetésével, valamint a graduális hallgatók bevonásával folynak azóta is. A kezdeményezés egyik legfontosabb eleme, hogy az összegyűjtött ismeretek a való életben is hasznosuljanak, ezért a kutatásokhoz kapcsolódóan több kisléptékű tanulmányépületet hoztak létre a résztvevők. A munka az épületek életének folyamatos követésével folytatódik, ami számos műszaki és használati tapasztalat összegyűjtésére ad lehetőséget. Az információk elemzésével végül az elméleti feltevések válnak megítélhetővé. A valóság próbáján sikeresnek bizonyult elemek aztán beépülnek a következő feladatba, hogy újabb vizsgálat alá kerüljenek egy másik helyszínen.
(bővebben: biobrikett könyv 4. oldal – Bevezető, Cságoly Ferenc DLA)

Mivel az épületek utóélete legalább annyira fontos számunkra, mint létrehozásuk folyamata, mélyebb összefüggésükben eddig nem mutattuk be munkáinkat. Az elmúlt 7 év alatt talán már kellő távolságra kerültünk az indulástól, hogy objektíven tudjunk számot adni arról, mennyire sikerült megvalósítani célkitűzéseinket.

Előzmények

helyszínrajz


A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Tabán Integrációs Programja 2004 óta működik Monoron. A városközpont közelében, a Bercsényi és Cinka Panna utcák által határolt területen jellemzően fiatal felnőttekből és gyerekekből álló közösség él. A meglehetősen rossz életkörülményeken a Szeretetszolgálat különböző, de egymáshoz szervesen kapcsolódó eszközökkel próbál segíteni. A folyamatos jelenlét napról-napra, kis lépésekben építi fel azokat a meghatározó eredményeket, amiknek köszönhetően egyre többen tekintenek mintaprogramként az itt folyó munkára.
(bővebben: biobrikett könyv 8. oldal – Monor-Tabán története, Kiss Dávid)

Építész munkacsoportunk személyes ismeretségen keresztül érkezett Monorra 2012 tavaszán. Bátki Márton – az akkori telepvezető – kért építészeti segítséget pár aktuális kérdésben, illetve a távlati elképzelések végiggondolásában. Az első félév a telepen működő különböző szociális programok megismerése mellett a helyszín feltérképezésével telt. A Tabánban tapasztalt élet sok szempontból más törvényszerűséget mutatott, mint amivel korábban más helyszíneken találkoztunk. Nyilvánvaló volt számunkra, hogy az egyik legégetőbb feladat a lakhatás kérdése, ami azonban a helyi emberek nélkül biztosan nem rendezhető. Mindez óvatosságra intett bennünket, így tervek és konkrét javaslatok helyett, egy építészeti stratégia kialakításába kezdtünk.
(bővebben: biobrikett könyv 24. oldal – Építészeti Együttműködés, Fejérdy Péter DLA)

kapcsolódási területek


A lakhatási kérdések mellett, a Szeretetszolgálat munkájához kapcsolódóan három olyan területet választottunk, ami a legtöbb programhoz kötődik és ahol reálisan elképzelhető kisebb épületek létrehozása is (1. tanodai- és felnőttképzéshez közösségi ház; 2. nők foglalkoztatásához kisebb műhely; 3. edzésekhez és szabadidőhöz sportpálya). Elképzelésünk szerint a közösségi funkciók téri fejlesztésével nem csak a szociális programok további kiteljesedésére nyílna lehetőség, hanem a telepi emberek nagy része is bevonható lenne a folyamatba. A munkák során jó eséllyel kialakulhat egy összetartó közösségi mag, amelynek segítségével a lakhatási kérdések építéssel járó feladatai is kezelhetőbbé válnának.
(bővebben: biobrikett könyv 30. oldal – Építési stratégia, Fazekas Katalin)

A munka folytatásaként megpróbáltuk kiterjeszteni a kutatást. A Középülettervezési Tanszék egyik kurzusán több alkalommal is tervezési helyszínnek választottuk a monori Tabán területét. A hallgatók segítségével több szempontból is meg tudtunk vizsgálni egy-egy témát, majd a tervek közös elemzésével tovább gazdagodott a gondolkodás.


építőtábor2014 Monor - fotó: Máté Albert


A brikett program

Két év elméleti kutatást és tervezést követően úgy éreztük, hogy a munka eredményes folytatásához szükségünk lenne gyakorlati tapasztalatokra a Tabánban. A telepen való megjelenés apropójának egy kisebb épület közös felépítését választottuk. A tervezés előtt egy olyan funkciót kerestünk, ami illeszkedik a kialakult építészeti stratégiába és rögtön a lakhatáshoz is kapcsolódik. Így esett a választásunk a biobrikett szárítóra.
A telepvezetők elmondása szerint az egyik legnagyobb problémát a téli fűtés jelenti. Négy ház kivételével a telepi épületekben nincs vezetékes gázszolgáltatás, száraz tűzifához pedig szinte senki sem tud hozzájutni. A háztartások többségében házilag készített kályhákkal fűtenek, amikben minden beszerezhető anyagot elégetnek. A Szeretetszolgálat munkatársainak régi elképzelése volt egy olyan foglalkoztatási forma beindítása, aminek segítségével téli tüzelő állítható elő.
(bővebben: biobrikett könyv 38. oldal – Tabáni álom, Bátki Márton)

építőtábor2014 Monor - fotó: Máté Albert


A biobrikett programot a Legacy Foundation dolgozta ki a fejlődő országok számára. A kézi technológia lényege, hogy mezőgazdasági és faipari hulladékok felhasználásával, tüzelésre alkalmas briketteket lehet készíteni helyben, nagyon alacsony költséggel. Magyarországon Feldmár Nóra ipari ökológus és az Igazgyöngy Alapítvány alkalmazta először ezt a programot a Hajdú-Bihar megyei Toldon. A szintén mélyszegénységgel küzdő faluban több éve folyik a brikettezés, aminek sikerei nagyban inspiráltak bennünket.

Idő közben kisebb csoport, az amerikai Fulbright program volt résztvevői csatlakoztak hozzánk. A különböző szakterületről érkező önkéntesek sikerrel pályáztak az Alumni Engagment Innovation Fund 2013 kiírásán, hogy megteremtsék a kezdeményezés anyagi feltételeit. A folytatásban Nóra szakmai segítségével elkészítették a biobrikettezés adaptációját Monorra. Építész munkacsoportunk ezzel párhuzamosan a brikettszárító tervein dolgozott, illetve az építőtábor szakmai előkészítését végezte. 
(bővebben: biobrikett könyv 34. oldal – Brikettezés, Oroszlány Miklós)

építőtábor2014 Monor - fotó: Boczán Zsófia


Építészeti koncepció

A biobrikett szárító tervezésénél több szempontot próbáltunk összehangolni, amik közül talán a fenntarthatóság volt a legmeghatározóbb. Olyan szerkezeti megoldásokat választottunk, amelyek segítségével nem csak gazdaságosan lehet üzemeltetni az épületet, hanem maga az építés is a lehető legtakarékosabb, illetve annak folyamán nem keletkezik hulladék. Például a lemezalap zsalujából szárítópolcot, a dúcdeszkákból raklapokat készítettünk a brikettek tárolásához.
A másik legfontosabb szempont az épület könnyű adaptálhatósága volt. A két részes kialakítás egyszerre teszi lehetővé az ütemezhetőséget és egyszerűsíti az engedélyezést. A különálló tetőkkel településképi véleményezési eljárással tehető hivatalossá az építkezés, ami lényegesen egyszerűbb és gyorsabb ügymenetet jelent, mint egy építési engedély esetében. Az anyag- és az építésmód megválasztása szintén az adaptálhatóságot segíti, hiszen tömör téglához a legtöbb helyen könnyű hozzájutni (bontott anyagként nem egyszer nagy mennyiségben áll rendelkezésre) és a falazás technikája is könnyen elsajátítható.

Mindemellett építészként az foglalkoztatott bennünket, arra kerestük a választ, „hogyan lehetne a helyi adottságokat, anyagi lehetőségeket elfogadva úgy építeni, hogy magasabb minőség legyen az eredménye. Hogy az építés egyben fizikai és szellemi épülés lehessen, hogy nyilvánvalóvá válhasson, hogy ezen körülmények között is van értelme az igényességnek, odafigyelésnek, kellő szorgalommal és alapossággal előrébb lehet jutni.”
(biobrikett könyv 25. oldal – Építészeti Együttműködés, Fejérdy Péter DLA)


alaprajz és működés


Az épület bemutatása

A külső tereivel együtt közel 60 m2-es biobrikett manufaktúra a Bercsényi utca 20. szám alatti telek hátsó részén, a majdani tanoda melléképületeként készült el. A kicsi műhely egy szerszámtárolóból, a brikett szárítóból és a hozzájuk kapcsolódó külső fedett térrészekből áll, amik a munkavégzés helyszínéül szolgálnak. A déli homlokzatot tégla konzolok díszítik, amelyekre fektetett deszkákon a frissen préselt briketteket lehet előszárítani. Miután a nedvesség nagy része elpárolgott, a brikettek a szárító polcaira kerülnek, ahol pár nap alatt teljesen kiszáradnak.

A szárítás során az épület csak megújuló energiát használ passzív módon. A déli homlokzat és a tető felület elnyeli a napsugárzást, majd ennek segítségével felmelegíti a belső tér levegőjét, ami így több párát tud magába venni. A melegebb levegő emellett természetes légmozgást generál, amit az északi lábazat szellőzőnyílásai és a tetőgerinc nyitott szaruközei segítenek. A vékony tetőfedésnek köszönhetően a kényszerszellőzés már a hajnali órákban elkezdődik, amit a falakban eltárolt hő még napnyugta után is sokáig működtet.

A talajmechanikai adatok alapján a felszín alatt vastag feltöltés, a régi szemétlerakó található. Mivel a teherhordó talaj mélyen helyezkedik el, egy vasbeton lemezt készítettünk alapozás gyanánt. A 25 cm vastag falakat tömör égetett téglából falaztuk. Az időjárásnak jobban kitett lábazati zónánál és a konzoloknál nagyobb szilárdságú, fagyálló téglát használtunk. A nagyméretű, homlokzatra kihajtható, egyedi acél szerkezetű és deszka borítású ajtókat fordított falkávák segítségével helyeztük el és a falazás során beépített acél laposvasakhoz rögzítettük. Mivel az épület méretei nem indokolták, vasbeton koszorú helyett vonóvasakkal kötöttük össze a falakat és szintén vonóvasakkal kötöttük le a hagyományos fa szerkezetű, hullámpala fedésű tetőt.
(bővebben: biobrikett könyv 40. oldal – Biobrikett manufaktúra, Kemes Balázs)

építőtábor2014 Monor - fotó: Máté Albert


A táborról

A magyarországi egyetemeken, köztük a Műegyetem Építészmérnöki Karán is nagyon jó elméleti képzés folyik. A tanulmányokat azonban ki kell egészítse a gyakorlati megtapasztalás, amiben mostanra meghatározó szerepet játszanak a különböző nyári táborok. A hozzánk kötődő építőtáborokat több éves kutatás és előkészítés után rendezzük meg. A terveket diploma előtt álló hallgatókkal közösen készítjük, akik jelentkezés útján kerülnek a csapatba. A tavasz folyamán aztán önkénteseket toborzunk az építkezéshez, akik jellemzően alsóbb éves egyetemisták. A táborok során nem csak azokkal a szerkezetekkel találkozhatnak a hallgatók, amikről tanulnak, hanem megtapasztalják, mit jelent a papír felett kitalált részletek megvalósítása. A rajzolás könnyedségét és az építés nehézségét feloldhatatlan feszültség kapcsolja össze, aminek megélése későbbi tervezői hozzáállásukat alakítja jó irányba. A különböző szakmunkák fogásait meghívott mesterek tanítják, akik többnyire a helyi közösségből származnak.
(bővebben: biobrikett könyv 22. oldal – Építőtábor, Nagy Stefánia)

építőtábor2014 Monor - fotó: Máté Albert


Ezt a korábbi munkáknál jól bevált eszközt, az építőtábort választottuk az első nyilvános tabáni megjelenésre. Az öthetes tábor természetesen a helyiekkel közösen zajlott, ahol a feladatokból mindenki a maga módján vette ki a részét. A férfiak az építkezésben, a nők és asszonyok a főzésben, a gyerekek az esti takarításban segítettek. Az együtt eltöltött 5 hét számos előítélet szüntetett meg, ami az empátia fontosságára tanított mindenkit. Mindeközben a közös munka észrevétlenül kovácsolta össze a résztvevőket, így új közösséget épített. Talán ez a legfontosabb hozadéka a munkánknak. 
(bővebben: biobrikett könyv 32. oldal – Útikalauz Pesti stopposoknak, Oláh Zsolt)


További részletek a mellékelt linkeken találhatók, illetve az őszi cikkekben!
biobrikett könyv 
tábori napló 

hamarosan folytatjuk!

Kemes Balázs


 


Építőtábor2014, Monor – Biobrikett szárító


szervezők: Fazekas Katalin, Fejérdy Péter, Holczer Veronika, Kemes Balázs, Oroszlány Miklós

Magyar Máltai Szeretetszolgálat: Bátki Márton, Gál Ilona, Juhász Katalin, Kiss Dávid, Lantos Szilárd, Oláh Zsolt, Szarka Gábor

Fulbright Alumni: Fazekas Katalin (projekt koordinátor), Oroszlány Miklós (projekt koordinátor), Dezső Linda, Dr. Botos Barbara, German Daniel, Jr. Garrett Roger, Losonczi Anna, Márton Zsófia, Olti Máté, Portschy Szabolcs, Richter Júlia, Szendrődi László, Tarnai Dóra, Túry Krisztina

terv: Fazekas Katalin, Fejérdy Péter, Kemes Balázs, Oroszlány Miklós, Vilics Árpád, Egyed Veronika, Fódi Dóra, Iszak Bálint, Nagy Orsolya, Polarecki Tamás

Konzulensek: Bátki Márton (szociális munkás), Feldmár Nóra (ipari ökológus), Görög Péter (talajmechanikus), Hegyi Dezső (statikus), Krizsanics Ádám-Tibor (műszaki vezető), Páricsy Zoltán (épületszerkezeti szakértő), Szikra Csaba (épületgépész), Takács Bence (geodéta)

tábor résztvevők: Kemes Balázs (táborvezető), Soltész László (segédvezető), Sztavropulosz Nikolász (segédvezető), Nagy Stefánia (fotó),
Ali Dorina, Bognár Melinda, Buella Csaba, Csapó Viktória, Dombrovszky Zsófia, Fazekas Katalin, Fejérdy Péter, Fekete Csilla, Grátz Sarolt, Iszak Bálint, Miklós Zsófia, Farkas Anna, Kovács Lili, László Tamás, Lévay Áron, Lőw Márton, Madura Fruzsina, Megyesi Gabriella, Nagy Balázs, Nagy Diána, Novák Zsanett, Oroszlány Miklós, Polarecki Tamás, Schmotzer Vilmos, Szabó Máté, Szigeti Anett Kata, Tóth Zoltán András, Veres Laura, Vilics Árpád, Virág István, Zalavári Sára, Z Szabó Márton, minisztériumi önkéntes és kisfia

monori segítők: Gulyás Béla (Bélu), Gulyás Lacika (Kingkong), Gyenes Ferenc (Feribá), Horváth Norbert (Norbi), Kállai Krisztián (Apu), Kolompár József (Luszió), Oláh Gábor (Perverz), Oláh József (Szaki), Oláh Józsefné (Jolika), Oláh Krisztián (Krisztián), Oláh Mihály, Oláh Mihály (Kis Misike), Oláh Mihály (Nagy Misike), Seres Gábor (Bubó), Seres Gábor (Kis Bubó), Szőnyi Csaba (Csabi), Vidák László (Cukorbeteg)

meghívott mesterek: 
földmunkagép kezelő: Varga Péter
kőművesek: Kovács Miklós és Nagy Mihály
ács: Füri Nándor
épületvillamossági és biztonság technikai szerelők: Cserni András, Gáspár István, Kemes Zsolt, Kis István
lakatosok: Baksa Sándor, Szalados Tibor

fotó-videó: Képkocka, Nagy Stefánia, tábor résztvevők

támogatók: Alumni Engagement Innovation Fund, Amerikai Nagykövetség, Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Magyar Művészeti Akadémia, Beton Partner, BME Építészmérnöki Kar – Középülettervezési Tanszék, BME Építőművészeti Doktori Iskola, BME Építőmérnöki Kar – Általános- és Felsőgeodézia Tanszék, Théta Hungária Kft., Kossuth Lajos Általános Iskola Monor, Gyümölcstárhely, Tutor Alapítvány

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »