A török háborúk korában hét alkalommal is gazdát cserélt vár középkori épületei jórészt elpusztultak, az újjáépítés nagy része viszont csak a 18. század végére fejeződött be. Az eredeti várfalak elé pár méterrel új, magasabb falak épültek közvetlenül a sziklák peremén, helyet biztosítva a kertek számára.
A püspöki palota a felújítása leglátványosabb fázisában, 2022 nyarán, amikor gigantikus állványrendszer és ideiglenes teherlift segítségével, közvetlenül a várhegy alatti Úrkút utcából szállították fel az építőanyagokat.
A városközpont irányából a vár sokáig legújabb építménye, az 1939-re elkészült Hősök kapuja jelöli ki az egykori katonai létesítmény határát.
A kapu mögötti képtár épülete 1820 körülépült, eredetileg lakóház volt, felújítása és modern múzeummá alakítása 2022-re készült el.
A remek panorámájú épület jelenleg a Vass László Gyűjteménynek ad otthont.
A szomszédos FOTON Audiovizuális Központ a várnegyed talán legtöbb történelmi réteget érintő projektje, 2023-ra készült el. Legrégebbi eleme a jobboldali, barokk Simoga-ház házban kialakított Csikász Galéria.
Az kávézó melletti multifunkciós épület, a „palánkvár”, a terület egészének kialakításával együtt a Nóbik Orsolya, Szilvási Attila, és Kiss Gábor János alkotta csapat, a km07 Építész Műterem munkája.
A projekt harmadik eleme a várfal mögötti park és remek panorámájú gyilokjáró, ahonnan a középkori alapokon álló, copf tűztorony is megközelíthető.
Sajnos a nyári munkanapi késő délutánon valamennyi itteni intézmény zárva tart, az udvar és a várfal mögötti park szabadon látogatható.
A vár főutcájának egyik neves épülete az aggpapok háza, a 18. század második felének egyik legkeresettebb késő barokk copf építésze, Fellner Jakab tervei alapján épült 1770-ben. A felújítás során lebontották az udvarának kerítését, így a bejáratának kompozíciója bő száz év után újra látható.
A vár legidősebb épületei közül több a Szentháromság-téren áll: balra a 18. század elején épült Szent István király templom, jobbra a középkori eredetű Szent Mihály-székesegyház. Mai neoromán formáját mindkettő a 20. század elejére nyerte el. Sárga homlokzatuk ezúttal hasonló, visszafogottabb színeket kapott.
A vár utca 27. alatti egykori egyházi iroda felújításának konténerei egyelőre takarják a Dubniczay-palota különösen gazdagon díszített homlokzatát. Az utca szépen kopott, értékes kockakő útburkolatára a felújítási munkák idejére aszfaltcsík került.
Dubniczay-palota szerencsére hétköznap délutánokon is látogatható, teljes felújítása már 2006-ra befejeződött, a Karácsony Építész Iroda tervei alapján. Emeleti szintjének különlegessége szomszédos szobák hosszú sorában fennmaradt eredeti falestés.
A palota felső szintjein modern stílusú kiállítóterek is helyet kaptak, jelenleg ékszer, és fotókiállítások töltik meg a tereket.
A Szentháromság-tér másik két emblematikus épülete, a nagypréposti, és érseki paloták, egyelőre paravánok mögött állnak, előterük munkaterület, homlokzataik azonban már elkészültek.
Az érseki, illetve korábban püspöki palota, 1765–1776 között, szintén Fellner Jakab tervei alapján épült, végleg meghatározóvá téve tervezőjét a korabeli építészetben. Funkciója az elmúlt 250 évben nem változott, az egyházmegye (érsekségként ma már több megye) mindenkori vezetője, valamint adminisztrációja székel a falai között.
Az épület a második világháborús várostromot is rendkívül szerencsével, nagyobb találatok és tüzek nélkül vészelte át, ami nem volt elmondható a szomszédairól. AZ M Építész Iroda által tervezett felújítása során még így is számos kutatásra, végső esetben néhány kisebb kortárs kiegészítésre volt szükség.
A vár legészakibb épülete, a nagyszeminárium és a Szent Mihály-székesegyház között áll a több mint ezer éves Szent György-kápolna, ami köré szintén az M Építész Iroda tervezett új védő és bemutatóépületet, ami kisebb egyházi események megtartására is alkalmas. Innen a Vár utca utolsó harminc méteres szakasza sajnos még lezárt építési terület.
A nagypréposti palota állványzata, és a székesegyház között, egy alig méternyire összeszűkülő, beláthatatlan sarkon át most is szabadon járható a várból a Benedek-hegyre vezető sétány, bár a megtalálását helyszíni tábla vagy térkép nem segíti. Végpontjáról kiválóan látható a vár északi oldala, a nagyszeminárium és a Körmendy Ház megújult homlokzataival.